Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-03-23 / 67. szám

Ára 16 fillér (2000 К), vasárnap 24 fillér (3000 K). V. évf. 67 sz7 » Előfizetési díj postai szállítással : egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő : Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség : Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A szenvedély hatalmának nagyságáról tájé­koztat bennünket a fővárosi la­pokban közölt az a statisztikai adat, amely kimutatja, hogy az elmúlt évben magában Buda- pesten négyszáz milliárd koro­nát tesz ki az az összeg, amely kártyanyereség alakjában cse­rélt gazdát. Ennek az összeg­nek nagysága megfontolásra késztet mindenkit, mert hiszen a kártyázó Budepest teljes for­galmát bizonyosan nem tűnteti fel, másrészt az elmúlt évről mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy a pénzbőség ez embereket valami különösen bán­totta volna, könnyen szerzett vagyonok már inkább csak a képzeletben éltek, tehát ez a horribilis összeg csakis a kár- tyaszenvedély általános elterje­désével magyarázható. A szenvedélyek elfajulásáról azt szokták mondani, hogy azok a hanyatló társadalmi rétegek erkölcseinek tünetei, áll ez kü­lönösen a játék, a kártyaszenve­délyről, amelynek erkölcirom- bolő hatása vitán felül áll. A kártyaszenvedély a hasznos mun­kától vonja el áldozatait, köny- nyelművé tesz, 8Z ebül szerzett jószág ebül szokott elveszni, rab­jait minden szép és jő iránt ér­zéketlenné teszi. Még jő, aki csak saját vagyonának elvesz­téséig folytatja a játékot, do a meggyengült erbölcíi felfogás, az akarathiány számtalan eset­ben arra viszi szerencsétlen ál­dozatát, hogy a máséhoz nyúl­jon, vagy hogy törvénybe üt­köző módon szerezze meg a további játékhoz szükséges anya­gi eszközöket. A kártyaszenvedélynek külö­nös veszedelme azonban főleg abban rejlik, hogy kedves idő­töltésből ártatlan szórakozásból fejlődik ki, hogy a magyar vi­szonyok között épen az előke­lőbb, anyagilag és szellemileg jobb viszonyok között élő tár­sadalmi osztályokban vált di­vattá é* igy sokan, pusztán az előkelőség látszata kedvéért fognak ebbe a szórakozásba, akik egyébként a játékszenvedély iránt semmi érzékkel sem birnak. Amiért ezt a fővárosi jelen­séget itt szővá tesszük, annak ! ; egyik oka az a szomorú tény, hogy a kártyaszenvedéiytől a vidéki élet sem ment és az, ha nem is olyan nagy arányokban mint a fővárosban, a vidéken is szedi a maga áldozatait. Kár­tyán úszott el a vidéki földbir­tokos osztály vagyonának a jő része és ma is, hány szépen in­duló gazdasági egzisztenoiát roppant ketté ez a baj, milyen jelentékeny vagyonokat forgá­csol ma is széjjel, hány mege­légedett családi otthon ürül ki ma is a kártyaadősságok terhe alatt és válik a kis család föl­dönfutóvá. Eger, március 22. Tegnap és ma az a hír ter­jedt el Egerben, hogy a pénz­ügyminisztériumban már dön­töttek az egri pénzügyi palota felépítésére beadott pályázatok sorsáról ás az I. О. K. Sz. Buda­pesti cég kapna megbízást a kincstárnak ez egri építkezé­sére. A hír leírhatatlan Izgal­makat keltett az érdekelt kis­iparosság körében. Az emberek első felhevülésűkben százával akartak vonatra ülni, hogy azonnal a fővárosba utaznak, hogy magánál a pénzügyminisz­ternél fejezzék ki elkeseredésü­ket, illetve tárják fel súlyos sé­relmeiket. Az érdekelt iparos- 1 ság küldöttsége nyomban fel­kereste városunk vezetőit és eietett megmozgatni minden kö­vet a vélt nagy sérelem kikü­szöbölésére. Az ipsros küldött­ség felkereste szerkesztőségün­ket is azzal a kéréssel, hogy a sajtó nyilvánossága útján emeljünk szót az egri érdekek védelmére. Az Egri Népújság szerkesz­tője illetékes helyről azt a fel­világosítást kapta, hogy az egri pénzügyi palota felépítésére be­nyújtott pályázatok ügyében még nem döntött a pénzügymi­nisztérium, в a döntés csak e hét végére várható. Ez a bír bizonyos mér­tékig lecsillapította a felizgatott kedélyeket a az iparosság a hi­vatott vezetők és felelős férfiak Ígéreteiben bízva kissé nyűgöd A bajt orvosolni kell. A bel­ügyminisztérium intézkedése folytán a budapesti rendőrség erélyes kézzel fogott hozzá, hogy a kártyabarlangok életét megszüntesse, a kártyaszenve­délyen élősködő társadalom el­lenes elemeket, a nekik megfe­lelő helyre: a dologházba juttassa. Ha a vidéki életben erre talán még nincs is szükség, a vidéki társadalomnak magának kell őr­ködnie azon, hogy e c»uf kele- vény a vidéki társadalmi élet erős testén el ne hatalmasodjon. Sky. íabban várja a pénzügyminisz­térium elküvetkező döntéséi. A magunk részéről az esemé­nyek egyszerű regieztrálfisa mel lett ezúual Eger város és álta­lában a köz érdekében szüksé­gesnek tartjuk újból megállapí­tani, hogy az egri polgárok ál­tat is hathatósan támogatott kormányzatunk intenciói szerint az állami beruházások, így az egri pénzügyi palota építése is, nem pusztán kincstári, hanem magasabb szociális és gazdasági célokat szolgálnak. Az Eger érdekeit szivükön viselő politikai é* társadalmi ve- zető férfiak nem pusztán abból a célból sürgették hosszú idöu át a kormánynál az egri pénz­ügyi palota építését, hogy Eger­ben egyszerűen egy középülettel több legyen, hanem hogy e be­ruházási állami építkezés által hatalmas pénzösszeg jusson az egri gazdasági élet vérkeringé­sébe, munkaalkalom, kenyérkereseti lehetőség adassék az adózó- polgároknak, akik e segítség nélkül a legnehezebb sorsnak néznének elébe. Ebben ez értelemben tett annak idején a közbenjáró vezetőtár­sak előtt Ígéretet maga a pénz­ügyminiszter ; ebben a hitben élt, s él ma is Eger városnak egész közönsége. Nem hihetjük, hogy itt csalód­nunk kellene, sót bizonyosra vesszük, hogy a pénzügyminiáz­V'-* térium az ösezkormányzat inten­cióihoz híven egri cégnek ad megbízatást a pénzügyi palota építésére és az egri iparnak nyújt munka alkalmakat. Ezt kívánja Eger város ér­deke, az adózó egri polgárok ér­deke. És ez a kettős érdek nincs, nem is lehet ellentétben a kincs­tár jól felfogott érdekével sem. Hisszük, hogy a helybeli vál­lalkozók és a kisiparotok összes­sége érdekében, a kisiparosok küldöttsége által a pénzügy­minisztériumhoz be^püjftftV, be­advány alapján,'y#?i vállalkozó­nak és az egr|vk'isipárosoknak fogják a pénzügyi pafota épí­tését juttatja л •" Egészségügy és népmű-й velés Hevesmegyében. ^ Részletek az alispáni jelentésből. Eger, március 22. Hevesvármegye törvényható­sági bizottsága ma délelőtt tar­totta tavaszi közgyűlését Okoli- caányi Imre, főispánhelyettes, alispán elnöklete alatt. Dr. Búzás Endre vármegyei fő­jegyző olvasta fel az alispáni jelentést, amely többek között így hangzik : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Az elmúlt évnegyedre vonatkozó jelentésemet a követ­kezőkben van szerencsém meg­tenni : Hevesvármegye közegészségügyi állapota az elmúlt negyedévben kevésbé kedvezőnek mondható. A járványszerűen fellépett spanyol influenza vármegyénk lakosságának csak kis százalékát hagyta érintetle­nül. A körösetek lefolyása azon­ban elég kedvezőnek mondható, mert a bejelentett 173 szövőd­ményes eset közül 26 végződött halálos kimenetellel. A járvány ezen pillanatban már lefolytnak tekinthető. Nagybátony határában Szoros­patak bányatelepen basihagymáz lépett fel evektiv módon, de a tett védőintézkedésekkel, mint 450 egészséges egyén ismételt védőoltással való ellátásával, si­kerűit a kór további elterjedését megakadályozni. A tett intézkedéseket a hely­színén január hő б.-én dr. Ko- losváry K Sándor egészségügyi felügyelő Vizsgálta felül. Melyik cég kap megbízást az egri pénzügyi palota építésére.? Nagy izgalom az egri kisiparosok körében. — Kósza hírek a pénz­ügyminisztérium állítólagos döntéséről. — A beterjesztett pályázatok fciöit e hét végéit határoznak a pénzügyminisztériumban. Eger városának mindent el kell követnie, hogy egri cég és egri kisipa­rosok kapjanak megbízatást a pénzügyi palota építésének munkálataira

Next

/
Oldalképek
Tartalom