Egri Népújság - napilap, 1927/1

1927-03-23 / 67. szám

*Я ч « 5ÍGK1 EÜSPUJâAu 1927. márciui 23 As egyik bocsaftádi iskolát nagyszámú капу à msgbetege- dés miatt 16 nspràÆézàrtuk. A fertőző betegségek közül hasi hagymáz 126,§ vörheny 30, diphteria 60, vérhas 2, fültő' mirigylob 60, mikrosporiásis 13, kanyaró 143, bárányhimíő 9, hők- hurut 9, gyermekágyi láz 2, nyílt gümőkőr 40, influenza 173 eset ben észleltetek. Az összesen előfordult 614 hevenyfertőző megbetegedés kö­zül 56 volt halálos kimenetelű. A hasihagymázos betegek kö­zött szerepel dr. Geday József recski körorvos is, aki magát valamelyik hasihagymázos bete­génél fertőzhette. A körorvos szerencsére már meggyógyult. Az elmúlt negyedévben Heves­vármegyében született : 2002 gyermek, az elvetélések száma volt: 91, tehát 21 születésre esik egy el­vetélés. Szülés következtében életét vesztette 4 anya. Bűnös magzatelhajtás gyanúja miatt, 4 esetben íMult meg bűnvádi eljárás. . A népszerű egészségügyi elő­adások folyamatban vannak. A vármegyei**törvényhatósági iskolán kivüli népművelési bi­zottság a folyő évben még az eddiginél is fokozottabb tevé­kenységet fejtett ki a népművelés érdekében. Az 1926/27. tanévben a vármegye 99 községében és két rendezett tanácsú városában folyt a rendszeres, tervszerű is- kolánkivüli népművelési munka. A bejelentett és előzetesen jóváhagyott sorozatos ismeret­terjesztő előadások száma meg­haladta a 2300-at. Ezen ismeret- terjesztő előadásokkal kapcso­latban 398 műkedvelői előadást és alkalmi ünnepélyt tartottak a községekben. Analfabéta tanfolyamot szervezett a bizottság: Horton, Gyöngyösoroaziban, Tiszafüred- Filegoriástanyán a felnőtt föld­műveseknek és Egerben két tanfolyamot a katonák részére. Ismeretterjesztő tanfolyamot (népfőiskolát) Egerben, Hatvan­ban, Pásztőn, Tiszafüreden, Hor­ton és Pétervásárán a földmű­ves ifjak, Egerben a kir. tör­vényszéki fogházban a fiatal­korú bűnösök és a vármegyei laktanyában a katonai altisztek és Hatvanban külön az iparos ifjak részére. Az intelligens közönségnek szabadlicsális előadások tartat­nak. Mindezek mellett a külön­féle egyesületek és körök közre­működésével kulturdélutánokat és estéket rendez a Bizottság, «ввгаэджявшнжвввевйавнвэда Ezen a héten özv. dr. Hibay Györgyné Kossuth-teri és Preszler Ármin Fő utcai gyógyszertára tart éjjeli szolgálatot. . . rÍV Hévesvármegye két és félmillidrd koronával járul a hatvani közkórház f elépítéséhez. Dr. Csepela Lajos felszólalása az egyke ellen. Eger, március 22. A vármegye tavaszi közgyű­lésén az elispáni jelentéshez dr. Csepela Lajos szólalt fel. Beszédében nagyon szomorúan jellemezte a vármegye népese­dési statisztikáját. Az egyke és általában a születések mester­séges meggátlása fájó sebe Olasz­ország kivételével Európa vala­mennyi kultúrállamának. Ezt a ragályt ki kell operálai a magyar nemzet testéből, mert máskép az elvesztett országhatárok vissza­szerzéséhez nem leszünk elegen. — Javasolja, hogy írjon fel a törvényhatósági bizottság az igazságügyi miniszterhez és bel­ügyminiszterhez, akiktől szigorú törvényeket kérjen az egyke ellen. Mártonffy Lajos árvaszéki elnök olvasta fel ezután jelentését. Dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyző, előadó ismertette ezután Lévay Mihály [és társai törvényhatósági bizottsági tagok kérelmét a hatvani kórház épí­téséhez való hozzájárulás meg­szavazása iránt. Ismerteti, hogy a hatvani közkőrház építésének összköltsége hét és félæilliârd koronát tesz ki. A népjóléti mi­niszter ehhez a kölséghez, mint államsegélyt, kőt és félmilliárd koronát, Hatvan község egy- milliárd, a bátó Hatvány Deutsch család pedig egy és félmilliárd korona hozzájárulást ajánlottak fel. Lévay Mihály ás társai azt kérik, hogy a vármegye két és félmilliárd koronával szintén já­ruljon hozzá a kórház építésé­hez és ily módon egészítse ki annak költségeit, — Az állandó választmány javasolja, hogy a vármegye font-sterling kölcsöné­ből, illetve az útalapból utalják ki ezt az összeget oly módon, hogy ezt később térítsék vissza az útalapnak. Papp János (erdőtelki) ellenzi, hogy az útalapból vegyenek kölcsön a kórház építésére, mert az utak építése rendkívül sür­gős. Többek között olyan község, mint Erdőtelek is, teljesen út nélkül van. Csépány Géza : Már 1912 ben elhatározta Heves vármegye a hatvani kórház építését. Csak következetes marad tehát a tör­vényhatóság, ha ezen elhatáro­zását szankcionálja. Hatvan a a kuliura terén olyan áldozato­kat hozott, hogy megérdemli a kórházat, illetve a kórház épí­tésénél a segítséget. Gróf Keglevich Gyula: Szüksé­gesnek tartja a hatvani kórház építését, de szigorúan ragasz­kodni kell ahhoz, hogy az út­építésre felvett kölcsönből utat építsenek. Megszavazza a kórház építésire a két és félmilliárdot, de kéri, hogy az útalapot ren­deltetési céljára használják fel. Beniczky Elemér : Híve a hat­vani kórház felépítésének. A kórház felállítása azonban ma, a magas betegápolási alap ide­jén az állam feladata. A nép­jóléti miniszter nem jótékony­ságot gyakorol; nem segélyt ad, hanem csak kötelességének tesz eleget, amikor hozzájárul a kór­házépítés költségeihez. Fordul­junk még egyezer a népjóléti miniszterhez, hogy adja a to­vábbi költségeket is a kórház építőiéhez és a vármegye eddig csak előlegezze a két és félmil­liárdot. Okolicsányi Imre alispán, elnök: Ezt a kérdést én már letárgyal­tam a miniszter úrral, ónagy- méltőeága csak úgy adja az ál­lamsegélyt, — mert az igenis 1912. és 1914. évi helyhatósági szabályrendeletek a városi közlekedés szolgálatában. Egerben drágább az autótaxi mint Budapesten, — a bérkocsisok pedig lámpagyujtástól számítják az éjjeli időt. segély — ha a vármegye a költ­ségek egyharmadával hozzá­járul. Ezután a közgyűlés névsze­rinti szavazással megszavazta a hatvani közkőrház felépítésére a két és félmilliárd korona hoz­zájárulást. Dr. Búzás Endre vármegyei másodfőjegyzö ezután ismertette, hogy Eger város képviselőtes­tülete a város tisztviselőinek karácsonyi segélyt szavazott meg. A karácsonyi segélyek ügyében több városi képviselő felebbezést nyújtott be. Az állandó választmány javasolja, hogy a felebbezésnek a szolgá­lati pótlékra, jóléti segélyre és családi pótlékra vonatkozó ré­szét fogadják el, illetve utasít­sák a várost, hogy, mivel az egy havi fizetésnek megfelelő karácsonyi segély csak a törzs- fizetésre vonatkozik, az ezen felül különféle pótlékok címén felvett különbözeteket fizessék vissza a tisztviselők. A közgyűlés ilyen értelemben határozott. Eger, március 22. Konkrét esetekből kifolyólag íneggyőződtünk, hogy ha ide­gen vetődik városunkba és látni akarja Eger szépségeit, autón kőrülszaladja az utcákat, a vé­gén kellemetlen meglepetés éri : Egerben jóval többet kell fizet­nie az eutótaxi használatáért, mint Budapesten. Hogy miért? Titok. Egerben már 6—7 sze- mélyazállitó-autőválMat van és mégis megtörténik, hogy az egyik garagetől az állomá­sig vezető pár perces útért 3 személy után 4 pengőt kér a soffőr. Természetes, hogy ilyen kö­rülmények között nem lehet az automobilizmust népszerűsíteni őb a városi polgárság Egerben ma luxusnak — és nem közleke­dőn eszköznek — tekinti az au­tókat. Eger város képviselőtestülete 1914.-ben szabályrendeletet adott ki az autővállalkozók ügyében, de a vitcldijak pengőben való megállapításához nincs más hát­ra, mint, hogy az egri polgárság érdekeinek megvédésére újabb helyhatósági szabályren­delet alkotásával siessen a vá­rosi képviselőtestület. — Igaz, hogy előbb-utőbb mindenütt kihal a konflis, és velük szemben engedékenyebb a közönség, — mert belátja, hogy felettük is nehéz idők jár­nak, s épen ezért az 1912.-ben kiadott városi szabályrendelet 18 §.-átői, amely szerint: «А bérkocsi éfi ezerszám render, csinos külalaku legyen«, már mindenki eltekint, de a 10. §.-t nem lehet figyelmen kívül hagy­ni. A bérkoc.iiok ugyanis vil- lanygyújtástől számítják az éj­jeli időszakot, holott a szabály- rendelet világosan kimondja: Nappali időtartam nyáron reggeli 5 órától este 10 óráig, télen pe­dig reggeli 7 órától este 9 óráig értendő. \ Ezeket az anomáliákat ajánl­juk ez illetékes tényezők fi­gyelmébe. яяа»8ез<зв<№3зевае«звя&ееи«в Hatszoros rablógyilkost fogott el a miskolci rendőrség. Haramiabanda, ahol az engedet­lent lelőhette a vezér. Rablógyilkosságok Jánoshalmán, a kecskeméti és szegedi tanyákon. A miskolci rendőrség vasár­nap este házasságszédelgés mi­att letartóztatott egy Szabó Imre nevű foglalkozás nélküli egyént; akiről rendkívül érdekes dol­gok derültek ki. Szabó kézre- kerítéeével az utóbbi esztendők legjobb fogását könyvelheti el a miskolci rendőrség. Hétfőn reggelig Szabó már annyi bűncselekményt ismert be, hogy a nyomozó detektívek már azt sem tudták, hogy hol kezd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom