Egri Népújság - napilap, 1927/1
1927-02-13 / 35. szám
Ára 16 fillér (2000 K), vasárnap 24 fillér (3000 K). Eger, 1927. február 13. vasárnap. XLIV. evf 35. sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 Mlér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Mffciwiiii R'i 11 .--«»ÍvSzerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. T elef onszám: 11. És mr-gengedheti-e magának a szegény, leromlott Eger a fényűzést, hogy a mai nehéz időkben akármilyen b ctülatet, de végre is politikailag súlytalan, ismeretlen nevű vidéki emberrel szálljon síura a kormány tettrekész jóindulatáért ? —»no—»—»»»»»« «»na»« Az egri pénzügyi palota építésénél nem gondoltak az egri iparosságra. Csak az összmunkálatokra lehet pályázni. — A kedvezőtlen feltételek valósággal kizárják az egri iparosokat a munkából. — Sürgős közbelépésra van szükség. Eger, február 12. A Közszállítási Értesítő február 10-i száméban megjelent az egri pénzügyi palota építésére vonatkozó versenytárgyalás hirdetménye, amely szerint a pályázat batárideje március hő 3.-án déli 12 órakor jár le. A versenytárgyalási hirdetményt az egri építő vállalatokhoz is kikézbeiítetiék. Sajnálatul kell megállapítanunk a részletes feltételek áttekintése után, hogy az egri iparosságra alig jelent valamit ez az építkezés, mert csak az összmunkákra lehet pályázni és az épületnek 1927 november I. re teljesen készen kell lenni. Ez a csalódás annál nagyobb az egri iparosságra, mert boldogult Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő főképpen azért eszközölte ki a kormánynál az egri pénzügyi palota építését, hogy a munka nélkül tengődő iparosainkon segítsen. Ezzel szemben az történt, hogy ennél az építkezésnél csak a nagy tőkeerővel rendelkező vál falatok pályázhatnak, mert csak ezek juthatnak abba a helyzetbe, hogy annyi munkást foglalkoztassanak, bogy 1927. november 1.-én teljesen el készítve adhassák át rendeltetésének a palotát. Minden különös építészeti szak értelem nélkül is megállapíthatjuk azt is, hogy a kincstár ős a tisztviselők érdekében aggályos az építősnek ez a gyors tempója November l.-re nehéz elkészülni a hétemeletes pilótával, muor magának az anyagnak is száradnia kell előbb. Nagyon két séges az is, hogy ez a nagy gyorsaság nem esik-a majd a munka jóságának rovására. — Legfőbb kifogásunk pedig ez ellen a gyorsaság ellen sz, hogy egri önálló Iparosok így még kevósbbe vehetnek részt ennek az építkezésnek munkálataiban. Igaz, hogy a sérelmes pályázati feltételek mellett legfeljebb asztalos-, lakatos és kőfaragó munkáról lehet esetleg sző az egriek részére. Egerben pedig nem igen van olyan iparom aki 5—6 hőnap alatt el tudna Végezni ilyen nagy munkát. Remélni szeretnénk, hogy az illetékesek még idejekorán belátják Egernek ezt a nagy sérelmét és intézkedés történik arra nézve, hogy a városunkban eszközölt nagyarányú kincstári építkezésnél az egri iparnak is jusson munka, s az egn polgárnak is jusson kenyér, as***ssw«* «rmmr n t.ngftQ Cééé Minden községházában lesz rádió. A kormány rendeletben fogja kötelezni a községeket a felvevőállomások felállítására. Két fronton, sőt ha a helyzet úgy kívánja, egyszerre akár még több irányban is felveszi a küzdelmet a kormány tiömngatő pártok hivatalos képviselőjelöltje. Emelt fővel teszi, hiszen igaz ügyet szolgál. Keményen és elszántan fogja megvívni a harcot, hiszen eszmékért küzd és nem önmagáért. Nem a nagyravágyás fűti, hanem a kötelesség udás. Hiszen Haller István már is megvála-ztott képviselő, A pest- környéki kerületben a szociáldemokrata-párttól regadta el a mandátumot. Nyugodtan és kényelmesen üldögélhetne öt évig a parlamentben, mint sok más képviselőtársa teszi. A kormányt támogató pártok azonban őt jelölték ki arra a feladatra, hogy Egerben, a hires régi városban a fajvédő jelölttel szemben diadalra vigye a konzervatív politika lobogóját. Országos nevű politikus létére a közkatona szerénységével vállalta a harcot, s becsülettel fogja megállani. Arra is számított, hogy esetleg a saját pártjából fogják hátbatámadni, s nest ijed meg a maga árnyékától. A helyi jelölt fefejlő- déte sem ejti zavarba. Ez is benne volt a számításban. Elvégre a hétezernyi egri választópolgár között még mindig vannak külömböző olyan elemek, akiknek még a kormány jelöltje sem kell, ha zászlaján a szokottnál elevenebben virítanak a keresztény elvek színei. Ezek az eleinek most beugrattak tehát egy jobb sorsra érdemes tisztviselő-embert, aki az ő kedvükért hajlandónak mutatkozik megbontani a hatalmas jobbpárti tábort. Aki mögéje áll a teslvérharcot erősíti, rossz szolgálatot tesz vele a kormánynak is, a város békéjének is. A parlamentbe pedig olyan férfiak valók, akik nem most kezdik tanulni az országos politika ábécéjét. Aki jő hivatalnok a városházán, és tisztelettel övezett pol gára városának, nem okvetlenül alkalmas a törvényhozói tisztre, amelynek ellátására a mai nehéz időkben régtől fogva jől begyakorolt, nagynevű és országos tekintélyű férfiak valók. Haller István tizenhét esztendő óta képviselő és éveken át mi- misztere is volt az országnak. A másik három jelölt közül — vagy van talán már több is? — ugyan ki az, aki politikai iskolázottságban, tekintélyben s az összeköttetések gazdagságában fölvehetné vele a versenyt? Azok a magyar villamossági gyárak, amelyek rádiókészülékek előállításával foglalkoznak, már hosszabb idő őta kísérleteznek azzal, hogy gyártmányaikat minél nagyobb körben helyezzék el. Tekintettel arra, hogy ez az iparág csaknem egészen az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági r.-t. érdekkörébe tartozik, ez pedig a Kereskedelmi Bank ipari konszernjének egyik legnagyobb vállalata, érthető, hogy ennek a célnak elérésére ugyancsak igénybe vesznek minden eszközt: így merült föl az a gondolat, hogy Magyarország minden községében a községházán hivatalos rádiófelvevőállomást kell felállítani és a központból, tehát Budapestről naponta le keil adni az időjárásról, a vízállásról és a gazdákat érdeklő egyéb kérdésekről a jelentéseket, amelyeket aztán a községi jegyző vagy birő a kis- birőval kidobottat. Azzal érveltek, hogy a gazdára nézve aratáskor vagy más egyéb munkaidőben igen fontos, hogy megtudja, milyen időt jósol másnapra a Meteorologiai Intézet. Ezen az alapon először magánúton igyekeztek a községeket arra kapacitálni: rendeljenek rádióállomást, az ügynökök azonban a legr^gyogóbb éfeesszólös-ial sem tudtak eredményt elérni. A kormány azonban a községek maradi felfogásával szam- b«-n ellenkező állá ponton vaD, mert úgy látj«, hogy a rádióállomás tényleg nélkülözhetetlen minden községházán. Ezért — mint értesülünk — a közeljövőben kormányrendelet jelenik meg, amely utasítja Magyarország minden községét, hogy a községházán hivatalos rádióállomást szereltessen föl és a leadott jelentéseket a helyiszokásnak megfelelően hozza a lakosság iudomásár*. Ingatlanforgalom Egerben 1927. január 1-töl január 31-ig. Megvette: Pallagi Gáspár és neje Bak Rozália 200 négyszögöl ingatlanát Bartha Andor2 300.000 K-ért; Krinszby Rudolf Uj*or-u. káz éa kertjének */4-őt Losonci András ás neje Gulyás Rózái 1200 pengőért; Birincsik Ig- nácné R idvánszki Szidónia Árpád u. 26 sz. ház és udvar fele jutalékát Leibinger Mihály és neje Radvánizki Mária 1600 P ért; Nagy Ferenc és neje Faragó Mária Koszoru-u. pincéjét Ali Imre s neje Nagy Mária 120 P-ért; Dohai Istvánná sz. Vi- sontai Margit Virág-u. pincéjét Brázovics Ferenc s neje Vison- tai Teréz 2 200.000 K-ért; Magy Miklős ■ neje ónodi Szidónia ingatlanát Liszkai János s neje M.hály Emma 21 millió K-ért; Virág Leopold ingatlanát Majoros Janos s neje Rutka Rózái 7 millió K-ért; Birincsik Imre Farkasvölgy 25. sz. ház, gazd. épülettel, 83 négyszögöl ingatlanát Birincsik Ignác s neje Radvánszki Szidónia 2200P-ért; Bartók Verőn és Bartók Mária Sikhegy dülőbeli ingatlanát Bartók János • neje Paulovics Anna 3 millió K-ért; Horváth Ferdi- nánd s neje Eg*di Rózái Paphegy dülőbeli 1671 négyszögöl ing. Kovács István 22.500.000 K-ért; Mészáros Sándorné szül. Erős Rózái ingatlanát Módos Imre s neje Vasas Erzsébet 6 millió K-ért ; Grenács István s neje Vas Rózái ingatlanát Bárdos Andor s neje Renn Laura
