Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-26 / 269. szám

Előfizetési di) postai szállítással j egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Ara 2000, vasárnap 3000 soroiia f s eu Sgür, 1926, november 26 péntek XLIIi POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. ban a kivitel ős a külföldi pia­cok megszervezése szempontjá­ból. A kereskedelem és ipar fel­lendítésének kérdéséhez szóró- \ ■an kapcsolódik az úgynevezett tranzitókereskedelem kiépítése és a hitelkérdés végleges ren­dezése. Külföldi pénzpiacokon, elsősorban angliában és Ameri­kában a közintézmények arány­lag tisztességei áron tudtak köl­csönhöz jutni. Azonban őriáei tennivalók vannak még a ma­gánvállalatoknak hitellel való ellátása terén, mert 30%-oa köl- oiönökkel nem lehet egészséges vállalkozásokat folytatni. A több- termelést a kamatláb fokozatos csökkenése biztosítja s a Nem­zeti tBank pénzpolitikája már hónapok óta erre törekszik. Ez irányban ‘tovább tevékenykedni mindenesetre az újonnan össze ülő országgyűlésnek egyik leg­fontosabb feladata lesz. A miuiszterelnök kecskeméti beszédében részletesebben tért ki gazdasági kérdésekre, mint ezt előzőleg tette. Ennek jól megalapozott oka abban rejlik, hogy ezideig a jogi konszolidá­ció kiépítése foglalta le főidejét, most azonban, hogy e téren végiegei eredményekre hivat­kozhatunk, természetszerűleg előtérbe lépnek a gazdasági kérdések. Azé programm,amely Kecskeméten elhangzott, szép Ígéret a jövöre vonatkozólag, amelynek beváltásával az or­szággyűlés mindenesetre egy pillanatig sem fog késlekedni. Ezt várják a választópolgárok a ezért fordulnék bizalommal a Bethlen kormány politikája felé. B É. фйф мми» ффь#/ Eger város népoktatási intézeteinek megfelelő elhelyezése és fejlesztése. A mostani állapotok tarthatatlanok. — Az ügy rendezése tovább már nem halasztható. Élet és filozófia. A miniszterelnök kecskeméti beszédének egyik legfontosabb része az volt, amelyben részle­tesen felsorolta a való életnek mindazokat a jelenségeit, ame­lyekkel a kormányzatnak első­sorban törődnie kell. Pénzügyiek és gazdaságiak azok a problémák, amelyek az újonnan megalakult országgyű­lés munksprogrammjában a leg­első helyen fognak állni. Az első a pengővaluta bevezetése, amely most már égetően sürgőssé vált, miután az ország pénzügyi egyensúlya helyreállott. Egy észszerű uj pénzegység beve­zetése azonban csak az eszközt nyújtja azon kérdések rendezé­séhez, amelyek a gazdasági élet terén kiváló érdeklődésre tarthatnak igényi. Három fontos kérdés vár meg­oldásra: az adózás, a közhitei ős a gazdasági piac kérdése. Az adózásról szólva a minisz­terelnök nyíltan kijelentette, — hogy a hurt 4ovább feszíteni nem lehet s az állami bevéte­lekben mutatkozó felesleget arra fogják fordítani, hogy az adóval túlterhelt lakosság szabadabb lélekzethez jusson. A pénzügy­miniszter az adókönnyítésekről szóló javaslatokat már be is terjesztette ■ az uj országgyű­lés legelsősorban ezeket fogja letárgyalni s törvényerőre emelni. A közhitei kérdése ma más­ként áll, mint a volt monarchia idejében. Akkor Magyarország igényei csak másodrendüek vol­tak s a kérdést sohasem a mi javunkra oldották meg. Ma ön­álló vámterület vagyunk, köte­lességünk tehát a magyar ipart minden tehetségünkkel erősíteni s jő kereskedelmi szerződések­kel biztosítani az ország érde­keit. Az egészséges gazdasági politika azonban megkívánja, — hogy ne csak egyes termelési ágakat becézzünk, hanem a gazdasági kérdést is a helyes arány alapján oldjuk meg. Itt van mindjárt az országszerte ta­pasztalható óriási borkrizie, amelyet úgy iehstne egészsége­sen megoldani, hogy a gazdák pinceszövetkezetei alapítanának, hiszen az államnak is óriási ér­dekei fűződnek ehhez, elsösor­Ha Eger városának népese­dési és gazdasági fejlődését ősz- szehasonlitjuk a város népok­tatási és népnevelési intézetei­nek fejlődésével, sajnálattal ál­lapíthatjuk meg, hogy a fejlő­dés természetes folyamatában az utóbbiak nagyon lemaradtak. Népoktatási intézeteink, külö­nösképpen az állami és a községi népisko Iák ma is a 20—25 év előtti szegényes állapotban a már akkor is bizonyára сяак ideiglenesnek szánt épületekben nyomorognak. A népnevelési fontosságának emelkedése városunkban nem nyert kifejezést a nagy célt kül­sőképen is hirdető uj iskolák épitésével, vaiaminthogy a vá­ros népességének szaporodását sem követte uj iskolák emelése. Népiskoláink közül alig három épült Iskolának. Legtöbbje szükségből, csak épen az elmaradhatlan átalakí­tások eszközlésével vétetett igénybe iskolai célra. Vétetett igénybe mégpedig ott, ahol egy- egy épület olcsón megvásárol­ható volt és nem ott, ahol azt a tanulmányi szempontok és a vá­ros területi viszonyai megköve­telték volna. Következéaképen : 1. Egerben nincsen elegendő népiskola, 2. alig van kifo­gástalan épületben népiskola és 3. a külső városrészek is­koláinak elhelyezése nem cél ■ szerű. Heves vármegye kir. tanfei- ügyelösége a város népoktatási intézeteinek megfelelő rendezése érdekében részletes tervezetet készített, amely az illetékes ha­tóságoknak a napokban mulat­tatott be. A nagy fontosságú tervezetet helyszűke miatt csak kivonatosan ismertetjük azzal, hogy amikor a falvakon és ta­nyákon az állam és az érdekelt­ség összefogásával szebbnél- szebb népoktatási intézetek épül­nek és amikor az 1926. évi VI. te. módot nyújt arra, kogy a mezőgazdasági jellegű városok iskolái, — mint amilyen Eger is — megfelelő állapotba ho­zassanak, valóban indokolt en­nek a nagyfontoeságú kérdés­nek a felvetése és közérdek a jelen tarthatatlan állapotoknak megszűntetése. A tervezet a városi lakosság í nagyobb kultúrszükeégleiének megfelelően —nagyon helyesen ! — a teljesen osztott iskolatípu­sok kiépítését és a meglévő is­kolák jellegének megtartását tartja szem előtt. A tervezet szerint a város belső részén lévő nép­iskolák mostani helyükön ma­radnak. A Halas-piaci állami el­térni iskola azonban kibővíttetnék és átépítetnék két emeletre, úgy, hogy az elemi iskolák 12, a kisegítő iskolák 3, a tanonc­iskolák 8 tantermet kapnának, a szükséges rajz, kézimunka és tornatermeken kivül. Itt nyerne elhelyezést a belvárosi ővőda és a napközi otthon is. A város északi külső részén a Széchenyi-utcai rk. és a Cif­ratéri állami elemi iskolák tel­jesen osztott iskolákká fejlesz- tetnének és valamelyikhez hozzá- kapcîoltatnék a gazdasági *o- vábbképzö iskola két tanterem­mel. Ez utóbbi elejét venné an­nak a mai állapotnak, mely sze­rint ezen környék tanulói kény­telenek lejárni a város egész déli részén fekvő gazdasági is­kolába. A Wesselényi utcai állami elemi iskola 4 ta ntermesre bővíttetnék ki. A város déli részén a Mák- lári-u.cában lévő rőm. katb. is­kolák egybeolvasztatnának és teljesen osztott iskolává fejlesz- tetnének, a Makiári utcai állami elemi iskola megszüntetése mel­lett. Viszont a Kertész utcai áll. gazdasági iskola kihelyeztetnék a gyakorlóterület mellé és az épület az áll. el. iskola részére engedtetnék vissza. A Szvorényi utcai áll. el. iskola megfelelő át­építésiéi megmaradna. Az Ár­pád utcai rőm. katb. iskolák egybevonatnának és igy vagy ezen utcai alsó iskola telkén, vagy a Deák Ferenc utca végén teljesen osztott iskolává fejlesz- tetnék. A gazdasági iskola csak ak­kor felelhet meg rendeltetésé­nek, ha a gyakorlóterületet házi kezelésbe veszi. A házi kezelés és ezáltal az ok- és célszerű gazdálkodás gyakorlati tanitha- tása pedig csak akkor és úgy vihető keresztül, ha a város közvetlen közelében lévő gya­korlóterületen épülne fel a gaz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom