Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-11-09 / 254. szám
Ára 2000 vasárnap 3000 koron». Eger, 1026 november 9 kedd XLIIí évf 254 sí Előfizetési díj postai szállítással * egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP« Főszerkesztőt Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. A nemzetgyűlés agóniája most már alig-alig leplezhető. A jelek félreismerhetetlenül arra vallanak, hogy a legrövidebb időn belül bekövetkezik az elmúlás és a szuverenitást igénylő, egykamarás nemzetgyűlés a két kamarában is szerényebb igényekkel tevékenykedő ország- gyűlésnek fogja átadni helyét. Nem fogjuk elsiratni és nem fogjuk meggyászolni a nemzet- gyűlést, mely csak hellyel-bözzel tudott történelmi hivatása magaslatára emelkedni. De viszont méltatlanok sem akarunk lenni hozzá, kíméletlenül szemére lob- bantván oly hibákat, melyek nem az ő hibái csupán, de a magyar társadaloméi is egyben. Azé a társadalomé, melyből a törvényhozás tagjai rekrutálőd- nak o amely a nemzeti erőfeszítés sorsdöntő éveiben képtelen volt az első és második nemzetgyűlésnél emelkedettebb szellemű testületet kitermelni magából. Az únoBunialan variált kcz- mondácsal szólva: olyan és csak olyan volt a parlamentünk, amilyet megérdemeltünk. Olyannak született amilyennek for- j máltuk. Vfgy olyanná alakult, ! amilyenné deformáltuk. Kicsinyes tülekedésekben, senkit sem érdeklő személyeskedésekben, pártviszályokban és hatalmi versengésben élte ki erőinek legjavát, aminthogy társadalmunk legjava is feledni látszik, hogy vulkánok fölött jár s a régi jó idők kedélyes nemtörődömségével vívja apró csetepatéit és űzi vidám játékait. Csak a gazdasági válság súlya alatt görnyed időnként újbői és újból mélyre és forr a panaszban ideig-éráig egyre a magyar társadalom, mint ahogyan negyedévi gázsifizetéakor igyekeztek meglepő egyetakarással, legpontosabban a parlamentbe a második nemzetgyűlés érdemes honatyái is. Most világgá széled a régi parlament és nem tudjuk fájlalni elmúlását. Jobb lesz-e az, mely helyébe lép, rajtunk is áll, akik tagjait összeválogatjuk s nem ugyan jogileg, de erkölcsileg irányítjuk. Legfőképen az intelligenciát terheli a történelmi felelősség, hogy elvhűségével és személyes befolyásával a legértékesebb elemek legértékesebbjeit segítse Folyó hó 11-őn utazik Budapestre Eger város küldöttsége a díszpolgári oklevelek átadása végett s remélhetőleg a szőlősgazdák inségkölcsöne ügyében is eljár az illetékes minisztereknél. így tehát alkalomszerű, ha néhány 6zőval megvilágítani óhajtom, hogyan és mily mértékben nyújtandó az inségkől- cfön, mert egyes fővárosi lapok már közölték, hogy foglalkozik a kormány a kölcsön ügyével s még nem tudni, hogy a segítséget készpénzben, vagy árúhitelként kapják-e a gazdák. Nézetem szerint a szőlőinsőg- kölcsön mérve, az egész ország szőlősgazdái részére, sem vidékenként, sem egyénenként egyenlő nem lebet. Az ország mai pénzügyi helyzetében a kormány egyöntetű s arányú kölcsönt nem adhat, mert az esetben a megállapított kölcsön öszege kát. holdanként oly csekély lenne, hogy ezzel a segítési akció célt nem érne, de tekintet nélkül a szőlővidékekre, méltányos sem volra. A kizárólag hegyi bor termeléssel foglalkozó szőlősgazdák ugyanis, kiknek a szőlőművelés jóformán egyedüli jövedelmi forrását képezi, ahol egyéb termények termelése nem gazdaságos, ahol a termés mennyisége a minőség rovására, de a hegyi talajra való tekintettel sem fokozható, a sík fekvésű és homoki szőlőterületek hozamáig, — ilyen Eger hegye ie — a kölcsön összege magasabb százalékban állapítandó meg. De itt is különbség teendő ős pedig azok a szőlősgazdák, kik a szőlőmunkákat maguk és családjuk által tudják elvégezni — a földművesek — katasztrális holdanként 4 millió K(320 pengő), azok a szőlősgazdák, kik minden munkát napszámossal kénytelenek végeztetni 6 miliő korona (480 pengő) inségkölcsön- ben rószesitendők. be a nemzet nagy műhelyébe, hol hősök és szentek volnának hivatottak sorsát kalapálni az eljövendő nemzedéknek. A sík felületű és homoki szőlők gazdái, miután itten a szőlőtermelés nem kizárólagos jövedelmi forrás, mert egyéb terményeket gazdaságosan termelnek, s így a szőlőtermelés jóformán csak mellékjövedelmet képez — kisebb százalék kölcsönben rá- szeiítendők, — azonban itt is különbség teendő; és pedig azon szőlősgazdák, kik maguk és családjuk által tudják a munkákat elvégezni (földművesek) katasztrális holdanként 3 miliői (220 pengő), azok a szőlősgazdák, kik minden munkát napszámossal végeztetnek 4 millió (320 pengő) kölcsönben rétzeBÍ- tendők. Ezen összegek minimálisak, mert egy kát. hold szőlő intenzív művelése, a védekező anyagok árát s a drága napszámot figyelembe véve, a különböző adókat, hegyőrbőrt, karókat, trágyázást utb. nem is számítva, hegyvidéken^ hol a műveié* nehezebb és drágább, 6 millió koronába, homoki területeken, hol a művelés könnyebb, a napszám olcsóbh 4 millió koronába kerül. Azokon a szőlőtermő vidékeken tehát, ahol a szőlőtermés pusztulása folytán hivatalosan 70—100 %-os kár állapíttatott meg, a fent jelzett kölcsön ősz- szeg megadandó. Ahol 50%-os vagy ennél kevesebb kár állapíttatott meg, inségkölcsön nem nyújtandó. A károsult szőlősgazdákon kát. holdanként 2—3 millió kölcsön nyújtásával, vagy anyagok (réz- gálic, raffia, rézkénpor stb.) biztosításának Ígérgetésével segitve nincsen. Ha a magas kormány meg akarja menteni, a hatalmas adókat fizető szőlősgazdákat a pusztulástól, s nem akarja, hogy dobra kerüljön száz és százezer családnak vagyona, úgy sürgősen intézkedni kell, hogy az in- ségkölcsön mielőbb folyősitassék. A kölcsön 1928. évtől kezdődő- leg 10 év alatt volna visszafizetendő, — de visszafizethető bármikor is — kamata azonban a Nemzeti Bank kamatlábánál 1%-nál drágább nem lehet, mert a nyomorba jutott szőlősgazdák 10°/» kamatot fizetni nem tudnak. Fedezetat nyújtana a szőlősgazda 10 évi függő termése, mely a törlesztés megkezdésétől kezdve mindaddig kézi zálogul szolgálna, míg a kölcsön visszafizetve nem lenne. Minden év december 1-én esedékes lenne egy évi részlet visz- Bzafizetése, s amelyik gazda ezen kötelezettségének eleget nem tenne, attól az egész kölcsön összeg behajtandó, az egész évi termése lefoglalandó. A kölcsönt felvevő gazda a hatóság által ellenőriztetnék, hogy szőlőjét jől művelje, s ugyancsak a hatóság szedné be az esedékes törlesztési részleteket is. Ezen eljárás a kölcsön közvetítését olcsóvá tenné, mert a hatóság a munkát díjtalanul vállalni köteles volna. Ha a kölcsön fenti mértékben nem folyőeíttatik, a ezőllőbirtok 50°/o-ka 1927 évben műveletlenül marád, egy részét kivágják. A szőlők nagy része már most is gondozatlan, az őszi munkák szünetelnek, mert a gazdáknak a művelésre pénzük nincsen, boruk nem termett, a magas bankkölcsönt igénybe venni nem tudják, s így előáll azon szomorú tény, hogy a szőlősgazdák a tavaszi munkákat sem lesznek képesek megkezdeni. De szociális szempontból is kell, hogy a magas kormány az inségkölcsönt azonnal fölyősítsa, mert ez esetben, a gazda szőlőjében az őszi munkát bevégezheti, munka alkalmat ad a műn- kanélkül lévő, s már is ínségben lévő szőlőmunkásoknak és családjaiknak, s megmenti a szőlősgazdákat a kétségbeeséstől. Reményiem, hogy a magas kormány az igaz tényeken alapuló információk után, nem fog elzárkózni a szőlősgazdáknak nyújtandó méltányos inségköl- csön sürgős kiutalása elől. Eger, Í926. november 8. Bayer Henrik városi tanácsnok. Szőlősgazdák inségkölcsöne.
