Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-11-09 / 254. szám

Egy uj középeurópai blokk fantasztikus terve. Mint Géniből írják, Francia- ország Angliának a kontinensre gyakorolt hatását ellensúlyozan­dó fegyverbarátságot óhajt köt­ni Németországgal és Magyar- országgal és ezzel egy földraj­zilag, gazdaságilag és politikailag is oly hatalmas blokkot akar Középeurópábao megteremteni, minő ez ideig Európában nem volt. Ha e blokkba még Olasz­országot is valahogyan bekap­csolhatná, (ami igen nsgy kér­dés), akkor Anglia politikai be­folyása a ieggyor*abb tempóban sorvadna el. E blokkot lőtesi tendö Franciaország nem emelne több kifogást az ellen, hogy Ausztria Németországhoz csat­lakozzék, Magyarország pedig visszakapná a Burgenlandot, az utódállamokkal pedig lehetőleg konfederáciős alapon hoznák 2 mm ftEFUJBAG mninífitrwT^-TirtwirffiTiri r iwimmmimni—i nni rwinwiw^ini i írer^girtfiiwniMMir i™ Szent Imre-ünnepély a ciszterci gimnáziumban. Álszeghy Zsolt Egerben. Szent Imre hercegnek, a ma­gyar ifjúság eszményképének ünnepét méltó keretek között, a hagyományos, régi szépséggel ünnepelte a ciszterci rend egri ■zt. Barnát gimnáziumának Má­ria kongregációja, szombaton délután. Az előkelő műsort Kéler: Nyitánya vezette be, melyet az intézet vonószenekara adott elő, kicsit lassú tempóban. Az élénk hangulatú, de nehéz és kompli­kált nyitány eljátszása azonban dicséretére válik a törekvő ze­nekarnak. Az intézet énekkara nagy nyugalommal, biztosan műkö­dött Rássy Paulin karnagy ava­tott vezénylete mellett, Emikor Csáktornyay: Harangoznak c. dalát énekelte. Ringelhann Béláné: Szent Imre zászlója c. költeményét fia, Ringelhann György VI. o. tanuló szavalta el; szépen fej­lődő tehetséggel, csak a hang­jának kell még erősödnie. Esek után Alszeghy Zsolt iró, az Élet szerkesztője ha­talmas beszédben méltatta és minden oldalról megvi­lágította sst. Imre egyénisé­gét, majd meggyőző erővel buzdította az ifjúságot est. Imre szellemének követésére. Haentíel: Larghetto c. da­rabját ístvánffy Tibor V. o. tanuló (hegedűn), és Demeter Imre VI. o. tanuló (zongorán) interpretálta precíz kidolgozás­sal, szép technikával. Lányi: Szent Imre ravatala c. melodrámáját Fehér GyörgyVIII. o. tanuló jól kidolgozva adta elő, négy sikerrel, Szabó István VIII. o. t. finom és könnyöd zongorakisérete mellett Az ünnepség végén Rássy Pju- lin karnagy vezetésével az énekkar Meissner Imre: Szent Imre énekét adta elő, és az in­tézet nagyszerű fúvószenekera a Kongregációé indulót játszotta. Van Eger város társadalmá­nak egy előkelő és impozáns része, amely szombaton d. u. 6 órakor teljesen megtöltötte a ciszterci gimnázium tornatermét. ..._ ...........(b- «•) ^ A régi rendelet. Van egy régi belügyminiszteri rendelet, amely kötelezi a vendéglősöket arra, hogy nyilt ajtót vágjanak az utcára, mert különben elvonják tőlük az iparengedélyt. Négy egri vendéglős a napokban fel­szólítást kapott, hogy ha nem tudnak a fal magas vagy mély fekvése miatt nyílt ajtót vágatni az utcára, akkor legalább a ka­put szedjék le, hogy ilyenfor­mán a folyosónak vagy udvar­nak a vendőglöhelyiség bejára­táig terjedő része is utcának tekintessék. 1926. november 9 össze Magyarországot. Ez a terv igen tetszetős lehet a franciák szemében, akik Angliával szem­ben hálájukat majdnem úgy akarják leróni, mint a múlt szá­zad 50-es éveiben az oroszoktól megmentett osztrák császár Oroszországgal szemben a krisn háború idején — de egyelőre egy nsgy szépséghibája van a tervnek, az. hogy meg nem va­lósítható ! Trianont a burgen­landi kárpótlásért sohasem fog­ja érzelmileg elfogadni Magyar- ország és ezzel még az esetben is, ha minden egyéb sikerülne, Magyarország ék maradna és éppen a készülő ezövetség szi­vében. Deák Ferenc receptje szerint a rosszul begombolt mel­lényt elölről kell kigombolni, be­gombolni csak azután lehet! Hogy ír egy elfogulatlan francia az oláh földreformról? A Journál keleti tanulmány útra küldte egy Helsey nevű munkatársát, aki többek között Romániát is bejárt?,. Tapaszta- latairől most számol be és az oláh földreformról szólva cikké­nek azt a jellemző címst adja : A romániai földreform felért egy forradalommal! E törvény ről a legnagyobb elképedéssel beszél a francia újságíró és megállapítja, hogy annak alsp- elveí olyanok, hogy az esabar meg sem tudja érteni azt, hogy valósággá válhattak. Megállapít­ja azt íj, hogy az erdélyi része­ken a valóság még a törvényt is felülmúlta, mert a kártérítés a gyakorlatban a semmivel lett egyenlő. E törvény közgazda­sági következményeit alábbiak­ban foglalja össze: a törvény megsemmitűtette a régi földbir­tok vagyont, megfosztotta ez or­szágot azoktól a tőkéktől, me­lyek révén nagyszabású termé­szeti kincseit is »használhatta vol­na. Ennek súlyát szenvedi most az egées ország, a parasztság éppen úgy, mint mások! — A Brassói Lapok e cikkre vonat­kozóim ezt jegyzi m*g: így ír az a francia újságíró, aki csak Bukarestig járt Romániában. Hát in4g ha eljött volna a Szé­kelyföldre, a Mezöaégre, vagy az Alföldi szélekre / IJSS'-iESBS53S3CSH Bécs felé csökkent a magyar sertéskivitel. A magyar élősertésnek évek hosszú során át a bécsi piacon kivűl szömbivehatő piaca nem volt. Magyar élcsertés uralta a bécsi piacot éa mindig a felhaj­tott sertések számarányát véve alapúi, Magyarország a többi országokkal szemben az első helyen volt. Az idén a jugoszláv, a lengyel és a román export mögött a negyedik helyre *zo- rűlt vissza, sót az utóbbi idők­ben már Olaszországból is több élősertssí hajtotta«: fel a bécsi vásárra. A legutóbbi kimutatás szerint Jugoszlávia 5228 dara­bot, Lengyelország 3779 dara­bot, Romania 3108 darabot. Olasz­ország 2254 darabot, Magyar- ország csupán 2159 darabot h&j tolt fel a bécsi piacra. A bugyelláris. Már el is feledtük ezt a szót.» A kisgyerekek, a nem nagyon kicsikék is, azt «sem tudják ta­lán, hogy mit jelent ez a sző, vagy ha tudják is, nem láttak még hugyellárist. Az őszi kira­katok meghozták a rég nem lá­tott barna, fekete, piro?, zöld bőrzacskófcat, táskákat, nem az erszényt, nem a t&rcát, hanem az igazi, a hamisítatlan, a régi bugyelláriet. Ott virítanak az üveg táblák mögött az új pénz előhírnökei, de ezek az ismét előkerült holmik bár ugyanolya­nok, mini a régiek, még sem azok. Karácsonyra már talán meg is telnek, ha megtelnek csilin­gelő, Cífljigő aprópénzzel. Egy és kőt filléresek, a 10, 20, 50 filléresek már ott fénylőnek az állami pénzverő pincéjében jéa várják a nagy napot, amikor el­vándorolnak a bugyeilárwoiiba. Az apró és nagy bőrtáskák, zacskók, szóval a bugyeüárisok az élelmes gyárosok jóvoltából már csalogatják eljövendő Suhj- donoraikat, de a boltokba csak néha-néha vetődik be vevő. A kirakatoknak már több a kö­zönsége. Öreg anyókák, férfiak ők gyermekek nézegetik a rég, vagy ííohssom látott újdonságot. É* hangok ballatezsnak: — Mikor még kellett, jobb világ volt, talán megváltozik majd. Mások lemondóan legyintenek, — Minek ez? — hangzik. — úgy sem lesz mit beletenni. A bugyellári* már megjött b a csengő pengő pénz is útban t van, a kérdés, hogy eijm-e a ; zsebünkig. A kirakati bugyellá- j risok nagyon laposak, de ez nein szomorít e), mert mindig is azok voltak. Félő csak az, hogy laposak maradnak a zsebünk­ben is. Eay színnel gazdagabb lett az ucca képe, a kirakatok egy c»őpp békát hoztak el, de fájdalom, mi épp oly szegények maradtunk, mint voltunk eddig. OMN9»£B«aiSMUMnm8Sa«»raBflMÍ Előadás az egri asztalosmesterek­nek. Füredy Lajos, az Asztalos- mesterek Országos Szövetségé­nek igazgatója szombaton este Egerbe érkezett ős előadást tar­tott a helybeli asztalosmesterek részére az Ipartestületben. Benzin nélküli autó. Az ásványolaj készletek ál landő ap-jdása éa a benzin drá gasága arra késztette az autó gyárakat, hogy benzin nélkül autó előállításával foglalkozza nak. Nem elektromos gépkocsi készítéséről van szó, hanem olyan autókról, amelyeket máa anyaggal lehet üzembe helyezni. A benzin nélküli autómotor leg­fontosabb része a gázgensrátor, amely a fűtő anyagot átváltoz­tatja energiává. A fűtőanyag fa, vagy szén. Az égésnél fejlődő azénoxid és vízgáz a friss víz­nek időnkénti befecskendezése által megfelelő atmoszférikus nyomás alatt robbanó gázzá ala­kul át, melynek kalória értéke a benzin kalória értékének két­harmad részét teszi. A gyakor­latban nagy akadályai vannak a gäzgenerätoros autónak, mert vagy n gépkocsi sebességét kell egyharmaddal redukálni, vagy pedig a motort kell megnagyob­bítani. Meg van az a nehézség is, hogy a fűtőanyag hordozása nehézkesebb. A gázmotoros autó rezsije azonban cvupán 5%-át teszi ki a benzines autó rezsi­jének. HÍREK Eger, 1926. november 9. — Személyi hir. Bayer Henrik vá­rosi tsnscscs szabadságáról vi«z- szaérkezett és átvette hivatalá­nak vezetését. Kinevezések. A m. kir. keres­kedelemügyi miniszter Balázs Béla éa Ozuni Imre egri for­galmi díjnokokaí sn. kir. posta­tisztekké nevezte ki. Mozgalmas élet kezdődik a Leány Clubban. A Szociális Mis3ió Tár­sulat „Cecília Leány Clubja“ nagy lelkesedéssel kezdte meg működését. Az évadnyitó gyű­lésen síhatározták, hogy az ősz folyamát) sorozatos Leány-Club estéket rendez, minden második, pénteken a ferencrendi Otthon fehérternn'ban d. u. 6 órai kez­dettel. A Leány Club esték fő vonzóereje Igiíz, hogy sikerült: a rendezőségnek több jeles egri éa budapesti szónokot megnyer­nie, kiknek szociális, kultúráiig, vallásos, hazafias témákról tar­tott előadásaiban bizonyára nagy örömmel gyönyörködik majd városunk közönsége. A többi számokat a Leány Club tagjai töltik ki énekkel, szavalattal, ze­nével. Már magában véve sz a körülmény, hogy a Clubnak 40 fiatal lány tagja válvetve igyek­ezik azon, hogy istenadta képes­ségének legjavát adja a közön­ség mulattatására, hogy az ezen szerzett pénzen a keménynek ígérkező télen sok könnyet szá­rítson fel, son szűkölködőn eny­hítsen, megérdemli, hogy Eger város megértő közönsége érdek­lődéssel kísérje és megjelené­sével támogassa a Leány Clubot nemes ^törekvésében. Legköze­lebbi számunkban részletes prog- rammot közlünk a Leány Club estékről, melyek közül az első november 12-en esie 6 órakor lesz a Fehér teremben. A servita templom harangbizott­ságának műsoros délutánja no vember 21-én, vatárnap lssez a ferencesek fehérterméban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom