Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-24 / 242. szám
Ára 2000 vasftruap 3000 Korem* £*?©*■. 1826 október 24 vasárnap XLIl evf 242 m. Előfizetési díj postai szállítással* 1 POL l TI EKI Mj&PILAP. egu &óra «0.000 k, Meggedévre 120.000 k. | Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. vawwmmm mmmmmmmmmmmmmmtmammmm————■ a Szerkesztéségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal; Líceum! ngomda. Telefonszám: 11. Buddogó gazda oldőzkodni próbál a felelősség aiől. ó nem szavazta meg az újabb kölctsön felvételét. A közgyűlés napján feléje sem nézett a városházának. Aznap városatyáién« szerepelni dehogy is akart. Szőlőjében pipázgaíva elmélkedett az esőről, mely tavasszal elárasztott, ősszel meg oly sokáig várat magára. A közgyűlés után parsze más g. helyzet. Buddogó barátunk egyszerre visszanyerte a hangját. Fellebbezni óvakodik ugyan, városnál, megyénél fel dehogy is szólal. Ehelyett szürkületkor sorra járogalja a hősíyák házait s kemény szavakkal bírálja a közgyűlés határozatát, mely évtizedekre szólóan újabb milliárdnyi terhet akaszt a város nyakába. Korholja azokat a földműves képviselőket, kik a kölcsönt megszavazták s itt-ott még egy-egy olyan megjegyzést is megkockáztat, mintha a kölcsön mögött az «uráfe érdeke« lappan gana. ö maga sem hiszi, de azért mondja. Addig mondogatja, amíg utóbb maga is elhiszi. Pedig a Kölcsön felvételéért ő is felelős. Anyagilag persze mindnyájan felelőnek a város polgárai. Erkölcsileg föképen azok, akik kezdeményezték, mellette szónokollak, megszavazták. No meg azok is, bUíís elhallgatták ellenkező véleményüket. A hallgatás ugyanis beleegyezést jelent, ha olyankor hallgat az ember, mikor böRzélnie kellene. Aki tehát akkor haiigatoth mikor még kérdéses volt az uj kölesen felvétele, az most is hallgasson. Akkor valóban szólania keltett volna, most ellenben csakugyan hallgatnia illik. Hiszen neki is réíze vau ebbán, hogy a közgyűlésen simán ment keresztül a javaslat. A jelen sorok írója, ha városatya, okvetlenül fölemelte volna szavát. A kölcsön ellen. E torok írója mivelhogy igen-igen ódivatú ember s valósággal betegesen irtózik az adósságnak mindenféle fajtájától A vízvezetéket sem a mostani válságos időkben h legföképen nem úgy kívánta volna létesíteni, amint határozatba ment. Aggodalmait csak növelte egy a legutóbbi megyegyűlésen elhangzott, súlyos felszólalás. A kölcsön ób vízvezefék hívei azonban ott is többségben voltak a a jelen sorok Írója a határozat megtörténte után, kötelességének tartja a mega részéről is elkövetni mindent, hogy a mindannyiunk vállára súlyosan reánehezedő uj teher minél inkább javára váljék a köznek. Annál is inkább, mivel a kölcsön szószólói legföképen a munkanélküliség megszüntetését jelölik meg a legsürgősebb teendőül. És váltig ragaszkodnak hozzá, hogy a tervezett nagyszabású beruházások körül egri kézbe jusson minden munka és minden megrendelés. Ugyan akadhat-e a városban ember, aki ezeket a törekvéseket ne méltányolná? ! Eger város háztartásának súlyos helyzete szigorú takarékosságot parancsol. Eger, 1926. október hó 23. A vízvezeték és cöatornázás megvalósítása kétségtelenül súlyos terhet jelent a városra különösen sz 1927. évi költségvetési szükségletek biztosításánál. Sú- lyoB tehertétel azért, mert az építkezések ideje alatt a kölcsöntőke törlesztéséé kamatterheire fedezetünk mindaddig nem lesz, a míg a vízvezeték házi csatlakozásával a vízdíjakből a megfelelő bevételt biztosítani nem tudjuk. Kétségtelen az is, hogy a víz- díjak dacára, a várost is igen tekintélyes összeg fogja terhelni a kölcsön összeg törlesztőiénél. A legfontosabb közegészségügyi intézmény létesítésével, mint a vízvezeték és a csatornázás ál- dozatot keli hoznunk. Ezzel tartoztunk a város lakosságának. Hogy az egyensúlyt biztosíthassuk, tekintetbe véve háztartásunk súlyos terheit, takarékoskodnunk kell, ott ahol lehet és kötelességünk. Az elviselhetetlen adóterhek alatt roskadozó adófizető polgárok terheit tovább fokozni nem lshet. Hogy szükségletünket, vaját erőnkből fedezhessük, a kiadásokat kel! lényegesen ceökKentem ott, ahol ennek a lehetősége meg van. Fillérre kell dolgoznunk, hogy az egyensúlyt fentarihassuk. Elsősorban a személyi kiadásokat kell csökkenteni, másodsorban a nem feltétlenül és égetően szükséges dologi kiadásokat. Ez a város jól felfogott érdekében parancsoló kötelesség. A változott körülmények és a most vállalt súlyos terhek kényszerítő hatása alatt sürgősen biztosítanunk kell városunk ház tartásának egyensúlyát addig, amíg nem késő. Akkor, amikor a ti-aztvisselői fizetések évi szükséglete 2 milliárd 644 millió 574 ezer korona ; a nyugdíjasok és kegydíjasok részere 872 millió koronát fizetünk ; tisztviselőink és nyugdíjasainknak 376 millió 686 ezer korona lakbér összeget kell fedeznünk ; továbbá moateni indítványom alapján feltüntetett és megszüntetendő 789 millió 334 korona mellékjárandóságokat is fizetjük; vagyis összesen 4 milliárd 683 millió 111 ezer korona személyi járandóságok szükségletéről köz adók terhére kell gondoskodnunk; akkor kötelességünk háztartásunk terheit a megszüntethető kiadásoktól, minden fillértől mentesíteni és adófizető polgártársaink terhein könnyíteni. Ezen igen tekintélyes személyi kiadások megszüntetése érdekében a város érdekeit szem előtt tartva, Eger város képviselőtestületéhez a mai napon a következő indítványt terjesztettem be : Tekintetes Képviselőtestület! Városunk érdekei és háztartásunk egyensúlyának biztosítása, a legszigorúbb takarékosságot parancsolják. Lelkiismereti kötelességünk arra törekedni, hogy városunk fejlődése szempontjából a kívánatos eredményt biztosíthassuk. Sajnos ezt n célt szegénységünk miatt c<sak fokozatosan érhetjük el kedvező feltételek mellett biztosítandó kölcsöntőkével, részben saját erőnkből, adófizető polgáraink megterhelése nélkül. Köztudomású, hogy városunk bevételi forrásai állandóan csökkennek, úgy, hogy háztartásunk szükségleteit fedezni képtelenek leszünk. Az általános üzleti pangás és keresathiány miatt legnagyobb jövedelmi forrásunk, a kereseti-a dó és forgalmi-adó feltétlenül csökkenni fog, sőt rövid idő kérdése, hogy úgy a kereseti adót, mint a forgalmi adót lényegesen mérsékelni fogják. Szőlőtermésünk teljes pueztú- láíával fogyasztási adóbevételünk legnagyobb részét elveszítjük. A kormány által kilátásba helyezett éa már újévtől életbelépő mérsékelt és 1.200 koronára leszállítandó borfogyasztási adó, fogyasztási adóbevételünket több mint a felére fogja csökkenteni. Vágóhídi bevételünk a most leszállított vágatáéi díjak miatt szintén kevesebbet fog kitenni. Ilyen körülmények között legtekintélyesebb jövedelmi forrásaink lényeges csökkenése váró sunk háztartásának egyensúlyát kétségtelenül veszefyeztetik. Amsnnyiban pedig elviselhetetlen adőterheinket újabb adéne- mekkel és a pőtadő felemelésével tovább fokozni nem lehet és nőm szabad ; a legnagyobb takarékosság üzem előtt tartásával kötelesek vagyunk a kiadásokat csökkenteni és a meg nem engedhető személyi terheket 9» dologi kiadásokat megszüntetni, illetve mérsékelni. Hogy ezt elérhessük és városunk háztartásának az egyensúlyát feltétlenül biztosíthassuk; folyó évi december hő 3l-ikéveí meg keli szűntetni azokat az alant felsorolt, várojunk háztartására súlyosan nehezedő ás meg nem engedhető kiadásokat, amelyeket fedezni képtelenek vagyunk. A város számvevőségétől beszerzett adatok alapján a legutóbbi 1925. évi fizetésrendezés alkalmával törvényesen megállapított fizetés, családipótlék és lakbér járandóságon felül élve zetí különféle járandóságokat, meg keli szűntetni, az ezekre vonatkozó összes képviselőtestületi, határozatok megszüntetésével. A megszüntetendő járandóságok és ezek évi összegei a következők : 1. Jóléti segély . . 406,620.000 kor. 2. Forgaí miadó kezelők i/2—2%-os jutaléka mintegy . . 140,000.000 „ 3. Reprezentációs költségek .............54,060.000 „ 4 . Karácsonyi segélyek összege . . . , 188,714,000 ^ Összesen : 789,534.000 „ Ezen 789 millió 334 ezer feo róna városunk háztartását már ebben az évben is oly súlyosan terheltek, hogy a mai nehéz vi- ezonyok mellett a város ily természetű é< meg nem engedhető kiadásokat továbbra elviselni képtelen. Ezek megszüntetése parancsoló kötelesség, amennyiben ezen igen tekintélyes kiadásokat adófizető polgárainknak a közadők terhére kell fedezni. 5 A városi üzemeknél, így a villanygyárnál is, ugyancsak megszüntetendő úgy a jóléti segély, mint a jutalmazások, utóbbi azonnali érvénnyel. Közvagyon nái ez a mai viszonyok mellett meg nem engedhető. A jóléti segély különben is beszüntetendő, amennyiben úgy ez, mint mindenféle más mellék- járandóság a legutóbbi általá nos fizetőarendezéa alkalmával a kormány részéről végérvényesen be is lett szűntetve. A karácsonyi segély háborús kedvezmény volt, az akkori nehéz viszonyok következtében. Ma már nem jogosűlt, amennyiben tisztviselőinknek a legutóbbi fizetésrendezőasel egy elviselhetőbb megélhetés biztosítva lett. Ez* jövőben, illetve már a
