Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-24 / 242. szám

2 S6M NEPÜJbAO folyó évben sem engedélyez­hető. A forgalmiadó jövedelméből 12 tisztviselőnek %—2%-ig ter­jedő jutaléka, ami a folyó év­ben iw mintegy 140 millió koronát tesz ki, megszüntetendő, saert nem engedhető meg, é3 nincs ia a város abban a helyzetben, hogy rendszeresen fizetett tisztviselő inknek közadók terhére befolyt adóösszegekből még külön juta­lékot is adjon. A reprezentációs költségek megszüntetendők. A város érde­kében és kéviceieíébeu felmerü­lendő tényleges költségek min­den egyes esetben megtérítendők. Hogy az ország gazdasági talpraälliläea érdekében meny­nyire parancsoló kötelesség a legnagyobb takarékosság, leg­jobban igazolja maginak apanz- ügyminiszternek szept. hő 17-én elhangzott éa a fővárosi lapok­ban is megjelent nagyfontosságú nyilatkozata a vármegyék és községek háztartására vonatko­zólag. Nyilatkozatában kiemelte, hogy az államon kívül álló testületek nél nem látja a hasonló takaré­kossági szempontokat. Egyes városokban túl magasak a fize­tések, sőt reprezentációs költsé­geket is állapítanak meg, holott az még a minisztereknek sincs. Kijelenti továbbá, hogy a vá­rosi üzemek bevételeit az illető testület javára kell fordítani és nem szabad jutalmakra felhasz­nálni. Az alkotási vágynak is határt kell szabni, meri ez is csak a teljesítőképességig me­het s a mai nehéz időben nem szabad oly dolgokat megvaló­sítani, amivel várni tudunk év­tizedekig. A pénzügyminiszter ezekben a kérdésekben is biztosítani akarja döntő szavát és az el­lenőrzést is gyakorolni. Az őszi ülésszak megkezdése után a vár­megyék ás községek háztartásá­ról szóló törvényjavaslatot is beterjeszti. A pénzügyminiszternek ezen nyilatkozata kétségtelenül paran- csolőlag kötelességévé teszi vá­rosunknak is, hogy az általam 1—5 tétel alatt feltűntetett éa meg nem engedhető kiadáso­kat megszüntessük, háztartásunk szükségletét ezzel a tekintélyes összeggel csökkentsük, hogy vá­rosunk háztartásának egyen­súlya biztosítható legyen. Tekin­tettel kell lenr.i a lakosság elvi­selhetetlen adóterheire és köíe- leaaégízerűen az adóterhek csök­kentésére kell törekedni. Városunk és a lakosság jól felfogott érdekében tisztelettel indítványozom, miszerint ezen feltétlenül megszüntetendő 1. 2. 3. 4. és 5. slatt jelzett ős meg nem engedhető, az edőző polgá­rokra súlyosan nehezedő, igen tekintélyes, ez idő szerint 789 millió 334 ezer koronát kilevő kiadási terhekre vonatkozó kép­viselőtestületi határozatokat ha­tályon kívül helyezni, ezen já­randóságokat, a karácsonyi se­gélynek már az 1926 évre való megszűntetésével folyó évi de­cember hő 31-ével megszűntetni méltőztasiék. Mondja ki a tek. képviselőtes­tület továbbá ; hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően a szükségletek a költségvetés ke­retein belül fedeztessenek és ha a fedezet netalán évközben ki­merül, az űjabbi szükségletek pótköltségvetés alapján csak a képviselőtestület jóváhagyása alapján folyósíthatok. Mondja ki a tek. képviselőtes­tület, hogy ezen indítvánvokra vonatkozó határozatok csak bir­tokon kívül felebbazhetők meg. A város és az adózó polgár­ság érdekében előterjesztett nagyfonioaoágú indítványom el fogadását kérve, vagyok a tek. képviselőtestületnek teljes tisztelettel: Eger, 1926. okt. hő 23. Radii Károly. képv. test. tag. Hevesvármegye költségvetése. Dr. Kálnoky Viktor válasza dr. Búzás Endre varmegyei masod- föjegyzönek az Egri Népújság október 19.-i számában közölt levelére­Kaptuk a következő levelet : Igen tisztelt Főszerkesztő Úr! Pár napi távollétem miatt, csak most felelhetek dr. Búzás Endre másodfőjegyző urnák a várme­gye költségvetése tárgyában la­pod keddi számában szerénysé­gemhez adressált levelére. Tény, hogy ma egy heti vá­rosi képviselőtestületi gyűlésün­kön kértem a polgármester úrtői a költségvetés kinyomtatását és pedig azért, mert ez régi gyakor­lat is és mert a költiógveté# ki- nyomulására és szétosztására a költségvetés egyes tételeinek át­tekintése és nyugodt elbírálása végett is azÜBBég van. Ennek igazolására hoztam föl azt is, nehogy az történjen, ami leg­utóbb a megyéD, hol több föl­szólalni óhajtó nem szólhatott hozzá a tárgyhoz, átért nem vette észre, hogy az általános költség­vetésben már megszavazta a ki­fogásolt tételeket. Dr. Búzás Endre másodfő­jegyző űr t. barátom azt mondja levelében, hogy a vármegyei költségvetés a törvényhatósági bizottság ülése előtt 15 napig közszemlére volt kitéve és hogy a költségvetést úgy az állandó választmány, mim ezt megelőző­leg a pénzügyi szakosztály is szabályszerűen letárgyalta.Mind­ezt tudom éa készséggel elisme­rem, a helyzet azonban mégis az, hogy az ülés napján a tör­vényhatósági bizottsági ülé sekre, a vidékről beérkezett bi­zottsági tagok nem tanulmá­nyozhatják azt az előzőleg ki­függesztett költségvetést, más­részt pedig ügy a pénzügyi bi­zottság, mint az állandó választ­mány is esek a bizottság egyes tagjaiból rekrukálődik. Minthogy pedig egyes iátelek cumulative vannak összefoglalva, mint az adott eaetbön ia — emiről tudomá­som van — könnyen megtörténik az, hogy voltak olyanok, akik ahhoz hozzá is akartak azóllani, de mint fentebb említettem, nem vették észre, hogy az általános költségvetésben már megszavaz tők a kifogásolt tételeket. Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba a szóbanforgő eset a költségvetésbe beállított, az alis­pán részére 10 miiliő, a fő­jegyző részére 4 millió korona havi reprezentációs költsé­gekre vonatkozik, és bár tiszte­letben tartok minden az enyém­mel ellenkező véleményt is, mé­gis azt hiszem, hogy a mai ne­héz é® válságos időkben, amikor köztudomásúlag a községek gaz- daközönséga is kölcsönt kény­telen felvenni, hogy adótartozá­sát kifizesse, amikor olvassuk, hogy egy közeli egyik legva­gyonosabb bortermő község arra kénytelen utasítani közigazga­tási alkalmazottéit, hogy a köz­ség jótállása mellett vegyék fel bankból a fizetésüket, amikor a közigazgatási bizottság nyílt ülésén a Uir. tanfelügyelő űr azt kénytelen referálni, hogy egyes községek nem tudják a tanítói­kat fizetni, amikor egyik járás főszolgabírói hivatala hónapok óta kár leíró munkaerőt, da nem kap és több mint fél éve najás- jáből köteles azt fizetni s a mi­kor végül ilyen reprezentációs költséget a régi boldog nagy Magyarország sem adhatott, — s igy még kevésbbé teheti azt a 14 vármegyére lecsonkiiott és elszegényedett kis Magyaror­szág — akkor minden méltányo­san gondolkodó embernek el kell icmernie, hogy ilyen terheket a vármegye háztartása nem bír­hat el. Ha pedig azt sűélióztaínak felvetni, hogyan érdekli ez a kérdés a városi képvuelöiestü- letet, úgy bátor vagyok megje­gyezni, hogy városunk is 1 mil­liárd és 700.000 miiliő közter­hekkel járul a vármegye ház­tartásához és ugyanezen ok in­dította Radii Károly városi kép­viselő urat isi arra, hogy azt a Belügyminiszter úrhoz megfe- lebbezze. Köszönöm, hogy a fentiek meg­világítására módot adni szives voltál, nagyrabecsülő hived : dr. Kálnoky Viktor. Megkezdik az adófizetők 1927. évre szóló összeírását. A pénzügyminisztérium ren­deleté értelmében néhány napon belül megkezdik az adóalanyok és adótárgyak 1927. évre szóló összeírását. — Az összeírási munkálatokat legkésőbb novem­ber hó folyamán mindenütt be fogják fejezői. Az összeíró köze­gek a városban rövid időn be­lül kikézbeeíúk az összeírási íveket, majd az összegyűjtés al­kalmával felülvizsgálják azok helye# kitöltőiét éa az esetleg mutatkozó hiányokat azonnal pótolják. Különösen ügyelni fognak arra, hogy az olyan adózóknál, akik­nek keresetszerű foglalkozásuk nincs, akik magánzóknak jelen­ük be magukat, a fenntartásukra szolgáló jövedelemforrást tüze tesen megjelöljék. Az összeirási ívben az ingatlanoknak nemcsak a területét, hanem a művelési ág szerinti megoszlását i# fel kell rtüntetni. A házaknál még azt is be kell jegyezni, hogy mi­lyen anyagból épült. Ha az ösz- szeírandő fél az ívet sajátmaga nem tudja kiállítani, akkor azt az összeíró közegek kötelesek a fél bemondása alapján kitölteni és ennek megtörténtét hivatal­ból igazolni. Az ösezeírási ív az adózó fél állandó lakhelyén kívül kiállí­tandó ott is, ahol más jövede­lemforrása van. Az általános adőömeírási ívek adatai részben a jövedelmi és vagyonadó kivetések során fog­nak felhasználtatni, de egyes adatai a helyhatósági közszol­gáltatások kivetésének céljaira is szolgáinak. Kuna P. András nemzetgyűlési képviselő is földet kapott Szolnokról írják: A háborús szerzemények Szendröi féle köz­birtokot az Országos Földbirtok- rendező Bíróság a kunszentmár­toni földbirtokrendezés során teljes egészében igénybe vette és felosztotta. A héten érkezett le az OFB. határozata, amely szerint több apró kiutaláson kí­vül a birtokból 25 katasztrálís holdat Kuna P, András nemzet gyűlési képviselőnek is kiutaltak járadék birtok címén. Hány embernek ad munkát egy részeg? Tegyük fal, hogy Kiss Mihály részeg és ott lődörög valahol — ebben a nagy esőben — a Sséchenyi-út végén. Nagyokat lódul hol előre, hol hátra, egyet jobbra, kettőt balra, azért hát a szolgálatot teljesítő rendőr rögtön akcióba lép é# galléron fogja. Da mert sehogy- ső tud bol« lelket verni, karon- fogja és elindulnak a kapitány­ság felé. Kiss Mihály azonban hamar megbicsaklik. Lefekszik a bocsiűtra. Hiába erőlködik a derék rendőr, zt mondja, hagy­ják békén, kitűnően érzi magát a puha főidőn, meg aztán neki nem sietős. Végre is egy má*ik szolgálaton rendőr kénytelen se­gítségül menni és így azután viribuu unittá beviszik Kiss Mi­hályt a rendőrségre. Kiss Mihály először körül néz. Látszik rajta, nem tudja, hol van. De hamar felfedezi a szol­gálatos rendőrt. Biztosan pincér­nek nézi, mert rákiált. — Hé! hozzon még egy hosz- szú lépést! Meddig várja«? Az ügyeletes rendőr odamegy és rászól: — Csönd legyen. Várjon míg megírják a jelentést ! Kiss Mihály nagyot néz. — Jelentést? Szódával kérem én a bori, nem jelentéssel. A rendőr tréfára fogja a dolgot: — Azt is kap, csak várjon. \ Kiss Mihály megnyugszik. ; — No, addig danulok. És már rá is kezdi: Sáros az utcátok, Nem járok hozzátok . . . Még fel is áll, mintha bokázni akarna hozzá. A víg danaszőra kíváncsian sereglenek ki a hi­vatalos szobákból. Kinek van itt ilyen jó kedve, ebben a lessa- nait világban ? A rendőrök csi- titgatják, de addig nem nyug­szik Kiss Mihály, míg végig nem dalolja a nótát. Aztán hiába vár­ja a hosszú lépést. Mert közben elkészül a jelentés, amely szerint Kiss Mihály botrányos részeg­ségben találtatott és így bünte­tésre méltó. 1926, október 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom