Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-09-12 / 206. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 korona # sa Előfizetési di) postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NÄPILÄP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. T elefonszám: 11. Egységben az erő, mondogatjuk manapság ia sűrűn. Helyesen mondjuk. Vajha a gyakorlatban csakugyan követnők is ezt az elvet a levonnék abból a következtetést. Ennek az elvnek nevében azonban sokszor egymásnak megyünk s ádáz harcot kezd magyar a magyar ellen. Egységben az erő — mondják és kűlön-külön szervezkednek a társadalmi osztályok s minden osztályban megint önálló cjoportok alakulnak, végeredményben pedig egyénileg verjük be egymás fejőt. Az egységben véljük feltalálni az erőt én mégis Bzétporlasztjuk a társadalmat. Mert a közös gazdasági érdekek alapján való egybekapcsolódás még nem igazi egység, csak felüt az egység felé. Sőt a foglalkozási szakok szerinti szervezkedésnek nem ritkán épen a küzdelem: az osztályharc a célja. Az osztályharc pedig belső lázként emészti a társadalmat b könnyen vezethet annak teljes összeomlására. Nagy országok, hatalmas szervezetek, erős társadalmak kebelében persze hosszú időkön át súlyosabb következmények nélkül folyhatik az osztályok harca. Az elgyengült szervezetet viszont rövidesen megöli és meg- őrli ez a veszedelmes baj. Anglia, a világ ura még mindig nem roskad össze a nagytőke és a munkásság harcának súlya alatt. Gsonkamagyarországot, a világ földönfutóját, menthetetlenül tönkretenné az osztály ellentétek kiélesedése. Pedig dőreség volna fel nem ismerni a tényt, hogy a maradék magyar föld népét belülről már súlyos válságok dúlják. Ezt a szomorú jelenséget lekicsinyelni sem szabad, mert ezen a nyílt seben keresztül lassan elfolynék a szivünk vére. Am tömörüljön a maga sajátos érdekeinek előmozdítására külön a társadalom egy-egy rétege, az élet nagy kérdéseire nézve mindnyájunknak okvetlenül egyet kell értenünk. Megvan a létjogosultsága és jelentősége az urak kaszinójának és a földművesek olvasókörének, egymás ellen azonban most már valóban Itt az ideje, most már valóban itt az ideje, hogy a bizalom és megértő jóakarat eltép- hetetlen szálaival fonódjék ősz- sze a lelkünk. Ebben az egységben mivelhogy valóban hatalmas erő lakozik. Erre az erőre pedig a ránk most elkövetkezendő súlyos, igen súlyos időkben nagy lészen a szükség. Eger, 1926. szept. 11. Eger város képviselőtestülete négy bizottságának, az állandó választmánynak, pénzügyi szakosztálynak, vízvezetéki bizottságnak és a villanygyár igazgatóságának tagjai f. hó 4. éré egy ujabbi 25 milliárdos kölcsön ügyében meghívást kaptak a városháza közgyűlési termében tartandó tájékoztató értekezletre, amelyen a nagyfontosságű ügy dacára a bizottsági tagok kis számban jelentek meg. Az előterjesztett javaslat szerint egy ujabbi külföldi bölcsön felvétele ügyében a pénzügyminisztériumban most folyamatban lévő tárgyalások alapján Eger város is bejelentette igényeit az ujabbi külföldi kölcsönből különféle beruházásokra. — A f. hó 6. ős 7.-én a pénzügyminisztériumban tartandó értekezleten be kell jelenteni, hogy mi célra és mily összeget óhajtunk a kölcsönből igénybe venni. E miatt volt kívánatos a képviselőtestület határozata előtt az illetékes bizottságok álláspontját ismerni. A javaslat szerint a pénzügyminisztériumban már előzőleg megtartott tárgyalások alapján Eger város is bejelentette igényét 25 milliárd kölcsönre; és pedig még 10 milliárdot a vízvezeték és csatornázás megépítéséhez hiányzó összeget és 15 miliiárdot egy uj villamos cantrálá létesítésére. Ezen értekezleten a kölcsön feltételei annyiban lettek ismertetve, hogy sokkal kedvezőbb lesz az első Speyer kölcsönnél (bár ne vettük volna fel!) és nem lesz rosszabb a mostani vármegyei kölcsönnél. Ezen adatok ismertetése után az volt a javaslat, hogy a f. hó 6. és 7.-én tartandó ujabbi értekezleten Eger város kérje az igényelt 25 milliárdos kölcsön biztosítását és pedig 10 milliárdot a vízvezeték és 15 milliárdot egy uj villamos centrálő részére. Mindkét kölcsön szükségessége és különösen a villamos cantrálé részére igényelt 15 milliárdos befektetés jövedelmezőcégének ismertetése után, mely szerint a kölcsön törlesztését a most használt nyersolaj és az új centrálénál használandó kőszén árának az árkülönbözetéből óhajtják és remélik kifizetni, egyes bizottsági tagok a kölcsön felvétele mellett foglaltak állást. A 15 milliárdos kölcsön felvétele ügyében egyes bizottsági tagok álláspontja meglepett, különösen a törlesztést illetőleg. A kölcsön ez idő szerinti felvétele ellen több okból állást foglaltam. Első sorban azért, mert nem tartom megengedhetőnek egy oly kölcsön igénybevételét, amelynek feltételeit, törlesztéses kamatterheit pontosan nem ismerjük. A jelen esetben csak kilátásba helyezték, hogy sokkal előnyösebb lesz, mint az első Speyer-féle kölcsön és nem lehet terhesebb, mint a mostani vármegyei kölcsön. Ezen az alapon nem szabad egy kölcsön ügyében állást foglalni, amíg a feltételeket nem ismerjük. Intő példa az első Speyer féle kölcsön ügye, amelyet súlyos feltételek mellett siettünk felvenni, de a vízvezeték céljaira mai napig sem használtuk fel és viseljük a kamatvesztességet. Ráértünk volna most felvenni sokkal kedvezőbb feltételek mellett. Az összeg is teljes egészében rendelkezésünkre állana a vízművek építkezésének megkezdésekor és nem lett volna alkalmunk egy [tekintélyes részét — bár kölcsönképen — más célokra fordítani. Kétségtelen,.hogy a vízvezeték és csatornázás létesítésének költségeit, amelyet most már ismerünk és amely összeg papíron I97s milliárdot tesz ki, feltétlenül biztosítanunk kell. Igaz ugyan, hogy ez sem olyan nagyon sür gős, csak egy év múlva lesz rá szükségünk. És ha már ezt az összeget most kell biztosítani, egy későbbi, kedvezőbb kölcsön « határidejének a bizonytalansága ^ miatt; akkor biztosítsuk, de a pontos tőketörlesztéses kamatot feltétlenül ismernünk kell. A villamos centrálé létesítésére igényelt 15 milliárdos kölcsön felvétele ellen a mai viszonyok miatt és tekintettel a körülményekre, a leghatározottabban állást kell foglalnunk, mert a megvalósítása egyáltalában nem sürgős, nyugodtan bevárhatjuk azt az időt, amikor évek múlva kényszer helyzetben leszünk és amikor sokkal kedvezőbb feltételek mellett szerezhetünk kölcscsönt. A legutóbbi közgyűlésen a villanygyári igazgatója maga kijelentette, hogy gépeivel ha kell, még 10 évig is biztosítja az üzemet. Ily körülmények között nem szabad az igen terhes kölcsönt felvennünk csak azért, hogy az üzemet némileg fejleszthessük. Hogy a mostani nyersolaj és az új centrálénál használandó kőszén árkülönbözetéből lehessen egy 15 milliárdos kölcsönt törleszteni illetve kifizetni, az képtelenség. Számoljunk pontosan éB papíron s akkor látni fogjuk, hogy egészen más a helyzet és egy súlyon megterhelést jelent. A . 15 milliárd kölcsön évi kamatai a vármegyei kölcsön feltételei esetén is 20 év alatt 929/»-os árfolyamon 9.61°/o-os terhet jelent, vagyis majd 10% ot. Ez az összeg évi 1V2 milliárd törlesztéses teher. Ennyit megtakarítani akarni a tüzelő anyag árkülönbözetén; ezt állítani merész dolog. Merész dolog azért, mert az I1/* milliárd évi törlesztéses kamat terhet 365 napra elosztva egy napra 4 millió 109 ezer 561 korona esik. Ennyit a tüzelőanyag árkülönbözetén megtakarítani nem lehet, mert a mostani, vagyis a legutóbbi 1925. évi 1 milliárd 484 millió korona értékű nyersolaj helyett számításba vehető, megfelelő kőszénszükséglet értéke is ezen összegnek mintegy háromnegyed részét teszi ki. Hogy az IV2 milliárdos évi ka-, matterhet a tüzelőanyagon megtakaríthassuk, számításba véve a mostani nyersolaj szükséglet 1 milliárd 484 millió korona ösz- szegét, akkor tüzelőanyag nélkül kellene az áramot biztosítani. — Ingyenes kőszéntüzelő anyagra pedig nincs kilátás. Ugyanez a helyzet százalékos arányban üzemfejlesztés esetén is. Figyelmen kívül hagyták az illetékes tényezők még azt a fontos körülményt is, hogy nekünk van villanyvilágításunk ne acsarkodjék a művelt a kevésbé művelt osztály, a művelt ember és a proletár. Akik ezen a szűkreszabott, szomorú magyar földön élünk: megvannak a mindnyájunkkal közös, életbevágó nagy érdekeink, érzéseink, nemzeti öntudatunk, hagyományaink, vágyaink és törekvéseink, jogaink és kötelességeink. Eger város újabb 25 milliárdos kölcsöne.
