Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-14 / 183. szám

Ára 2000 vasárnap 3000 koron« Eger, 1926. augusztus 14. szombat XLIXí évf 183 s* Előfizetési díj postai szállítással: egy bóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI KÄPXLAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. mmammanex ^rnmuKMaiuwbmbtobwwwbuiumhwbi Miben is bízhatunk? | Az Egri Népújság tegnapi ve­zércikkére válaszul szántam a következőket. A szóban forgó cikk Íróját nyilván a csonkaország jövőjé­nek mérlegelése indította meg­szólalásra. Nem az egyének sorsa fölött tépelődik a cikkíró, de ez egyetemes magyar sors kilátá­sait kutatja s abban bizakodik, hogy a nemzetet ősereje, a mai válságos helyzetéből is ki fogja menteni. E tekintetben sokat vár az egyes polgár magatartá­sától, az egyének gondolkodás­módjának lóvén eredője a nem­zeti közszellem. A mélyenjárő, de ha szabad őszintének len­nem : itt-ott kissé homályos és erősen elvontnak látszó fejtege­tésekhez mintegy széljegyzetké­pen hadd álljanak itt az aláb­biak. Hogy miben is bízhatunk ? Elsősorban önmagunkban. Nem valami titokzatos erőben t8hát, mely tólünk polgároktól függet­lenül, mintegy a fejünk fölött tevékenykedik az újjáépítés nagy művén. A restaurációt nekünk kell elvégeznünk, illetve elkészí­tenünk. Minden egyes polgár­nak részt kell benne vennie. Ne tessék félreérteni, amit mondok: távol áll tőlem, hogy az eddigi­nél is szélesebb néprétegek szá­mára kívánjak szerepet az or­szágos politikában. Túlontúl so­kat politizáltunk eddig is. Most dolgozni kell, tűrni kell, bízni kell és hallgatni kell, mindezt azonban mindenkinek. Dolgozni a megszakadás határáig, türel­mesnek, igényteleunek lenni a faHrságig, szentségéé optimiz­mussal tartani a lelket önma­gunkban és másokban, és keve­set beszélni. Még kevesebbet szavalni s legfőképen: semmit sem kiabálni. Ebben a magatar­tásban, a küzdő és nélkülöző tömegbe való hangtclan és áldo­zatkész beilleszkedésben bízha­tunk leginkább. Ha tudniillik erre mindnyájan vagy legalább is a kis ország népének túlnyo­mó része képesek leszünk. Bizhatunk másodszor, (szerin­tem csak második sorban) a természet és történelem igazsá­gainak örök törvényszerűségé­ben. Bizhatunk harmadszor: el­lenségeink jobb belátásában és szociális bajaiban. (Az utóbbi­akban inkább, mint az előbbiek­ben). Bizhatunk végül az Érdek­ben, a hatalmas erőben, mely a nemzetek elhatározásainak és sorsának egyik legfőbb mozgató ereje. Ebben is bízhatunk, csak ébereknek és okosaknak, józa­noknak és fegyelmezetteknek kell lennünk. A barátságban, a kölcsönös vagy egyoldalú szimpátiában, az érzelmi vagy épen fizikai rokonságban ellenben semmiké­pen sem bizhatunk. A föld ha­talmasai tudniillik ezeket az el­avult rekvizitumokat végleg vagy hosszú időre szólóan lomtárba tették. Mielőtt pedig a bizalom leg­kisebb csirája is erőre kapna lelkűnkben, minden magyar em­ber olvassa el Zrínyi Miklós látnoki mélységű Írását a Török áfiumról. És tegye a kezét a szivére minden magyar! K-ny. >wt * i'jjm wh n wsi& mmm <©*««*? «w» «»»»»»lacmiB *isw Felrobbantották a csepeli lőszertelepet. Kommunista kezek munkáját sejtik a katasztrófa hátterében. — Emberéletben nem esett kár. Eger, augusztus 13. Csütörtökön este riasztó hírek terjedtek el Egerben orról, hogy a cseppeli lőszergyár felrobbant és több mint 200 ember életét vesztette. Komoly embsrek nem adtak hitelt ennek a hírnak már csak azért sem, mert Trianon óta Csepelen lőszergyár nincs, a csepeli Weisz Manfréd féle lőszergyárat ugyanis, gazdasági gépgyárrá alakították át. Ma reggelre azután megérkeztek a jelentések a borzalmas kataszt­rófáról : A csepeli gyártelepen tegnap este 6 éra 45 perckor irtózatos robbanás történt. A gyártelepnek az a része, hol va­dászfegyverek részére lóport gyártanak, földrengésszerű ro­bajjal a levegőbe repült. A Csepel-szigetaek a Duna jobbpartja felé néző részén, a gyárteleptől 600 méternyire öt földalatti lőszertár volt, ahol a vadászfegyver- és puskatölié- nyek részére szükséges lőport raktározták el. Négy tárnában lőport, az ötö­dikben ekrazitot tároltak. A leg­nagyobb félelem töltötte el az embereket, hogy az ötödik tárna is felrobban, mert az ekrazit sokszorosan múlja felül a lőpor feszítő erejét. A négy lőportárna 30 ezer kilogramm lőporral repült a le­vegőbe. Ötven kilométeres távol­ságban hallhatók voltak a rob­banások. Csepelen és környékén nincs ép ablak és háztető, a se­besültek száma nagy, de halál­eset mindezideig még nem for­dult elő. A két vagon ekrazitot sikerült megóvni a robbanástól. A robbanás kezdetén az északi fényhez hasonlóan, félköralak- ban óriási lángcsővák csaptak fel az égre, amelyet borzalmas dörrenés követett.^ Utána még három robbanás reszkattette meg a havegőt ős újabb lángosziopok törtek a felhők felé. Amidőn a tüzcsóvák fénye kialudt, gömb- alakú nagy felhő volt látható, amely negyedóráig nem oszlott széjjel. A robbanásról éjjel hivatalos jelentés adtak ki, amely megál­lapítja hogy a »Hadianyaggyár Lőszerüzemében« történt két na­gyobb és két kisebb robbanás. A robbanás ereje csak felfelé hathatott — a iőporkamrák cél­szerű elhelyezése következtében — és ezért nem követelt ember­áldozatot a katasztrófa. Budapest, augusztus 13. Csepelen bűnös kezek munká­ját sejtik a katasztrófa hátteré­ben. A közvélemény szerint pe­dig ez a robbanás a kommunis­ták felelete akart lenni a Ráko- si-parben elhangzott ítéletre. A szerencsétlenség idején csak 200 munkás dolgozott a gyárban. A munkások az utóbbi időben gyakran láttak gyanús embere­ket a iőporraktár környékén. Ma délelőtt katonai és polgári vegyes bizottság szállt ki a ' vizsgálat m8gejtésére. A romok eltakarítása megkezdődött. Ha­lottja a szerencsétlenségnek ed­dig nincs. Megalakul a francia-német-belga vaskartell. kWolff iroda párisi jelentése: A francia, német és belga vas­művek, az európai vasipar fel­lendülése érdekében kartellban tömörülnek. A tanácskozások Párisban folynak, hol a német müvek közül Tissen és a Krupp gyárak képviseltették magukat. Az egyezmények létrejöttek, me­lyeket holnap mér alá is írnak. A szerződések végleges érvénye azonban függővé tétetett a kor­mányok jóváhagyásától is. — Anglia bejelentette részvételét a legközelebbi tárgyalásokra, a így teljes erővel megindul a harc az amerikai ipar ellen. Az olasz államadósság másfél milliárddal csökkent. Róma, augusztus 13. Az olasz minisztertanács teg­nap délután ülést tartott. Leír­hatatlan lelkesedést kelteit a tanácskozások során a pénz­ügyminiszter beszámolója, mely­ben kijelenti, hogy az olasz ál­lamadósságokat az utolsó négy hŐDap alatt másfél milliárd lira értékkel sikerült csökken­tenie. Az olasz államadósságok ily nagy apadása mutatja meg a kormány biztosságát és iga­zolja a pénzügyi rendszernek he­lyes voltát. Ba8SHmR8ettMB«aSBaiaaB»a8aB Súlyosan beteg az orosz külügyi népbiztos. (MTI. moszkvai értesülése.) Csicserin az orosz külügyi népbiztos váratlanul súlyosan megbetegedett. Helyettesítésére egyenlőre Lipinow szovjet Dép- biziost állították a külügyminisz­térium élére. A szűkszavú jelen­tés homályosan célozgat a meg­betegedés okára, biztos adatok azonban nincsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom