Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-08-14 / 183. szám

2 írna EGRI NEPUJBAG Száz százalékos emelkedés a borpiacon. A Borászati Lapok jelenti: A kínálat teljesen szünetel, még a kereskedelem is tartózkodó a termelőkkel szemben. A keres­kedelmi forgalom főleg egymás- közölt;, mig termelői tétel alig kerül eladásra. A rossz termést és a folyó hő*14.-én életbelépő magyar—osztrák kereskedelmi szerződéit a kereskedelem teljes mértékben értékeli, sőt bizonyos f fokig már is értékelte. A terme- , lök annyira visszahúzódna« az eladástól, hogy csupán a folyó munkákra szüksége* összegek erejéig hajlandók boraikat piacra dobni. Körülbelül 100%-os emel­kedés volt tapasztalható az el­múlt hetek folyamán a mai napig, ami a régi nagy borkonjunkturák idejére emlékeztet, termelőt és borkereskedőt egyaránt. Sokan fordulnak hozzánk, hogy vájjon fog-e még emelkedni a bor ára, avagy sem? Ilyen és hasonló jóslásokkal nem hálás dolog fog­lalkozni, mert túlnagy a felelős­ség. A jövőbe látni lehetetlen és ennélfogva mi sem vállalkozunk erre. Bizonyos fokú számítások tehetők azonban, részben a kül­földi termés és árviszonyok, rész­ben a belföldi termés, illetőleg fcgyasztóképesség összehasonlí­tásaiból bizonyos lehetőségek nyerhetők, amelyek már nagyobb áremelkedéseket nem helyeznek kilátásba. Már bizonyos csendesebb han­gulatról kapunk hirt a Tokaj- hegyaljáről is. Amikor a 12—13 fokos borok 800—1000 koronás fokonkinti árakat mutatnak, ak­kor az elhelyezkedési lehetőség elérte a legmagasabb árat, mig a 9—10 fokos bornál az 500 ko­ronás ár fokonkint körülbelül szintén maximálisnak tekinthető a kereskedelem részéről. Csak átlagokban említjük ezt, mert bizonyos esetekben, a borok kü­lönös bukéja, vagy minősége magasabb árat is engedélyezhet. A termelők kicsinyben történő eladásai természetesen ma is magasabb árakat érnek el. — A belfogyasztás a vidék munka- alkalma miatt nagyobb, ami szin­tén hozzájárult az árak emel­kedéséhez. Az újabban fellépő oidium még a szelesebb, dombosabb vidékeken is hatalmas méretek­ben lépett fel, mely ellen a gaz­dák rézkénporozni akarnak, de ez szinte eltűnt a piacról. A liszt­harmat e rohamos és óriási fel­lépése természetesen újabb csök­kenést idéz elő a.termésben, ami valószínűleg a mai szilárd hely­zetet továbbra is fenntarthatja. Az uj termésű csemegeszőlők (Csabagyöngye) megjelentek a budapesti piacon, olyan árban, amilyenre még a primőrök sem gondolnak. 44—60.000, mond negyvennőgy-hatvanezer korona kilónkint! Sajnos, nem informál­tak bennünket, hogy mennyiért vették a termelőtől, de hasonló magas árak mellett .nagyobb fogyasztásra számítani a mai vi­szonyok között nem lehet majd. A hibátlan csemegeszőlő ugyan nagyon ritka ez időn, de nem Eger augmztus IS. Tizenkilencedik napja tárgyalja már az egri kir. törvényszéken dr. Szabó Ignác kir. törvény- széki egyesbírő Krasznay Vil­mos dr. gyöngyösi ügyvéd mon- stre-bűnperéí, melyben mintegy 600 nértettet, illetve tanút hall­gatott ki a bírőíág. A bizonyí­tás a tegnapi napon befejezést nyert és ma délelőtt a párbe­szédekre került a sor. A vádbaszód. Dr. Cserba Béla kir. ügyész reggel 9 órakor kezdte s fól- tizenketíőkor fejezte be komoly jogi alapokra faatetett és min­den részletre kiterjedő hatalmas vádbeszédét. A kir. ügyész utalt a háború után bekövetkezett erkölcsi és társadalmi lezüliéíre. Utalt azokra a jóléti intézkedő eekre, melyekkel a kormány ép­pen ezeken az állapotokon akar segíteni. — Azután foglalkozott a bűn­ügyben történt eddigi eljárással, ismertette a vádlott egyéniségé*. Valóságos megdöbbenés fogta el a kir. ügyészt, mikor kezébe kapta az ügydarabot. Félreér­tésnek gondolta a feljelentést. Miután jpedig a vádlott hang­súlyozta, hogy a pénz megvan, maga a kir. ügyész is igyekezett módot nyújtani arra, hogy az elszámolásnak eleget tehessen. Azt hitié, hogy ciak egy ballé­pésről van szó, a főtárgyalás során azonban látta, hogy a vádlott népbolondítőnak lépett fel és népbolondítő lett. Sorra járta a kis falusi háza­kat, Ígéreteket tett az egyszerű embereknek, hogy majd olcsó földei fog nekik szerezni. Téve désbe ejtette a földigénylőket, telefonon jeleneteket insceniro- zott, hogy Kun András ős Kun Miklós földbirtokotok őt bízták meg a pénz beszedésével. A 45 kilogramm búza ügyvédi költ­ségen kívül még 20 kig. búza jutalmat kötött ki magának ju­talmul, ha megkapják a földet. hisszük, hogy a fogyasztó kö­zönség enne« dacára elfogadja ezt az árat. Ennek csökkenése tehát rövidesen be fog követ­kezni. A külföldi piac az áremelke­désre visszahúzódott. Árjelenté­seinket jövő heti számunkban adjuk. A beszedett pénzből kifizette az O. F. B.-ot, csak a tulajdo­nosnak nem adta oda a megfe­lelő haszonbért és a hasznos be­ruházásokat nem fizette ki, mert a többi pénzt, sok száz millió koronát, saját cáljaira fordította. Miután mintegy 27 községben képviselte a földigéaylóket, arra számított, hogy más községekből megkapja a neki járó összegeket és kiegyenlíti a karácaondi és adácsi pénzt. A kir. ügyész ezután módo­sítja az eddigi vádat és a faa- rácsondi ügyből 212 rendbeli csalás bűntette, 28 rendbeli csa­lás vétsége, az adácsi ügyben pedig 191 rendbeli csalás bűn­tette és,l9 rendbeli csalás vétsége miatt emeit vádat dr. Krasznay Vilmos ellen. Mentőkörülményt csak egyet lát, a vádlott családi állapotát. Súlyosító körülmény, hogy csak­nem 800 embert károsított meg és ez a csaleKmény igen alkal­mas a közbéke és közrend fel borítására, e a vádlott mint ügy­véd élt vissza a beléje helyezett bizalommal. A védöbeszéd. Dr. Kertay Sándor ügyvéd mondotta el ezután vődőbeszédét: A súlyosított váddal szemben csak azárt nem kérte a tárgya­lás elnapolását, hogy hamarább vége legyen az ügynek. Mikor utolsó szót emel e büntető ügy­ben, úgy érzi, hogy a lélekharang szavát csendíti meg, mely egy csa­ládik az életet vagy halált jelent. A büntető törvénykönyv szerint csalást az ^övet el, aki valakit fondorlattal tévedésbe ejtve megkárosít. Miután ebben az ügyben károsultak nincsenek, itt senki panaszt nem emelt, a vádlott nem járt el rossz hiszeműen, itt nincs is bűncselekmény, ezért az egész vonalon felmentést kér. Ezután cáfolja a vád pontjait és arra az esetre, ha a bíróság vétkességet állapítana meg, az enyhítő körülmények figyelembe vételét kéri. »is©«* mm-í ;«nj> Perbeszédek Krasznay Vilmos dr. gyöngyösi ügyvéd bunkerében. 0r. Cserba Béla kir. ügyész a karácsondi ügyben 212 rendbeli csalás büntette és 28 rendbeli csalás vétsége, az adácsi ügyben pedig 191 rendbeli csalás büntette és 19 rendbeli csalás vétsége miatt emelt vádat az ügyvéd ellen. — Dr. Kertay Sándor védő­ügyvéd hangsúlyozta, nincsenek károsultak, nincs kár, nincs bűn­cselekmény és teljes felmentést kért. Dr. Szabó Ignác szombat dél­előtt 11 órára tűzte ki a tárgya­lás folytatását. Caesars essays«)teássá ascsasacs Az egri Mansz. tanul­mány útja Münchenben. Levél. Az egri Mansz. tanúlmányűtra indult csoportja augusztus 8-áD, reggel hagyta el Eger városát. Bécsben a Mansz. némettanára : Wächtler alezredes várta és ka­lauzolt bennünket végig a vá­roson. A legközejebbi vonattal Salzburg felé továbbindúlva, megérkezés után megtekintettük a város nevezetességeit. A város egyik kirakata előtt örömmel és büszkén állottunk meg, megpillantva a mezőkö­vesdi matyőmunbákat, — azon­ban, legnagyobb csodálkozá­sunkra, fölöttük a kővetkező föliratot olvastuk; «Ungarische und österreichische Hausindus­trie.» Összeszorúlt lélekkel láttuk, hogy mennyire tájékozatlan a külföld a mi háziiparunk felől, amikor a mi matyómunkánkat magyar-osztrák háziiparnak mu­tatja be. Münchenbe megérkezve dr. Lits Ernő magyar konzulátusi tisztviselő — két magyar egye­temi hallgató kíséretében — igazi magyar vendégszeretetttel várta a tanúlmány-csoportot, Neki kö­szönhető a tanűlmányút meg­szervezése, és a nagyszerű ellátás biztosítása is. A csoport tagjai a képtárak és múzeumok látogatására, díj­talan igazolványt kaptak. München, 1926' augusziu« 9. Riedl Istvánné, a Mansz. tanúlmányútjának vezetője. tea vsa ^casí»í:»^^cs*Ksa«aí3»csas A szőlők állása. (Hivatalos jelentés.) A hűvös és gyakran csapa­dékos időjárás a szőlőfürtök fej­lődésének nem kedvez. A pero­nospora és a lisztharmat általá­nosan el van terjedve s pusztí­tásaikat csak kevés helyen sike­rült megakadályozni. Egyes he­lyeken, például Tokajaegyalján és Eger vidékén, a pusztulőban lévő szőlők mivelésével többen felhagytak. A szőlőbetegségek elleni védekezést és a kapálást az aratási munkák, a pénzhiány és a gyakori esőzések hátráltat­ják. Vannak jói gondozott gós gyakran permetezett szőlők,fahol közepes termésre számítanak. A mutatkozott termés 60—90%-a elpusztult.Átlagosan csak gyenge termésre lehet számítani. A bor­árak emelkednek. A borokért Malligand-fokonkint és minőség szerint 450—1000 K.-t fizetnek, ami 4500—12,000 K. literenkinti árnak felei meg. A borkerealet némileg élénkül, a kínálat tar­tózkodó. 1926. augusztus 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom