Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-03-03 / 50. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1926. március 3. Iparkamara székházában az Északmagyarországi Idegenfor- galmi Szövetség. Az alapszabályok megállapí­tása után az ülés elhatározta, hogy a Szövetség fővédnökéül József Ferenc kir. főherceg őfen­ségét fogja felkérni. Végül a Szövetség vezetőségét válasz* tóttá meg az ülés. Elnöke: Dr. Hodobay Sándor Miskolc város polgármestere, társelnökei: az északi vármegyék alispánjai, Neuman Adolf kamarai elnök, Allender Henrik udvari tanácsos, kamarai alelnök és Bottlik Ist­ván báró, ügyvezető alelnöke: Wittich Andor kamarai főtitkár. A Gárdonyi Társaság Tiszafüreden. Február 28-án vasárnap este 8 őrai kezdettel Tiszafüreden tartotta ez évi első vidéki fel­olvasó ülését a Gárdonyi Tár­saság. A Társaság szereplő tag­jait a szép számú és lelkes kö­zönség nevében Bolla János nyug. polg. iskolai igazgató kö­szöntötte meleg szavakkal. Az­után a helyi vegyeskar sikerült énekszáma vezette be az ünne­pélyes ülést, melyet Ruiztek Ká­roly kir. tanfelügyelő, a Gárdo­nyi Társaság alelnöke, nyitott meg az irodalommal foglalkozó ötletes és nagyértékü fejtegeté­sével. Utána Hevesyné Molnár Ida, r. tag olvasta fel egyik kitűnő és nagyhatású novelláját. Erdőss Tivadar r. tag (Gyöngyös) görög- országi tanulmányújáról érteke­zett és lebilincselő osevegő modor­ban ismertette az otani jellegzetes szokásokat. Nemecsek Aurél sa­ját költeményeiből szavalt né­hányat nagy hatással, dr. Bárány László főtitkár pedig Vrataricsné Buzáth Anna * Óceánt című ver­ses kötetéről tartott magas ní­vójú, hatalmas irodalmi felké­szültségről és kitűnő esztétikai érzékről tanúskodó kritikai ta- núlmányt, mely után Rusztek Károly alelnök záró-beszédében a Gárdonyi Társaság működését, neme# céljait és törekvéseit is­mertette, megköszönvén azt a lelkes fogadtatást és odaadó figyelmet, melyben a közönség a Társaságot részesítette és elő­adását kisérte. A tiszafüredi ülés sikere új babér a Társaság eddig is dús hírkoszorújához. Az anyák iskolájának ötödik elő­adásán, mely f. hó 3-án szerdán d. u. 3/*6 órakor lesz a csecsemő­védő helyiségében, az előadó a 9 hónaposnál idősebb kisdedek táplálásáról és a mesterséges ctecsemő táplálásról fog beszélni. Az előadásokat olyan érdeklődők is meghallgathatják, akik a kurzusra nem iratkoztak be. A pénzügyminisztérium újabb kedvezményekkel igyekszik előmozdítani a hazai bortermés értékesítését. A m. kir. pénzügyminisztérium a hazai bortermés értékesítésé­nek lehetőségéhez fűződő fon­tos közgazdasági érdekekre te­kintettel, 1926. évi február 22-én életbe lépett rendeletével meg­engedte, hogy az egy községben lakó bortermelők saját termésű boraiknak utcán nyílt edényben való kimérésére, vagy zárt edény­ben kismértékben való elárusi- tására jogosító engedélyek ki­szolgáltatását a kir. pénzügy- igazgatóságtól közös kérvényben is kérhetik. A kérvényhez csak erkölcsi bi­zonyítványt kell csatolni, a többi szükséges adatot hivatalból szer­zik be. Ugyanezen rendelet szerint a bortermelők olyan engedéllyel is elláthatók, mely őket arra jogosítja, hogy saját termésű boraikat nem csak a bortermelés helyén, illetve a bortermelő lakhe­lyén, hanem más nem bor­termelő község területén is árusíthatják, erre a célra alkalmas helyiségben. A bortermelők saját termésű boraikat 25 liter vagy ezt meg­haladó mennyiségben bárhol külön engedély nélkül is árusít­hatják. Helybeli építő-iparosokat és helybeli munkásokat alkalmazzanak a városi építkezéseknél. Az Egri Ipartestület, az egri építő munkások és az egri ke­resztény szocialista szakszerve­zet a város képviselőtestületéhez kérelmet nyújtottak be, melyben arra kérik Eger városát, hogy a vízvezetéknél és általában a város minden építkezésénél, hely­beli építőiparosokat és helybeli munkásokat alkalmazzanak. Ezt a kérelmet nem is igen kellett volna bővebben indokolni. Elég, ha arra rámutatunk, hogy mi­lyen nehéz gazdasági helyzettel küzd Egerben az építőipar. A leirhatatlanul szomorú viszonyok között középitkezéseket, városi, vagy állami építkezések eszköz­lését kellene sürgetnünk Eger­ben már csak azért is, hogy iparosaink és munkásaink kere­sethez jussanak. Ezt a kérdést Subik Károly, Radii Károly és Halmay Sán­’fHfrTXr1 j dór városi képviselőtestületi ta­gok mérnem egy ízben felszínre vetették a képviselőtestület előtt. A legutóbbi közgyűlésen ugyan­csak ők szólaltak fel a cikkünk elején említett kérelem teljesí­tése érdekében. Trak Géza polgármester a kérelemre és a felszólalásokra általános megelégedést keltő vá­laszában nyilatkozott. Kijelen­tette a polgármester, hogy eddig is szem előtt tartotta, hogy a közmunkánál elsősorban az egri iparos és egri munkás találjon keresetet, a mai nehéz viszonyok között pedig kétszeresen köte­lességének ismeri az iparosság és munkásság e kérésének tel­jesítését. Erre egyébként már előbb utasításokat edott a pol­gármester. mikora kérelmet még be sem nyújtották. tad egy boldog másikkal a for­rás hangtalan suttogását; feléd ki gyermekeden elandalodva gyermekséged színes kavicsait szedted; feléd, ki októberbe hajló koroddal nyugtattad ősz fejed a pihentető árnyakon. S a forrás meghalt. A forrás tündére elköltözött. Testnevelés. Csendőrségi mezei futóverseny Egerben. Azok után a dicséretre méltó sportbeli-teljesítmények után>me- lyeket vármegyénk csendőrsége az elmúlt évben Eger város kö­zönségének bemutatott, most újabb .nagyszerű sportesemé­nyeknek lehetünk szemtanúi a csendőrsőg jóvoltából. F. hő 4-én, csütörtökön a zsidótemetőtől ki a kőlyukig és onnan vissza, me­zei futőversenyt rendeznek a hevesvármegyei csendőrök. A versenyen mintegy 80 csendőr vesz részt. A győztesek között 10 egyéni tisztsletdíjat és érme­ket osztanak ki. Az egri járás főszolgabírójának vándordíjáért a csendőrszárnyak ötös csapa­tokban veszik fel a versenyt. A mezei futóversenynél az ér­deklődő közönséget szívesen lát­ják a csendőrök. Jegy nincs. Délután a várban birkózó ver­seny követi a futóversenyt. «iwwainsatogMaiHHHHHaa» Albertina Ferrari hangversenye. A Kaszinó-Egyesület a közel­múltban megindult nagystílű megújhodása során tervbe vette, hogy a belső kaszinói élet kor­szerű fejlesztésén kívül nyilvá­nos estélyek, hangversenyek rendezésével is bekapcsolódik városunk kulturéletébe. Első ilyen vállalkozása, hétfő esti hangversenye, biztató ígéret a jövőre. A kellemes termet tel­jesen megtöltő díszes közönség megbizonyosodott affelől, hogy itt komoly, művéüzi értékeket kap, a Kaszinó pedig remélheti, hogy ilyen neme« irányú vállal­kozásokhoz ezután is megkapja e közönségnek 'kellő érdeklődé­sét és támogatását. A hétfői első estén Albertini Ferrari hegedflmflvésznőt mu­tatta be Egernek. Örömünkre szolgál, hogy megismerhettük e nemzetközi viszonylatban is már méltányolt és elismert hegedűi­nek művészetét. Pár évvel ezelőtt jött tanulni a kis olasz lány a a világhírű magyar mesterhez, Hubay Jenőhöz, aki felismerve a benne rejlő tehetséget, oda­adással, nagy gonddal formálta, ciiezolta a nemes anyagot és ime, itt az eredsaény: egy nagyszerű muzsikus, kiváló művész, min­deneknek gyönyörűségére. Igazán gyönyörködtünk benne. Játéka nemes, bájos, színes, üde mint langyos tavaszi szellő, mely szelíden simogat. A szenvedé­lyek viharos tomboláié hiány­zik nála, vérének délszaki hevét, tüzét, nyugati kulturáltság sze­lídíti le. Játékstílusának megha­tározására egy szavunk van: finom. Finom nemeseu. elegán­san, szépen — e szavaknak nem- c#ak optikai, de elsősorban esz­tétikai, sőt talán etikai értelmé­ben is, mert nála a finomság nemesek külső máz, hanem belső jelleg, lényig, ez az egyénisége. Technikai készültségén nem kritizálhatunk semmit, ez befe­jezett, teljes. Hangképzése akusz­tikailag tökéletes, tiszta. Tónusa őszinte, mert valóban nőies, nem kényszerít magára férfias ka­raktert. Hegedűje nem harsog, nem zúg, búg, hanem énekel lá­gyén, melegön, kedvesen. Vonó­vezetése pompás, öntudatosan Kiapadt a Berva-forrás. Felnémetről kaptuk a hirt, hogy a Berva-forrás, amelynek a környéke a nyári időkben az egri közönség egyik legkedve­sebb kiránduló helye volt, ki­apadt. Kiapadt, mint egy titok­zatos szépségű szem, amelyet hirtelen és váratlanul lep meg a vakság éjszakája. A téli hőnapok csöndes elvo­nultságában magára hagyottan múlt ki a haldokló forrás, hogy a távozása senkinek se fájjon, hogy ne lássa senki tűnő életé­nek viaskodását zöidfályolú ta­vaszok, aranyontő nyarak, vasár­napi emberek ünneplő boldog­ságának emlékével. Utolsó sóhajtását talán feléd küldte, ki gyermekéveidben a Berva gyeptakarőján ábrándoz­tál a forrás tündéréről; vagy feléd, ki összesimulva hallgat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom