Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-05-27 / 117. szám

Ára 2000. vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. május 27. csütörtök XLIII évf, 117 sz. Előfizetési dij postai szállítással: agg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 mmnBRE m'Amsf POLIT1EÄI MÄPILAP. Főszerkesztőt Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. lőEség í vállalással reá nehezedik, hogy vájjon az ellenőrzés meg­szüntetését elősegítő momentu­mok megakadályozása által hasz­nos parlamenti tevékenységet fejt-e ki, avagy csupán a párt taktika szempontjai alá veti azokat a kormányjavaslatokat, melyekkel időpontra elkészül­nünk a fentebbi ismertetett okok­nál fogva volna ajánlatos. S. J. Mayer János nyilatkozik a magyar mezőgazdasági munkások kivándorlásáról és az egyiptomi útról. Időpazarlás a legnagyobb bűne a mostani nemzetgyűlésünknek, ugyanaz volt elődeinek is fő hibája. A leg­fontosabb és legégetőbb reformok mind 3—4 évi késéssel tudtak csak tető alá jutni. Az adóre­formok évekig tartő késése miatt az időközben devalválódott be­fizetés a fedezetlen papírpénz kibocsátást elkerülhetetlenné tet­ték. A tőzsde, a kereskedelmi törvény, a büntetőjog reformjá­nak késése a nemzetközi siber- válság martalékául dobta oda az országot. A parlamenti ellenzék által gyakorolt kritikának nem sza­bad túllépni azokat a kereteket, amelyek közé egy normális par­lamenti javaslat tárgyalás szorít­kozni szokott. Kétszeresen fon­tos a határok között mozgó po­lémia és kritika akkor, ha vala­mely külpolitikailag nagyobb je­lentőségű esemény követeli meg a terminusra való előkészülést a beterjesztett javaslatok tör­vényerőre emelésénél. Ez az eset áll fenn most, amidőn köztudomásúlag a jú­niusi népszövetségi tárgyaláso­kon kívánja felvetni kormányunk a népszövetségi ellenőrzés meg­szüntetését. Ennek az ország érdekében állő rendkívüli jelen­tőségű kérdésnek felvetése azon­ban szervesen összefügg azzal, hogy a jövő esztendei költség­vetés és appropriáciő, mint a magyar nemzetgyüléetől erőre emelt törvény legyen bemutat­ható a Népszövetségnek. Igaz ugyan, hogy a nem­zetek szövetségének pénzügyi ellenőrzése gazdasági vonat­kozásban ránk nézve megkö­töttséget jelent s azt sem ta­gadjuk, hogy állami önállósá­gunk tekintetében ez a gond­nokság talán a merev ellenzéki­ség álláspontjáról bántó momen­tumnak fogható fel, de még a legvérinesebb ellenzék is elis­merni kénytelen azt az ered­ményt, amit a népszövetségi el­lenőrzés álllamháztartásunk ta­karékosságának keresztülvitele és általában a magángazdasági élet tekintetében elért. Most ott állunk, hogy ellenzékünknek számot kell vetni azzal a lelki- ismereti feladattal, mely a fele­Budape8t, május 26. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülésén a földművelésügyi tárca költség­vetésének részletes tárgyalását folytatták. Mayer János földművelésügyi miniszter reflektált a vita során elhangzott felszólalásokra. Fel­merült az a kérdés, nem volna-e ajánlatos előmoz­dítani a mezőgazdasági munká­sok kivándorlását? A mezőgazdasági munkások helyzete nehéz. De figyelembe kell venni, hogy külföldön, Ka­nadában vagy másütí, nehezebb körülmények közé kerülnek. Er­ről konstantinápolyi útja alkal­mával is meggyőzkdött. Inkább a kivándorlástól kell őket megóvni, mintsem a nemzetgyű­lésből biztatást adni. Nem ellenzi a külföldi műtrá­gya behozatalát, mert az jobb a hazainál. Kifogásolták a határ­széli áruforgalom korlátozásait. Ez a csempészet megakadályo­zása és az állam egésségügyi védelme céljából szükséges. Mi­helyt Ausztriával az állategész­ségügyi egyezmény létre jön, enyhül a helyzet. Támadták a mezőgazdasági kamarákat. Gaál Gaszton: 13 milliárdot nem is ér meg a működésük. Mayer: Tessék figyelembe ven­ni, mennyivel nagyobbak a kül­földi .kamarák költségvetései. Ha a gazdatársadalom nem tud ér­téket találni intézményeiben, önmagát kritizálja le. Amikor a selyem tenyésztést támadják, azt az üzemet támadják, amely nem^kerül az államnak pénzébe. Gaál Gaszton: Mert bőrbe van adva. Mayer : Az erre vonatkozó tör­vényt még a Wekerle kormány hozta és tőle örököltük. Kiss Menyhért egyptomi útjára vonatkozólag több kérdést inté­zett hozzá. Förster Elek: A megszavazott 900 millió megmaradt? Mayer: A megszavazott összeg­nek több mint a fele megmaradt. Valótlan az a híresztelés, hogy az egyiptomi űt 1.9 milliárdjába került volna az államnak. A ki­állításon való részvételünk kap­csán az egyiptomi kormány ki­küldöttje meglátogatja hazánkat. Utazásának célja az, hogy a kapcsolatok felvételét lehetővé tegye. f98BSHH99EB9Ei3BKBi9S99E!BnB13i9 Zászló szentelés Bélapátfalván. Fényes ünnepéllyel szentelte fel a bélapátfalvai rőm. kath. földmives Olvasókör pünkösd ünnepén impozáns zöld selyem egyesületi zászlaját. Az emléke­zetes szép ünnepélyen a többek közt megjelent dr. Soldos Béla főispán, Zsóry György alispán és dr. vitéz Görgey László vm. főjegyző képviseletében : Mák- láry Dezső főszolgabíró, a hely­beli és vidéki intelligencia, a rőm. kath. Iparoskor, s hatalmas néptömeg. A szentelést megelőzőleg a Bőlkő aljában levő ősrégi klast- rom-teroplom előtt tartott dísz­közgyűlést a »Hiszekegye után a kör díszelnöke, Cserniczky Béla jegyző nyitotta meg magas szárnyalású beszédével, amit a zászlőszögek beverése követett. Az első szeget Szabó Antal kormányfőtanácsos ütötte be az ünnepély fővédnökének, dr. Iva­novich Emil egri főszékesegy­házi apát kanonoknak képvise­letében : »Erősítsd meg, Uram, a kör minden tagját hitükben ős hazaszeretetükben !« jelmon­dattal. Utána a záezlőanyák. Köz­életi nagyságaink köréből kép­viseltették magukat a zászlőszö- gek beverősénél: Mayer János földmivelósi miniszter, Hermann Miksa, hámori Bíró Pál, Gömbös Gyula nemzetgyűlési képviselők, Tomcsányi Kálmán min. taná­csos, Borbély-Maczky Emil ny. főispán, Beniczky Aladár és Elemér, a Falu Orsz. Fldm. Szövetség. A szögek beverése után az apátsági templomban Krusniczky Kálmán esperesplebános, egye­sületi elnök által nagy hatással előadott ünnepi beszéd követ­kezett. A szentelés után Kubiss Margit urhölgy, zászlőanya he­lyezte el gyönyörű beszéddel a zászlón az értékes szalagot, utána a másik zászlőanya Bagi Jánosné. Megható volt a Kör tagjainak a zászlóra tett foga­dalma, valamint a zászlónak Kiss-Benedek Jolán, a földmives lányok részéről pedig Berecz Margit által megható szavakkal történt megkoszorúzása. Az ezt követő szentsége« ün­nepi körmenetben a helybeli rk. iparos és a rk. földmives Kör tagjai saját zászlóik alatt sora­kozva vettek részt, a leventék pedig külön is ünnepélyesen hódoltak az Oitáriszentségnek. A zászlőszeníelés, valamint az ünnepi szent mise alatt a föld­mives Olvasókör dalárdája éne­kelt Zudar Gábor tanító vezeté­sével. A felejthetetlen ünnepélyt délután remekül sikerült nagy­szabású majális követte. Salgótarján és Pásztó között 8 hidat sodort el az árvíz. 50 ház romokban hsver. Salgótarján, május 26. A sal­gótarjáni árvíz, az eddigi jelen­tések szerint, 30 házat pusztított el teljesen, sokat pedig részben és egészben romba döntött. Az árvíz 8 hidat elsodort, ami meg­nehezítette a mentést. Tarján környékén, Zagyvapálfalván és Pásztón nagy vihar és felhő­szakadás volt. Ezekben a közsé­gekben összesen 50 ház dőlt romba és nagy pusztításokat végzett a vihar a bányatelepen is. A kárt eddig még nem tud­ták megállapítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom