Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-05-27 / 117. szám
2 EtíRl KÉPÚJSÁG 1926. májú« 27. HRBHBHBUBBHflE B&aafl Az egri fin felső kereskedelmi iskola műkedvelő gárdájának pünkösdi szereplése Erdőtelken. A kereskedelmi iskola lelkei színjátszó csapata immár a harmadik község szírét hódította meg. Amikor eljutott Erdőtelekre fiaink megérkezésének hire, mintegy rajzani kezdett ez az emberkaptár és a dolgozó méhek egész raja gyűjtötte a siker feltételének édes mézét, hogy ezzel kedveskedjék szeretettel várt csoportunknak. Az állomálon zavarbaejtően nagy pompával fogadtak. Alig mutatkozunk még a vonat ablakainál, amikor máris feizei vigyázz - állásba kényszeríti a ■zép szál legényekből állólevente- frontotOláA Jenő leventeparancs- nok-tanítő harsány vezényszava. Az egyház- él politikai község, a csendörparancsnokiág, és a falu apraja-nagyja, mind megható szeretettel fogadta a kéksapkás rajt. A kölcsönös tisztelgés és fővetés után, leventék és diákok, fegyelmezett oszlopban, vonulnak be. A zászló-tartó levente nyomán zenekarunk a cserkészinduló lelkesítő ütemét ■zuggerálja a lábakra. A propagandát diadalmenetté vált s az örömérzet által összefűzött tömeg az egész főteret ellepte. Amíg a nagy tömeg önfeledten örvend, táncol és csodálkozik, a község hölgytársadalma pompás estebédet készít. Az a szép összhang, mely mint egy nagy nép konyhává varázsolta Ferentzy Géza főjegyző portáját, az az önfeláldozó szeretet, mely piros pünkösd napján fózőkanalat vesz a kezébe, hogy még a nem is látott ifjúságnak egy kellemes estét szerezzen, az erdőtelki hölgyek áldozatkészségének mindennél beszédesebb bizonyítóka. A községház nagy tanácstermében kb. 40 terítékes virág- özönben pompázó «U»-alakú asztal mellé telepedett le a hivatalos község, a falu intelligenciája és az ifjúság. Az ízletes vacsora és a magyaros vendégszeretet már megalapozta az előadás sikerét. Háláját részben lerovandó, az ifjúság lelkesen, ambiciózusan játszott és a köz- kivánságra rögtönzött magánszámokkal nemcsak hogy három órára nyújtotta a különben két órás programmot, de ezekben a szereplők önmagukat múlták felül. Már éjfél felé járt az idő, mikor az utolsó szám lepergett. A nagy erkölcsi és anyagi siker titkát Ferentzy Gézáné fő- jegyzőné, Csathó Gézáné, szőlő- birtokosáé, Deák Benedekné intőzónő, Oláh Jenőné, Papp Zsig- mondné, Busás Jánosné és Gödri Józsefné úrnők, valamint Csar- nognosski Erzsébet tanítónő áldozatos tevékenysége fejti meg. Ugyanezt a lekötelező előzékenységet tanúsították irányunkban Ferentzy Géza, főjegyző, Erdőssy Gyula adminisztrátor, Deák Benedek intéző,Csathó Géza,Bartha Adolf, Busás János, Papp Zsig- mond, Papp, Gödri József őí Oláh Jenő urak is. A visszatérő csapatot Füzesabonyban Csató Sándor Máv. vendéglős társas reggelivel lepte meg. Amikor ez utón is őszinte kö- szönetemet tolmácsolom úgy az Eger, május 26. Közeledik május 30. napja, melyet mint a tavasz legszebb hónapjának utolsó vasárnapját, a háborúban elesett hőseink emlékezetének szentelnek törvényeink is. Nemcsak a törvény parancsolja azonban, hanem elsősorban szívünk sugallja, hogy azokról, akik a négy égtáj minden irányából ellenünk törő-dűlő hadak ellen, szárazon és vízen, hazai vagy idegen földek véráztatta mezőÍD, ágyuk és fegyverek gyilkos tüzéban, dicsőséges rohamokban vagy hősi védelemben, életüket áldozták a hazáért, a magyar becsületért, miérettüük, azokról legalább ezen az egy napon az egész nemzet méltó, felemelkedett lélekkel emlékezzék meg. Eger, a hazaszeretetnek és a ragyogó magyar katona-erényeknek ez az ősi, történelmi dicsőségű városa, az idén úgy óhajtja megülni a hősök emlékünnepét, hogy azon a városnak csaknem Élénk érdeklődés mellett tartotta meg pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órakor, az egri Városháza nagytermében a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztálya, az idén harmadik, vidéki vándorgyűlését. A Földrajzi Társaság ismert nagynevű kiküldöttein kívül Eger előkelőségei és az intelligens társadalom sokasága foglaltak helyet a tágas teremben. Az ülést, elnöki székéből dr. Erődi Kálmán reáliskolai igazgató, a Szakosztály elnöke nyitotta meg. »Nem szereti, de nem is szeretheti hazáját az, aki nem ismeri !< mondja beszédében; fel kell tehát ébreszteni a magyart közönyösségéből, meg kell vele ismertetni hazáját, mert akkor ifjúság, mint a magam nevében mindenkinek, akiket helyszűke miatt névszerint megemlíteni nem áll módomban, kívánom, hogy a jő Isten hintse el a hála, a szeretet és a nemzeti öntudat magvát mindazon gyermek szivében, akiknek a vállairől a nyomor súlyát bőkezű adományaikkal levenni segítettek. Scheffler Mihály, tanár. minden polgára résztvegyen. — Május 30.-án délelőtt féltízkor a városház előtt gyülekeznek az összes elemi- és közép-, fiú- és leányiskolák, az összes testületek, az összes társadalmi egyesületek, ^zászlók alatt; ezeken kívül valamennyi városnegyed közönsége, mindegyik a maga negyedmesterének vezetésével, zászlók alatt. Tíz órakor innen a Hősök temetőjéhez vonűl a menet. Itt féltizenegykor Török Kálmán prépostkanonok tábori misét mond. Ugyancsak Török Kálmán a mise után ünnepi beszédben méltatja a nagy emléknap jelentőségét. Utána egy hadi árva alkalmi verset szaval. Kérjük a közönséget, hogy mindenki vegyen részt ezen a magasztos ünnepen, a társadalmi egyesületek pedig zászló alatt vonuljanak fel. Az ünnepséget Szita Mihály ny. ezredes rendezi és irányítja. Az előkészítő intézkedések serényen folynak. valósul meg csak a magyar irredentizmus álma, s csak akkor felejthetjük majd Trianon romjait. Ezért alakult a földrajzi Társaságnak Didaktikai Szakosztálya, s ezárt kereste az föl, a vidék e szellemi empőriumát, a magyar Athént: Egert. Elhozták ide a tudás mécsesét, melynek pislákoló lángja az egri csillagok tüzénél új erőre kap és belevilágít a magyar telkekbe, ■ melynek reflexei egy Nagy- magyarországot világítanakmajd meg. — Az elnöki megnyitó lelkes szavai után Trak Géza polgár- mester, és dr. Kürti Menyhért tanker, főigazgató üdvözlik a földrajzi társaság megjelent tagjait a város, illetve az egri tanárok nevében. A gyűlés tárgysorozatának legszebb és legérdekesebb száma dr. Bárány Lászlónak, az egri főreáliskoia tanárának «Eger földrajzi helyzete« c. tartott előadása. Formás bevezetés után ismerteti Eger földtani fekvését, talajának alakulatát, vizeit, faunáját és flóráját. Rátér törzslakóira, a szőke, alacsony palőcnemzedékre, a cik- rára. Vázlatosan megemlíti a kelta, szláv elődöket, a honfoglaló Árpád szépasszonyvölgyi csatáját, az olasz, francia, szerb településeket, a török uralmat. A földmivelésről, szőlő, zöldség- termelésről, állattenyésztésről sem feledkezik meg. Ismerteti Eger iparát, majd a város legfontosabb élettényezőjére, az iskolákra tér át. Előadja a gimnázium, szeminárium, jogakadémia, tanítóképző, reál, fiúpolgári, leánypolgári, leánygimnázium és a kereskedelmi iskolák eredetét, alapítását. Bebizonyítja, hogy ez a város, melyhez egy Tinódi, Balassi, Gvadányi, Gárdonyi, Tárkányi, Mindszenti, Verancsies, Szvorényi, Kempten, Horánszky, Timon munkássága fűződik, nem minden alap nélkül viseli a magyar Athén nevet. Bizton állíthatja hát, hogy Eger élni akar és élni fog, mert szereti a hazát, fiai dicsőséget hoznak országszerte nevére és a Földrajzi Társaság leghatalmasabb támaszát fogja ez életképes, tetterős városban nyerni. A hatalmas előtanulmányokkal, felkészültséggel előadott, érdekes formákba öntött beszédet a közönség a legnagyobb élvezettel hallgatta végig, s a fel - felcsattanő taps, a lelkes, odaadó figyelem adott tanúbizonyságot arról, hogy mindenki hozzájárul ahhoz a köszönethez, melyet az elnök keresetlen szavak között, az előadónak mondott, nagy munkásságáért. — A megszűnni alig akarő tapsok közepette fogott bele dr. Vargha György igen nehéz témájú beszedőbe. »A földrajz az uj tantervben« címmel. Mélyen járó indokolások, bírálgatások keretében a földrajz oktatásának fejlődését fejtegette. Végig vezette hallgatóságát a mostohán kezelt tantárgy tanításának egész történetén. Reámutatott a sok-sok sérelemre, a heti 1—2 órás kollégiumokra, az összecsapott, agyon tömörített tananyagra. Követelte a felsőbb osztályok részére is a földrajz tanítását, követelte a geográfia tanítás színvonalának fokozottabb emelését. Majd megemlítette a társaság tagjainak legfőbb célját, maguknak a földrajz tanároknak az oktatását, s utazások által tör______________ M ájus 30-án tábori mise lesz Egerben a Hősök temetőjében. Az iskolák, a testületek, társadalmi egyesületek zászlók alatt vonulnak fel az ünnepségre. — Minden városnegyed közönsége a negyedmester vezetésével külön zászló alatt vesz részt a hősök emlékünnepén. — Török Kálmán prépost-kanonok mondja az ünnepi beszédet. WMV IMSQ« jOMHO Wfeto»» n-WftQi b&mt «3MS»«W „Nem szereti, de nem is szeretheti hazáját az, aki nem ismeri “ A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának vándorgyűlése Egerben.
