Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-05-27 / 117. szám

2 EtíRl KÉPÚJSÁG 1926. májú« 27. HRBHBHBUBBHflE B&aafl Az egri fin felső kereskedelmi iskola műkedvelő gárdájának pünkösdi szereplése Erdőtelken. A kereskedelmi iskola lelkei színjátszó csapata immár a har­madik község szírét hódította meg. Amikor eljutott Erdőtelek­re fiaink megérkezésének hire, mintegy rajzani kezdett ez az emberkaptár és a dolgozó méhek egész raja gyűjtötte a siker fel­tételének édes mézét, hogy ezzel kedveskedjék szeretettel várt csoportunknak. Az állomálon zavarbaejtően nagy pompával fogadtak. Alig mutatkozunk még a vonat ab­lakainál, amikor máris feizei vigyázz - állásba kényszeríti a ■zép szál legényekből állólevente- frontotOláA Jenő leventeparancs- nok-tanítő harsány vezényszava. Az egyház- él politikai község, a csendörparancsnokiág, és a falu apraja-nagyja, mind meg­ható szeretettel fogadta a kék­sapkás rajt. A kölcsönös tisztel­gés és fővetés után, leventék és diákok, fegyelmezett oszlopban, vonulnak be. A zászló-tartó le­vente nyomán zenekarunk a cserkészinduló lelkesítő ütemét ■zuggerálja a lábakra. A propa­gandát diadalmenetté vált s az örömérzet által összefűzött tö­meg az egész főteret ellepte. Amíg a nagy tömeg önfeledten örvend, táncol és csodálkozik, a község hölgytársadalma pompás estebédet készít. Az a szép össz­hang, mely mint egy nagy nép konyhává varázsolta Ferentzy Géza főjegyző portáját, az az önfeláldozó szeretet, mely piros pünkösd napján fózőkanalat vesz a kezébe, hogy még a nem is látott ifjúságnak egy kellemes estét szerezzen, az erdőtelki höl­gyek áldozatkészségének min­dennél beszédesebb bizonyítóka. A községház nagy tanácster­mében kb. 40 terítékes virág- özönben pompázó «U»-alakú asztal mellé telepedett le a hi­vatalos község, a falu intelligen­ciája és az ifjúság. Az ízletes vacsora és a magyaros vendég­szeretet már megalapozta az előadás sikerét. Háláját részben lerovandó, az ifjúság lelkesen, ambiciózusan játszott és a köz- kivánságra rögtönzött magán­számokkal nemcsak hogy három órára nyújtotta a különben két órás programmot, de ezekben a szereplők önmagukat múlták felül. Már éjfél felé járt az idő, mikor az utolsó szám lepergett. A nagy erkölcsi és anyagi si­ker titkát Ferentzy Gézáné fő- jegyzőné, Csathó Gézáné, szőlő- birtokosáé, Deák Benedekné in­tőzónő, Oláh Jenőné, Papp Zsig- mondné, Busás Jánosné és Gödri Józsefné úrnők, valamint Csar- nognosski Erzsébet tanítónő ál­dozatos tevékenysége fejti meg. Ugyanezt a lekötelező előzékeny­séget tanúsították irányunkban Ferentzy Géza, főjegyző, Erdőssy Gyula adminisztrátor, Deák Be­nedek intéző,Csathó Géza,Bartha Adolf, Busás János, Papp Zsig- mond, Papp, Gödri József őí Oláh Jenő urak is. A visszatérő csapatot Füzes­abonyban Csató Sándor Máv. vendéglős társas reggelivel lepte meg. Amikor ez utón is őszinte kö- szönetemet tolmácsolom úgy az Eger, május 26. Közeledik május 30. napja, melyet mint a tavasz legszebb hónapjának utolsó vasárnapját, a háborúban elesett hőseink emlékezetének szentelnek tör­vényeink is. Nemcsak a törvény parancsolja azonban, hanem első­sorban szívünk sugallja, hogy azokról, akik a négy égtáj min­den irányából ellenünk törő-dűlő hadak ellen, szárazon és vízen, hazai vagy idegen földek vér­áztatta mezőÍD, ágyuk és fegy­verek gyilkos tüzéban, dicsősé­ges rohamokban vagy hősi vé­delemben, életüket áldozták a hazáért, a magyar becsületért, miérettüük, azokról legalább ezen az egy napon az egész nemzet méltó, felemelkedett lélekkel em­lékezzék meg. Eger, a hazaszeretetnek és a ragyogó magyar katona-erények­nek ez az ősi, történelmi dicső­ségű városa, az idén úgy óhajtja megülni a hősök emlékünnepét, hogy azon a városnak csaknem Élénk érdeklődés mellett tar­totta meg pünkösd vasárnapján délelőtt 11 órakor, az egri Vá­rosháza nagytermében a Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztálya, az idén harmadik, vidéki vándorgyűlését. A Föld­rajzi Társaság ismert nagynevű kiküldöttein kívül Eger előkelő­ségei és az intelligens társada­lom sokasága foglaltak helyet a tágas teremben. Az ülést, elnöki székéből dr. Erődi Kálmán reáliskolai igaz­gató, a Szakosztály elnöke nyi­totta meg. »Nem szereti, de nem is sze­retheti hazáját az, aki nem ismeri !< mondja beszédében; fel kell tehát ébreszteni a magyart kö­zönyösségéből, meg kell vele is­mertetni hazáját, mert akkor ifjúság, mint a magam nevében mindenkinek, akiket helyszűke miatt névszerint megemlíteni nem áll módomban, kívánom, hogy a jő Isten hintse el a hála, a szeretet és a nemzeti öntudat magvát mindazon gyermek szi­vében, akiknek a vállairől a nyomor súlyát bőkezű adomá­nyaikkal levenni segítettek. Scheffler Mihály, tanár. minden polgára résztvegyen. — Május 30.-án délelőtt féltízkor a városház előtt gyülekeznek az összes elemi- és közép-, fiú- és leányiskolák, az összes testüle­tek, az összes társadalmi egye­sületek, ^zászlók alatt; ezeken kívül valamennyi városnegyed közönsége, mindegyik a maga negyedmesterének vezetésével, zászlók alatt. Tíz órakor innen a Hősök temetőjéhez vonűl a menet. Itt féltizenegykor Török Kálmán prépostkanonok tábori misét mond. Ugyancsak Török Kálmán a mise után ünnepi be­szédben méltatja a nagy emlék­nap jelentőségét. Utána egy hadi árva alkalmi verset szaval. Kérjük a közönséget, hogy mindenki vegyen részt ezen a magasztos ünnepen, a társadalmi egyesületek pedig zászló alatt vonuljanak fel. Az ünnepséget Szita Mihály ny. ezredes rendezi és irányítja. Az előkészítő intézkedések seré­nyen folynak. valósul meg csak a magyar ir­redentizmus álma, s csak akkor felejthetjük majd Trianon rom­jait. Ezért alakult a földrajzi Társaságnak Didaktikai Szak­osztálya, s ezárt kereste az föl, a vidék e szellemi empőriumát, a magyar Athént: Egert. Elhoz­ták ide a tudás mécsesét, mely­nek pislákoló lángja az egri csillagok tüzénél új erőre kap és belevilágít a magyar telkekbe, ■ melynek reflexei egy Nagy- magyarországot világítanakmajd meg. — Az elnöki megnyitó lelkes szavai után Trak Géza polgár- mester, és dr. Kürti Menyhért tanker, főigazgató üdvözlik a földrajzi társaság megjelent tag­jait a város, illetve az egri ta­nárok nevében. A gyűlés tárgysorozatának legszebb és legérdekesebb szá­ma dr. Bárány Lászlónak, az egri főreáliskoia tanárának «Eger földrajzi helyzete« c. tartott előadása. Formás be­vezetés után ismerteti Eger föld­tani fekvését, talajának alakula­tát, vizeit, faunáját és flóráját. Rátér törzslakóira, a szőke, ala­csony palőcnemzedékre, a cik- rára. Vázlatosan megemlíti a kelta, szláv elődöket, a honfog­laló Árpád szépasszonyvölgyi csatáját, az olasz, francia, szerb településeket, a török uralmat. A földmivelésről, szőlő, zöldség- termelésről, állattenyésztésről sem feledkezik meg. Ismerteti Eger iparát, majd a város leg­fontosabb élettényezőjére, az is­kolákra tér át. Előadja a gimnázium, szemi­nárium, jogakadémia, tanító­képző, reál, fiúpolgári, leánypol­gári, leánygimnázium és a ke­reskedelmi iskolák eredetét, ala­pítását. Bebizonyítja, hogy ez a város, melyhez egy Tinódi, Balassi, Gvadányi, Gárdonyi, Tárkányi, Mind­szenti, Verancsies, Szvorényi, Kempten, Horánszky, Timon munkássága fűződik, nem minden alap nélkül viseli a magyar Athén nevet. Bizton állíthatja hát, hogy Eger élni akar és élni fog, mert sze­reti a hazát, fiai dicsőséget hoz­nak országszerte nevére és a Földrajzi Társaság leghatalma­sabb támaszát fogja ez életké­pes, tetterős városban nyerni. A hatalmas előtanulmányok­kal, felkészültséggel előadott, ér­dekes formákba öntött beszédet a közönség a legnagyobb élve­zettel hallgatta végig, s a fel - felcsattanő taps, a lelkes, oda­adó figyelem adott tanúbizony­ságot arról, hogy mindenki hoz­zájárul ahhoz a köszönethez, melyet az elnök keresetlen sza­vak között, az előadónak mon­dott, nagy munkásságáért. — A megszűnni alig akarő tapsok közepette fogott bele dr. Vargha György igen nehéz té­májú beszedőbe. »A földrajz az uj tantervben« címmel. Mélyen járó indokolá­sok, bírálgatások keretében a földrajz oktatásának fejlődését fejtegette. Végig vezette hallga­tóságát a mostohán kezelt tan­tárgy tanításának egész történe­tén. Reámutatott a sok-sok sére­lemre, a heti 1—2 órás kollé­giumokra, az összecsapott, agyon tömörített tananyagra. Követelte a felsőbb osztályok részére is a földrajz taní­tását, követelte a geográfia tanítás színvonalának foko­zottabb emelését. Majd megemlítette a társaság tagjainak legfőbb célját, maguk­nak a földrajz tanároknak az oktatását, s utazások által tör­______________ M ájus 30-án tábori mise lesz Egerben a Hősök temetőjében. Az iskolák, a testületek, társadalmi egyesületek zászlók alatt vonulnak fel az ünnepségre. — Minden városnegyed közönsége a negyedmester vezetésével külön zászló alatt vesz részt a hősök emlékünnepén. — Török Kálmán prépost-kanonok mondja az ünnepi beszédet. WMV IMSQ« jOMHO Wfeto»» n-WftQi b&mt «3MS»«W „Nem szereti, de nem is szeretheti hazáját az, aki nem ismeri “ A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztályának vándorgyűlése Egerben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom