Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-29 / 23. szám
Ara 2000, vasárnap 3000 korona. Eger, 1926. január 29. péntek. XLIII evf. 23 sz. Előfizetési di) postai szállítással i agg bóra 40.000Í.K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. ! tásért egy hetet is ellődörög fuvarostól. A babonára hajlamosak azt hiszik, hogy az égieknek: a világ- egyetem erőinek és — hatalmasságainak nincs egyéb dolguk, mint egy vénasszony túlfűtött képzelődésének látomásai szériát rendelkezésre állani. Látomások tényleg szerepelnek ritkán az újabb időben is egyes kiválasztott szentek életében, de minden ilyen jelenésnek meg volt a maga célja és rendeltetése. Az Űr maga választotta ki a maga eszközeit, kiket látomásokban részesített és ki nyilatkoztatásaiből még egyszer sem származtak népforrongások, sortüzek és erkölcsellenes situáciők. A hamis csodalátások járványa úgy tobzódik a magyar földön, mintha nem volna katholikus intelligenciánk, amelynek a magyar néppel közös érdekei vannak, hogy ne hagyja a népet a babonában elsülyedni, hanem' visszavezesse az igaz hit és erkölcs talajára, amelyen egyedül vírűl erkölcs, művészet, tudomány, nemzeti jobblét és nagyság! Vagy talán tényleg nincs? Dr. Pálosi Ervin. A magyar-francia kereskedelmi szerződés. Ellenzéki felszólalások. Mári néni megint belenézett a kútba és megint látott valamit. Egészen mellékes, hogy Istent látta-e trónján ülni, amint barátságosan intett neki és beinvitálta a mennyországba, vagy pedig más valami mennyei jelenség ragadta el a földről. Nagyszakácsi után Devecser. Az egyház legnagyobb szentéi és szellemei mindent megtalálnak az Oltáriszentség misztériumában, ami az emberi szívet és lelket, az értelmet és az érzékeket kielégíti. Mári néni ezen túlmenőleg a mennyországot is le-szeretné hozni a földre ős a komámasizonynak láthatólag vagy foghatólag prezentálni. Mári néni nem tanult semmit, talán a vallás alapigazságaival sincs tisztában, halavány sejtelmei vannak az erkölcsről, semmi sejtelme sincs ellenben a myetikáról, az aszkézisről, az ember lelki funkcióinak működéséről, az ember szellemi és lelki képességeinek határairól. Mári néni nem tud különbséget tenni visiő és hallucináciő között és mégis perbe száll a püspökökkel és az egyházi vizsgáló bizottsággal, amely lelki- ismeretes vizsgálat után megkísérli Mári nénit visszavezetni a józan ész talajára és vissza akarja vinni a susztert a kaptafához. Mári néni azonban köti az ebet a karóhoz. A legnagyobb szentek, misztikusok és tudósok mindig alázatosan alávetették magukat az egyház ítéletének, mert elismerték — az emberi természet gyarló oldalainak ismeretében — az emberi tévedések sokféle lehetőségeit. Mári néni, úgy látszik, többet tanult, mint ők, többet tapasztalt, mert makacsul ragasz kodik agyrémeihez. Miután a bölcseség, sajnos, nem ragályos nyavalyája az emberiségnek, de a hóbort, az elkapa- tottság és a feltűuési viszketeg- ség annál inkább, a hőbörgősök serege csatlakozott hozzá, hogy egy káprázat miatt szembeszálljon az egyházi ás állami hatóságokkal. Gábor bátyánk a beteg szomszédasszonyt félnapi munkával sem segítené ki, de a csodaláBudapest, M. 7. I. január 27. A nemzetgyűlés] mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy a Nagy Ernő választásának érvénytelenítésére leadott panasz tárgyában Csil- léry András kiküldött vizsgálóbiztos már munkáját befejezte és erre vonatkozó jelentéseit beterjeszti. A jelentéseket kiadják a második vizsgáló-bizottságnak. Ezután a magyar-francia kereskedelmi szerződés tárgya lására tért át a Ház. Beck Lajos az első felszólaló: A magyar-francia szerződés napirendre tűzése szerencsétlen idő pontra esik, mert akaratlanul is befolyásolja a közvéleményt a frankhamisítás ügye, ami bizonyos tartózkodásra int a franciákkal szemben. Ebből a szerződésből nem sok haszna van az országnak. Sokkal helyesebb lett volna, ha a kormány a kölcsönösség alapján kötött volna szerződést, mint a legnagyobb kedvezmény alapján. A javaslatot nem fogadja el. Fábián Béla a következő felszólaló : Hive a szabad kereskedelemnek és ellenzi a védővám-politikát. Véleménye szerint ezeket az elveket gyakorlatilag nem alkalmazhatjuk, mig az egész világ védővám politikát folytat. Nem tudja, hogy milyen politikai okok tették a szerző dést szükségessé. A szerződés a gazdasági érdekeket kiszolgáltatja. Heves támadást intéz Kánya Kálmán berlini magyar követ ellen, akiről kijelenti, hogy bár gazdasági tudása nincs, mégis ő kötötte meg ezt a szerződést, nyilván azért, mert különös politikai szolgálat tartotta szükségesnek ennek a szerződésnek a létrejöttét. Ez a szerződés nemcsak Franciaországnak szolgáltat ki bennünket, hanem Olaszországnak és a kis antantnak is. e»BB&B»aasMe«aBBaBBaKa»naa8 Dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár búcsúja a Gárdonyi Társaságtól. Eger, január 28. Tegnap, f. hó 27. én, délután a Gárdonyi Társaság választmányi ülésen vett búcsút, Pécsre távozó alelnőkétől, dr. Molnár Kálmán egyetemi tanártól. Kürti Menyhért dr., kir. tankerületi c. főigazgató, elnöki megnyitó beszédében, mint a Gárdonyi Társaság egyik szervezőjét búcsúztatta el dr. Molnár Kálmánt. Meleg szívéből fakadt közvetlen szavaiban kiemelte Kürti dr., hogy a tüdős jogászprofesszor rendkívül lelkes és áldozatkész tagja volt az irodalmi társaságnak és nagy tapintattal és szelídséggel intézte annak ügyeit. Dr. Molnár Kálmánt itt mindenki csak szeretni és becsülni tudta. Bér mindannyiunknak fáj távozása, a fájdalmat most kapcsoljuk ki és örömmel üdvözöljük új méltóságában a távozót és sok sikert kívánunk neki, végezte be szavait az illusztris elnök, majd pedig kifejezte azt a reményét, hogy Molnár Kálmán dr. egyetemi tanár a Gárdonyi Társaságot továbbra is szeretni fogja és annak munkájában a jövőben is résztvesz. Molnár Kálmán dr. a lelke mélyéig meghatva köszönte meg az ünneplést, kijelentve azt, hogy ő a Gárdonyi Társaságot különösen a szívén viselte és szerette. Hangsúlyozta, hogy csak az alelnöki állásról mond le, a Társaságnak azonban mindenkor munkás ttígja kíván maradni. Megígérte, hogy sokszor visszatér még Egerbe és ha esetleg megfázik ott az idegenben, itt a régi barátok és munkatársak szeretetében mindig fel fog melegedni. pBnmoitnia.vscniirr "7^"^ ..... A román kormány a szászokat is lehengereli. Temesvárról jelentik: A Sie- benbürgisches Tagblatt a romániai kisebbségek érzelmi válságáról szóló vezércikkében ezeket írja : Tagadhatatlan, hogy Romániában a népkisebbségek érzelmei válságon mennek át. Tévedés volna azonban azt hinni, mintha ez annak a vádnak helyességét igazolná, kogy a román uralom alá szakadt kisebbségek még mindig nem feledtek. Hiszen például épen a szász volt az első kisebbség, amely med- gyesi határozatával rögtön kifejezte lojalitását az új állam- alakulat iránt. De az erdélyi magyarság is hamarosan felismerte azt a helyzetet, hogy államalkotó nemzetből kisebbségé lett. Másban keresendő az érzelem válság oka. Épen a medgyeai határozatot kimondó szászság volt az első, amely 1925-ben elsőízben kívánta alkalmazni a kisebbségek nemzetközi panaszjogát, amelyet azután a magyar kisebbség ténylegesen igénybe is vett. Ez a tény ékesen bizonyítja, hogy 1918 tői, illeive 1919-től 1925-ig lassú elidegenedés állt be a román államvezetés, illetve kormányzat és a kisebbségek között. Sok oka volt ennek, a Bratianu kormány agrárpoliti-
