Egri Népújság - napilap, 1926/1

1926-01-29 / 23. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. január 29. kája, Angheleicu iskolapolitikája, szóval a bukaresti kormánynak az a törekvése, hogy a románi­ai kisebbségeket le akarta hen­gerelni. Ám mindezeknél súlyo­sabban esett latba, hogy a ma­gyar telepesek panasza ügyében a Népszövetség nem hozott ki­elégítő döntést, úgy, hogy ezzel a helyzetet még inkább kiélezte. A Kamara mentesíteni kéri a műszerész és villanyszerelő ipa­rosokat a rádió-vevő készülékek előállítására és forgalomba ho­zására adott engedélyért általuk havonként fizetendő dijak alól. A rádió berendezésekről, va­lamint az ilyen berendezésekhez szükséges készülékek és alkotó­részek előállításának, forgalomba hozatalának szabályozása tár­gyában megjelent rendelet sze­rint rádiő-vevő készülékek elő­állítására adott engedélyért 400 ezer korona, a 3. pont szerint: rádió-vevő készülékek forga­lomba hozására adott engedély­ért 200 ezer korona dij fizetendő havonként. Minthogy e rendelkezés rend­kívül hátrányos a műszerész és villanyszerelő iparosokra, mert — különösen a kisebb — mű­szerész és villanyszerelő iparo­sok, megfelelő üzemberendezés híján ily készülékek előállításá­val és forgalomba hozatalával rendszeresen nem foglalkozhat­nak s emiatt csupán alkalmilag számíthatnak rádió készülékek fogalomba hozására, felszerelé­sére és javítására ; már pedig a munkaalkalomnak bizonytalan volta miatt az igen tetemes havi dijak megfizetésének terhét nem vállalhatják magukra, a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara fel- terjesztésben kérte a kereske­delmi minisztert, hogy e dijak fizetése alól a műszerész és vil­lanyszerelő iparosokat mente­sítse. Nagyszakácsi és Devecser. Isme­retes még az az izgalom, melyet a nagyszakácsi események kel­tettek a Dunántúl A nagysza­kácsi csoda a kiküldött pártatlan vegyes bizottság megállapítása szerint, semmi más, mint a fel­fokozott képzelet káprázata. En­nek dacára a nép egy része csö­könyösen megmaradt balhite mellett, sőt az ősszesereglé* meg­akadályozására kiküldött csend- őrséget is megtámadta, amely sortüzet adott le. — Ezen saj­nálatos események most Deve- cserben megismétlődni készül nek, reméljük azonban, hogy az egyházi és világi hatóságok fel­világosítási munkája és erélye kigyógyítja a Dunántúl csoda­látóit makacs képzelődéseiből, anélkül, hogy újból véres esemé­nyek zavarnák meg az aműgyis izgatott magyar közvéleményt. Megvan a víz! 49 méter és 30 centiméter mélységből 32 és félfokos melegvíz tört elő az artézi kút fúrásánál, még pedig oly nagy bőségben, hogy öt Egernek is elég volna vízvezetékhez. Eger, 1926. január 28. A múlt évi december hő 3.-án kezdték meg a melegvíz-források közelében az Egerben létesí­tendő vízvezetékhez szükséges artézi kútnak próbafúrását, mely ma reggelre 49 méter és 30 centi­méter mélységben eredménnyel járt. Hajnali félöt óra tájban 32 és fél Celzius-fok meleg, tej­fehér színű iszapos víz tört elő hatalmas erővel a félméter szé­lességben fúrt nyíláson. A mély­ségből előtörő víz oly nagy bő­ségben buzogott fel, hogy kőt csatornán vezették át az Eger- patakba. Reggelre a hídtól lefelé már az Eger-patak vize is fehér volt, mintha csak tej folydogált volna benne. Az Egri Népújság munkatársa már a kora délelőtti órákban ott járt az új forrásnál, melyből mint valami szökőkutből zubog föl a párázó meleg víz. A fú­rási telepet százakra menő tömeg veszi körül, mert a városban gyorsan elterjedt a hír, hogy »msgvan a víz, mely olyan bő­ségesen bugyog elő a föld gyom­rából, hogy öt Egernek elég volna vízvezetékhez < Milyen rétegeket tört eddig át a fúró? Nem lesz talán érdektelen, ha az alábbiakban rövideD össze­foglaljuk, hogy a mai napig mi­lyen rétegeken hatolt át a fél­méter szélességű fúró, mely de­cember 3.-a óta éjjel nappal ál­landó munkába van. A legfelső 50 centiméter kö­zönséges termőföld volt. Innen 2 méterig szürke kövecses homok, 4 méter 40 centiméterig pedig szürke homokos durva kavics. Ez alatt 7 m. 50 cm.-ig szürke kövecses agyag, 10 m. 35 cm.-ig tuff a, 36 m. 50 cm.-ig riolit-tuffa, 39 m. 30 cm -ig vörös agyag, 41 m.-ig kvarc, mészkő, homokkő, 46 m. 30 cm.-ig kőhordalék vö­rös agyagban, 49 m.-ig szürke agyag, 49 m. 30 cm.-ig mészkő­réteg. A vörös agyagréteget tegnap este 46 méter 30 centiméter mély­ségben törte át a fúró. Ekkor mintegy két méter vastag, sár­gás-vörös szíaű, egészen púba, erősen vízzáró agyagrétegre bukkantak, majd ennek áthato­lása után kemény mészkőre ta­lált a fúró. Ez a mészkőréteg tulajdonképpen homokkő mész­szel keverve. De olyan kemény, hogy csak a nehéz vésők alkal­mazásával sikerült áttörni. Vésés közben ma reggel fél­ötkor tört föl először a mészkő hasadékain a víz és azóta egyre erősebben buzog felfelé. Másod­percenként legalább 30—40 liter 32 és fél fokos meleg víz folyik ki a félméteres nyíláson. A vi­zet, mely kavicsos pirites anya­got hord fel a mélyből, tulaj­donképpen a finom fehér iszap festi tejszínre. A délelőtt folyamán Trak Gáza polgármester, dr. Kálnoky Ist­ván tanácsos, Ringelhann Béla villanygyári igazgató, Rapcsák József műszaki tanácsos és a városi képviselőtestület több tagja szemlélték meg a feltörő vizet és 'örömmel tapasztalták, hogy a fúrás eredménnyel járt. A nemzetközi embervédelmi kiállítás egészségügyi, kulturális és gazdasági jelentősége. A magyar élet minden szerve élénk részt vesz a f. évben Bu­dapesten rendezendő nemzet­közi embervédelmi kiállítás elő­készítő munkálataiban. Az utolsó évtizedekben nem volt esemény, amely a magyar hivatalos és társadalmi köröket, intézménye­ket és intézeteket oly egyetem- let&sen állította volna céljának szolgálatába, mint a kiállítás ügye. Miért ? Azért, mert ez az esemény nem egy közönséges kiállítási tény, ennél jóval több : egyike a nemzeti rekonstrukciós törek vések leghivatottabb tényezőjé­nek. A kiállítás bemutatja minden vonatkozásában és minden rész­letkérdésében az egészségügy egész területét. A néző elé tárja az emberi életnek a fogantatás­tól egészen a halálig bekövet­kező minden mozzanatát; ok­tató alapossággal terjeszkedik ki az életre ártalmas kóros: és azok elhárítási módjainak ismer­tetésére. Az orvosi tudomány minden eszközét felsorakoztatja a kiállítás és ismerteti az ezen térén elért vívmányokat, de egyúttal rámutat azokra a hiá­nyokra is, amelyek pótlásra varnak. Ugyanilyen alapossággal mu­tatja be a kiállítás a nevelés­oktatás ügyét is. Különös súlyt fektet az abnormális gyermekek oktatásának kérdésére és ezt az ágát a kiállításnak a Magyar Gyógypedagógiai Társaság is­merteti a maga világhírű szer­vezetével és munkájának kere­tében. Ebben a csoportban sz érdeklődés bizonyára a legna­gyobb mértékben a tehetségek védelmének módjait és eszközeit bemutató részre fog irányulni. Egyik különösen nagyőrdekü része lesz a kiállításnak a m. kir. államrendőrség bűnügyi múzeu­mának a bemutatása, amely még a nagyközönség előtt merő­ben ismeretlen, holott anyaga nemcsak tudományos szempont­ból szenzáciőtkeltő, hanem tisz­tán társadalmi tekintetben is tanulségos, élvezetes látnivaló. A magyar humánus intézmé­nyek a szociális munka bemu­tatására egyesültek. A Magyar Vörös Kereszt, a Gyermekvédő Liga, Stefánia Szövetség, apat- ronageok, a javító intézetek stb. stb. általános figyelmet érdeklő anyaggal vonulnak fel a kiállí­táson.! A kiállítás nemzetközi. Ezt a jellegét biztosítja már a világ­hírű dresdai »Der Mensch« mú­zeum részvétele is. A dresdai mazeum anyaga kb. 1000 m* területet foglal el a kiállítás ke­retében. Ezen kívül Amerika, Ausztria, Jugoszlávia, Olaszor­szág, Anglia, Schweic, Svédor­szág, Hollandia stb. szerepelnek reprezentatív anyagukkal a ki­állításon. A kiállítást nagyszabású zenei ünnepségek előzik meg, amelyen a magyar művészet, ének és zenekultúra értékeit vonultatja fel a kiállítás rendezősége. »Ma­gyar Kultúráiét« címen az Ope­rában, Nemzeti Színházban 3—3 díszelőadás, a Zeneművészeti Főiskolán pedig 3 művészi ze­neünnep lesz, amelyeken a ma­gyar zenei élet hírességei vesz­nek részt. A kiállítás tartama alatt a kiállítás úgynevezett szórakozőparkjában esténként a filharmonikuszenekarok, az egye­sített cigányzenekarok koncer­teznek és szórakoztatják majd a közönséget. Ez a park egyébként is lát­ványossága lesz a székesfővá­rosnak, amelyet úgy készítenek elő, hogy a legkényesebb igé­nyeket is kielégítse. Levél a Szerkesztőséghez. Ez egyszer nem panaszos le­vél, hanem annak az ellenkezője. A Király-utcából küldte be egyik olvasónk. Egyszerű ember írta le lelkének meleg érzéseit az egyszerű szavakban : Tekintetes Szerkesztőség! Mély tisztelettel kérem, hogy e szerény pár soromnak b. lap­jában helyet adni méltőztassék. Mi, egriek, rendkívül nagy napra ébredtünk f. hó 28. ának reggelén. Megjött a várvavárt vendég, a megbecsülhetetlen, a kincseket érő artézi víz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom