Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-04-04 / 76. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. április 4. Nagyobb tevékenységet a külpolitikában! — A belső konszolidáció kiépítésével párhuzamosan magától értetődően külpolitikai helyzetünk fokozatos javítása érdekében is állandóan tevékenykednünk kell. Persze e téren addig, emig a frank-ügy egészen befejezve nincsen, meglehetősen meg van kötve a kezünk. Már a közel jövőre vonatkozóan azonban hangsúlyozni kívánom, hogy meggyőződésem szerint a külpolitikában az eddiginél nagyobb tevékenységre van szükség. A nemzet nem lehet megelégedve azokkal az eredményekkel, amelyeket külpolitikai viszonylatban eddig elértünk. A genfi eredmény mindenesetre jelent valamit pillanatnyi helyzetünkben, de óvakodnunk kell attól, hogy annak jelentőségét túlbecsüljük. — Külpolitikai helyzetünk annál nehezebb, mivel csupa olyan állam vesz bennünket körül, amelyek nemzeti eszményeinket ős anyagi érdekeinket a legsúlyosabban sértették meg. Ilyen államokkal barátságos viszonyba kerülni vajmi nehéz; nem is igen lehet azt tanácsolni, hogy a nagy kibékülésnek a magyar nemzet és kormány legyen kezdeményezője és minden sérelmet elfelejtsünk. Mindenesetre azonban a nemzet méltóságát megőrizve törekednünk kell nagyobb külpolitikai aktivitásra és fáradhatatlan propagandával bele kell vinni Európa közvéleményébe, hogy velünk a legnagyobb igazságtalanság történt. Nyilvánvaló tény az, hogyszerte a világon egy nép sem szenvedett a békekötés eredményeképen annyit, mint a magyar nemzet és mégis: ennek a súlyos méltánytalanságnak még mindignem jutott tudatára a világ közvéleménye, amelynek hivatott fórumai előtt pedig erre a tényre űnos-űntalan a legnagyobb nyomatékkai kellett volna s kell a jövőben is reámutatni. — Jelenleg talán az angol összeköttetések útján, amelyek szigorúan reális anyagi alapokon nyugosznak, lehet leginkább el- indúini abban az irányban, hogy a nemzet számára a világtól igazságot és méltányosságot követeljünk. Azonkívül itt vannak helyzetünk javulásának elkal más eszközeiül a semleges államok, amelyek a háborúban nem voltak érdekelve: — ezeknek alkalmas módon való megnyerése és igazságos ügyünk mellé állítása által a békeszerződés revíziója érdekében mindenesetre jelentősebb eredményt lehetae elérni, mint amennyit az utóbbi években külpolitikánk felmutathat. A külpolitikai kvietis- must, amely már öt esztendő óta tart, semmiképpen sem tudom helyeselni, s amint a frankügy végleges elintézése bekövetkezik, ismétlem : buzdítani keilend minden illetékes tényezőt az eddiginél jóval elevenebb külpolitikai tevékenység kifejtésére. Ezt ugyanis nemzetünk létérdeke nyomatékosan és most már halaszthatatlanul megköveteli. Kelemen Andor. Állami Anyagbeszerző Központ. helyzettel küzd. Lengyelország amely eladta állami vagyonának legnagyobb részét s angol és olasz kölcsönökkel igyekezett rendbehozni költségvetését, legutóbb már a tisztviselőit sem tudta fizetni. Hasonlóan kedve- vezötlen Franeiaország közgazdasági állapota: a frank egyre romlik, a francia ipari termékek nem versenyképesek a német ipar gyártmányaival szemben. Európa valamennyi államában , nagy a nyomor. Ezeknek az állapotoknak a bekövetkezése meglepetésszerűen érte az európai politikusokat. Senki sem számított ugyanis reá, hogy hét évvel a háború befejezése után ilyen időket kell átélnünk. És sajnos, nem is igen van kilátás reá, hogy e tekintetben rövidesen lényegesebb változás következzék be. Valamelyes eredményt természetesen azzal is el lehet érni, ha az álla- mot még nagyobb takarékosságra buzdítjuk. Erre az állami élet egyes ágaiban mód is van. Általában véve azonban sajnálatos jelenség, hogy az állam ilyen messzemenő s kihatásaiban itt- ott valósággal antiszociális takarékosságra kényszerül. Ha átmenetileg fel is merül a szüksége annak, hogy jaz állam az egyes gazdasági érdekeltségeknek és osztályoknak pozitív támogatással siessen segítségére : teljesen eltévesztett dolog volna ebből rendszert csinálni, mert ez valóban nem volna a nemzet fejlődésének alkalmas alapja. Nyilvánvaló tény, hogy az egész vonalon szegényedünk ■ ebből mindenesetre le kell vonnunk a következtetést úgy állami, mint társadalmi és magán életünkben. A csodavárás hiábavaló, itt más segítség nincsen, mint az, hogy mindenki ott, ahol áll, odaadással teljesítse kötelességet és a lehetőség határáig szállítsa I« igényeit. — Természetes azonban, hogy ezek még nem jelentik a kérdés megoldását azok részére, akiknek nincsen munkájuk. Ezeknek, szegényeknek, nincsen ünnepük, nincs kenyerük sem. Az állam és a társadalom minden eszközét fel kel! használni, hogy ezeken a testvéreinken haladéktalanul segítsünk. Van ugyan okunk remélni, hogy részükre, különösen a vidéken, némi enyhülést hoz a tavasz, azonkívül a kormány által tervbevett beruházási munkálatok megindulása. Ez azonban helyzetük rendezésére korántsem lesz elég, s nekünk minden utat és módot fel kell használnunk, bogy a lehetőség szerint minél többet tudjunk tenni nélkülöző osztályok érdekében. Eger, 1926. április 3. Mint ismeretes, a kormány egy Állami Anyagbeszerző Központ felállítását vette tervbe a közeljövőben. Hogy iparunkat és kereskedelmünket mily nagy mértékben érinti ezen Anyagbeszsrzö felállítása, hogy mennyire sérti és veszélyezteti iparunk és kereskedelmünk érdekeit, a legjobban igazolja, hogy az egész ország megmozdűlt már, hogy ezen Anyagbeszerző létesítése ellen állást foglaljon és tiltakozzék. Oly nagy fontosságú kérdésről vanjsző, hogy iparos és kereskedő társadalmunk teljes tájékozáséra szükségesnek látom ezzel a kérdéssel kimerítően foglalkozni és az érdekelteket tájékoztatni; amennyiben iparosaink és kereskedőink legnagyobb részének még halvány sejtelme sincsen arról, hogy ezen Állami Anyag- beszerző Központ felállítása iparunkat és kereskedelmünket mily súlyosan érinti. Egy németországi szaklap ismertetése által szereztem tájékozást ezen fontos kérdésről a Népszövetség genfi ülésén is ismertetett tervezet alapján. — A közlemény csak főbb vonásokban ismerteti a tervezetet, úgy, hogy teljes tájékozást ez idő szerint nem nyerhetünk. Ugyanis a kormány egy tervezetet dolgozott ki az Állami Anyagbeszerző Központ létesítése érdekében azzal a legfontosabb indokolással, hogy ez jelentős állami érdek, takarékosság szempontjából. A Népszövetség pénzügyi szakosztálya is foglalkozott ezzel a kormány által előtte is ismertetett tervezettel. A Népszövetség el is fogadta az ismertetés indokai alapján az Anyagbeszerző Központ felállítását, mert helyesnek találta a kormánynak azt az intencióját, hogy az ipari és kereskedelmi érdekeltség helyzetének a megkönnyítését az állam ezzel lehetővé tegye ; hogy szükségleteit ezen közös forrásból költséges utánjárás nélkül (!) beszerezhesse. A kormány álláspontját azzal is indokolta, hegy az állam a beszerzésekhez a maga messzenyűlő külföldi összeköttetései révén sokkal könnyebben és előnyösebben juthat a nyersanyagokhoz, stb. mint a kis és nagyipar és a kereskedelem. Fontos állami érdeknek tartják azt is, hogy a nyersanyagok beszerzésére fordítandó összeg oly irányítást kapjon, amely az állam bavételi és kiadási listáját javunkra dönti el, ami a gyakorlatban is jól fog beválni. Az Anyagbeszerző Központ tervezetével foglalkozott már a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága is, ahol a pénzügyminiszter rámutatott azokra az okokra, amelyek a kormányt erre a lépésre vezették, hogy takarékoskodjék. A pénzügyi bizottság szerint ez az új vállalkozás olcsón megoldható, amennyiben az egyszerű adminisztráció személyzet szaporítást nem igényel, azt a rendes állami tisztviselők fogják ellátni. Istenem, mily nagylelkűség. Nem is tudjuk, hogy az örömtől sírjunk-e vagy nevessünk. Mily boldog időknek nézünk elébe ily körülmények között, mostani nyomorúságos helyzetünkben.— Mondja még valaki,hogy iparunk és kereskedelmünk nem dédelgetett gyermeke az országnak. Mily jó is lesz, hogy könnyítve lesz iparosaink és kereskedőink eddigi keserves helyzetén, hogy minden fáradság és költséges utánjárás nélkül juthatunk majd minden szükségletünkhöz az Anyagbeszerző Központ útján. Hogy az Anyagbeszerző a köz- szállítások megvonásán kívül más anyagok és ipari cikkek beszerzését is célozza, az kétségtelen. A iegilletékesebb tényezők is tájékozatlanok még, hogy az Anyagbeszerző Központ mily nyersanyagok és iparcikkek beszerzését akarja központosítani, amely iparcikkekhez csak a Központ útján .juthat az ipar és kereskedelem. Még el sem felejtettük a háborús központok nyomorúságait, máris újabb központok kisértenek. Nem felejtettük még el, hogy mennyit kellett kilincselnünk, amig szükségleteinknek alig egy hányadát tudtuk keservesen megkapni. Nem elég az általános gazdasági, ipari és kereskedelmi pangás miatt Dyomorűságunk, nem elég, hogy a létért való küzdelmünkben legégetőbb szükségleteinket képtelenek vagyunk biztosítani, kötelezettségeinknek eleget tenni; ahelyett, hogy az illetékes tényezők segítségünkre sietnének iparunkat és kereskedelmünket a végpusztulástól megmenteni és talpra állítani inkább egy anyagbeszerző központ létesítésével akarják iparunkat és kereskedelmünket szíven szűrni.
