Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-05 / 251. szám
Ära 2000, vasárnap 2500 korona. # Előfizetési dij postai szállítással: •gg hóra «0.000 K, neggedévre 120.000 K. Eger, 1925. november 5 csütörtök. XIJI. évf. 251. sä. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. nát ■ az ő ajakáról száll Hadúr felé az integritás esküje. El nem apadó türelemmel, el nem lankadó elszántsággal és el nem fogyatkozó hűséggel várjuk a nagy idők jöttét! C. J. Gróf Széchenyi István emlékét ünnepelte a magyar törvényhozás. Rubinek Gyula képviselő és Bethlen István gróf miniszterelnök beszédei. — Törvénybe iktatják a legnagyobb magyar emlékét. Szent Imre ünnepén. Sivár a jelen és — ne áltassuk magunkat — örömtelenül komor a közeli jövőnek képe is. A közelmúltnak meg egyenesen szomorú az arculata. Hol keressünk hát vigasztalást, ha lélek- zetfojtó, opálos ködben meredek úton törtetünk a magasságok felé ? Nem az elérhetetlen álmok országába, csak oda, ahonnan a mélységbe gurított a sors. A távoli múlt s a távoli jövő azok a pontok, hol megpihenhet a magyar merengés. A régmúlt, mely kilencszáz esztendő rengeteg messzeségéből világit felénk s a távol jövö, melytől hosszú évek vagy talán évtizedek választják el a mának mostoha sorsú nemzedékét. A szinte homályba vesző múltban s a még fel sem lebbent fátyolu jövőben vagyon immár a mi egyedüli vigasztalásunk. Szent Imre napján ezért szál- lunk vissza az emlékezés szárnyán első, szent királyunk daliás korszakába. Annak a kornak sűrűek és véresek valának harcai s a mi sorsunk teljességéhez hozzátartozott, hogy még Krisztus keresztjéhez is tömérdek könnyön s pártos honfivéren át evezzen el a magyar. Alkonyatba hajolván pedig a szent király életének napja, neki és nemzetének az volt a reménysége, hogy Imre herceg fogja örökölni a koronát s ő lészen a kereszténységnek és kultúrának a nehezen egybeolvadó törzsek között legfőbb őre és királyi apostola. Nem így történt. Korai sír fogadta ölébe a királyi ifjút s emberöltőkön át külső harcok és súlyos belviszályok marcangolták a zsenge ország testét. A könnypatak és vérözön fölött azonban végre is diadalmasan emelkedett a szent korona s nem tudta elsöpörni semmi vész . . . Az ezeréves szent korona ma megint csak árva. Árvább, mint valaha. Reménységünk ismét egy királyi gyermekben vagyon. A »fajulva tengés« mai sivár korszakára akkor fog elkövetkezni históriánk ragyogó iniciá- lés uj fejezete, ha az ő dacos ifjú homloka emeli majd a koroBudapest. MTI. november 4. A nemzetgyűlés mai ülését */4ll órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor slelnök. Az ülés napirendjén a Széchsnyi István gróf emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat szerepelt. A javaslatot Rubinek Gyula előadó ismerteti: Mielőtt a magyar nemzet törvényhozó testületé a nemzet elismerésének zászlaját hajtja meg a legnagyobb fia: Széchenyi István gróf előtt. Lehetetlen el- siklanunk ama nagy alkotások előtt, amelyek Széchenyi nevéhez fűződnek. Neve megjelenése mért földkövet jelent a magyar gazdasági, kulturális és politikai fejlődés utján. Soha még ember munkája, eszméinek sürgetése és megalkotása során annyi nehézséggel nem járt és oly sok akadállyal megküzdeni nem kellett mint neki. Az akadályok azonban csak fokozták munkakedvét. Alig van tere a tudománynak, gazdasági életnek, amelyen kezdeményező lépést, maradandó alkotást ne létesített volna. Minden cselekedetével azon volt, hogy fajának jellegzetes sajátságát megtartsa és erősítse. Ebben rejlik Széchenyi igaz nagysága, amely őt a legnagyobb reformátor elnevezése mellett a legnagyobb magyárrá tette. 100 esztendeje annak, hogy tevékenységét megkezdte. Soha sem volt arra alkalom, hogy a nemzet hálája a legnagyobb fiával szemben megnyilvánuljon, mint ma, amikor a történelem részrehajthatatlan távlatából nézve állapítjuk meg az ő lelki nagyságát, eszméinek igazságát és azokat a soha el nem múló érdemeket {amelyeket hazánk gazdasági politikai és kulturális rekonstructiőja érdekében tett. Osztály és párt különbség nélkül ismerjük, el hogy nemzetünk naggyá tételének egyedüli útja az, amelyet ő jelölt meg és egész életén át hirdetett. Kéri a javaslat elfogadását. Ezután a miniszterelnök szólal fel: Eger, 1925. november 4. Az 1924. március hó 29-én megtartott részleges tisztujításon Eger város képviselőtestületének túlnyomó többsége Braun Károly tanácsost választotta meg főjegyzőnek Kálnoky István dr. h. főjegyző, I. osztályú aljegyzővel szemben. Kálnoky István dr. a választás ellen fellebbezés' sei élt azon a címen, hogy Braun Károly nem volt megválasztható főjegyzőnek,mert az öccsét Braun Viktort közpénztárnoknak választották meg; Braun Viktor eddig is adőpénztárnok volt a városnál, tehát az 1886. évi XII. t. c. értelmében Braun Károly jelölhető sem lett volna a főjegyzői állásra. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága a főjegyzői választást megsemmisítette. A megsemmisítés ellen Braun Károly panasszal élt és így az ügy a közigazgatási bíróság elé került, mely végső fokon a napokban hozta meg határozatát. A közigazgatási bíróság döntése a napokban érkezett meg Egerbe. Braun Károly panaszát a közigazgatási bíróság elutasította. A hosszú indokolás kifejti, Széchenyi emlékének azzal a fogadalommal, hogy az ö szellemében kívánunk a haza érdekében czelekedni. Széchenyit kell követnie a mai kor gyermekének is, amely korban világnézeti pártok bontják meg a nemzeti egységet. Arra kell törekedni, hogy ezeket az ellentéteket visszavezessük arra a közös nevezőre, amely Széchenyi világában oly tökéletesen tudta a különböző világnézeteket egybe olvasztani. Kérem, hogy az ő emléke törvényjavaslat formájában is örö- kittessék meg. hogy Braun Viktort 1914 április 29-én Eger r. t. város fogyasztási adőpőnztárnokává választották meg. 1920-ban Braun Viktor már a IX. fizetési osztályba sorozott fogy. adőpénztárnok volt. Később a közpénztárnoki állásba helyettesítették be. A választás napján tehát Braun Viktor a közpénztárnoki állásba behelyettesített adőpénztárnoka volt a városnak. Az 1886 évi XII. t. c. 75. szakasza szerint azonban rendezett tanácsú városokban a főjegyző és pénztárnok egymással a rokonság első fokában lévő egyének nem lehetnek. Ez a törvény az adőpénztárnokra is vonatkozik, mert az egy részét végzi a közpénztárnoki teendőknek. Az összeférhetetlenség tehát nem Braun Viktor, hanem Braun Károly megválasztása által állott be és beállott volna akkor is, ha Braun Viktort nem választják meg közpénztárnoknak, mert így ő adőpénztárnok maradt volna, így Braun Károly megválasztását meg kellett semmisítenie a bíróságnak. A hnegsemmisités folytán Braun Károly visszakerült előbb viselt tanácsosi állásába, Kai— Szenteljük ezt az 5 percet WWW»«mm*.in«* A közigazgatási bíróság döntése az egri városi főjegyzőválasztásról. Az indokolás: Braun Viktor már a részleges tisztujitás előtt helyettes közpénztárnok és megválasztott adőpénztárnok volt, tehát Braun Károly főjegyző megválasztásával állott be az ösz- szeférhetetlenség. — A megsemmisítés folytán Braun Károly városi tanácsos, Kálnoky István dr. pedig I. osztályú aljegyző lett. — Ideiglenesen egyik tanácsost bízzák meg a főjegyzői hivatal vezetésével.
