Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-05 / 251. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. november 5. Az Egri Műkedvelők Köre Kiskörösön. Az Egri Műkedvelők Körének vendégjátéka Kiskörösön ismét alkalom volt arra, hogy váró* sunk kultúrájáról tanúságot tehessünk. Mint a kiskőrösi lap Írja, elismerést, dicséretet hoztunk ezzel az egri névre, s nekünk, e kis gárda lelkes harcosainak ez a leghathatósabb buzdítás. Nemes, nagy cél szolgá- lása vezette ezen utunkat, — mint valamennyi eddigi tettünket is — a szenvedő, nélkülöző embertársaink segítése. — A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület Kiskőrösön felállítandó tüdőbeteg gondozója javára, az ottani vezetőség élőn Dr. Szag- meister Lajosné Öméltóságával rendezték ezt a nemes ünnepséget, — az Egri Műkedvelők Körének bevonásával, — az ő szives vendéglátásuk, agilitásuk tette lehetővé, hogy tudásunkat bemutathassuk Kiskőrös intelligens közönségének. A d. e. vonatnál Dr. Szág- meiszter Lajosné a Szanatórium Egyesület — Zoltán János mint elnök, a Kiskőrösi Petőfi Irodalmi Társaság nevében fogadtak bennünket szives szóval baráti vendégszeretettel. közül Hazafi Maria, csinos szobalány, Fúrta Duci bájos nurse és Vékony István elegáns inas volt. Az előadás előtt mosőczi Hol- besz Aladár központi főtitkár prológusban ismertette a nagyszerű egyesület humánus munkálkodását, méltatta Lukács György v. b. t. t. nyug. miniszternek e téren mint alapitő és vezetőnek hervadhatatlan érdemeit. Utána dr. Bárdos József ciszt. főgimn. tanár rövid előszóban az Egri Műkedvelők Köréről, mint fontos kultur és emberbaráti intézményről meleg szeretettel — ajánlőan beszélt. — Szorgalmas igyekezettel vett részt a munkában Hammel Árpád népművelési titkár is, aki szintén buzgő tagja e tettekre hivatott egyesületnek. A vidám hangulatú szinelő- adást társasvacsora követte a Szarvas-szálló éttermében, utána pedig szürkületig tartő tánc. Másnap d. e. a tízórai szent misén, melyet dr. Bárdos József celebrált. Udvardy Cserna Jenő és dr. Barsy Károly gyönyörűen előadott Mária énekekkel emelték az ájtatos hangulatot. Utána következett Petőfi Sándor szülőházánál a nagy érdeklődést keltő irredenta ünnepély. Zoltán János a Kiskőrösi Petőfi Irodalmi Társaság elnöke nyitotta meg rövid, de lelkek mélyéig hatő hazafias és üdvözlő szavakkal, itt is szeretettel köszöntve az egri vendégeket. Nem felejthetjük ki beszámo- lőnkből dr. Tordai Ányos bajai ciszt. gimn. igazgatót, aki mint az Egri Műkedvelők Körének díszvédnöke, örömmel rándult át Bajáról Kiskőrösre. Meghatő volt a II ik felvonás után a leeresztett függöny mögötti kis intim ünnepség, amikor Marossy József a kör ügyvezető alelnöke szárnyaló beszéd kíséretében átadta dr. Tordai Ányosnak, díszvédnökké választását igazoló művészi oklevelet. Hálás köszönettel emlékezünk Kiskőrösre, vendéglátóinkra, tap- solőinkra. Hevesyné Molnár Ida. Almában meg akartak gyilkolni egy fuvarost az istállóban. noky István dr. pedig I. osztályú aljegyzői állásába, mert a ^jegyzőválasztás megsemmisítésével az azzal kapcsolatos többi választás is automatikusan megsemmisült. Értesülésünk szerint Trak Géza polgármester egyik tanácsost bízza meg a főjegyzői állás ideiglenes vezetésével. Szent István fiai . . . XI. Pius pápa külön kihallgatáson fogadta a napokban a bácskai magyarokat. Rövid beszédjében különösen ez a mondat kapott meg mindenkit: — »Mindig különösen örülünk, mikor magyar zarándokok jönnek, nemcsak mert tudjuk, hogy nagy utat tettek, csakhogy közös Atyjukat lássák és köszöntsék, hanem azért mert magyarok, mert ez a szó annyit jelent, hogy hü fiai az egyháznak s bárhova tartoznak, bármely külső körülmények közé sodorták őket az események, nem szűnnek meg Szent István hü és igaz gyermekei lenni.« Nem egy szemben könny csillant meg erre a szóra. Valóban a katholicizmus nem ismer országhatárt, nem változik a politikai eseményekkel. Szent István nemcsak államalapító volt, hanem szent és apostol, akinek mi a katholikus hitet köszönjük. A pápa szózata intelem nekünk. Szent Istvánnak akkor vagyunk igaz gyermekei, ha híven őrizzük a hitet, »bármily külső körülmények közé sodortak az események.« Magyarország mostani határai. Londonban az egyik tudományos társaság ülésén Troubridge tengernagy és Bunsen volt nagykövet előadást tartottak Magyar- országról és mondottak olyan szavakat, hangoztattak olyan meggyőződést, amelyet a legnagyobb öröm hangján iktatunk ide, mint a jobb, igazabb idők előrevetett fényét. Magyarország sohasem fogja megbocsátani Károlyi Mihálynak — mondotta Troubridge — hogy aláírta azt a megállapodást, amely Magyarország kőt harmadrészét prédául dobta. Azután beszélt az oláh megszállásról, a példátlan rablásokról. Ezután Bunsen volt nagykövet emelkedett szólásra : — Az ország elvesztette területének nagy részét—mondotta. Egy pillantás a térképre és meggyőzhet mindenkit, hogy a természet a Kárpátokat Magyarország határául alkotta. A mostani határokat ép oly oktalan, mint igazságtalan ős kegyetlen módon állapították meg. Természetes, hogy bonyodalmak esetén a magyarok arra az oldalra fognak állani, ahonnan követeléseik megértését várják. Végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy nem sok idő múlva újra szabályozást fognak végrehajtani, nehogy ez majd háború utján következzék be. Majd dr. Bárdos József emelkedett szóra, — őb az ő elismert szónoki tehetségével, magával ragadó hévvel, fényes ünnepi beszédet tartott. Marossy József nagy hatással szavalta el Pdtőfi »Van-e egy maradék föld,« című mély érzésű versét. Majd Hevesy Gusztávné rövid beszéd kíséretében, megkoszorúzta az Egri Műkedvelők Köre nevében a Petőfi- házat. Ezt követte dr. Busás Endréné szavalata, aki lelkes hévvel mondta el Petőfi «Egy gondolat bánt engemet» című versét. — A Himnusz ünnepélyes akkordjai után megtekintettük belül is a nevezetes házat — meg- illetődötten álltunk a koszorú- erdőtől díszített kis gerendás szobában. — Utána elmentünk megnézni Petőfi mellszobrát, — amit mint legelső Petőfi szobrot 1861-ben, a Bach korszakban emeltek. Este a Szarvas-szálloda kedves, barátságos színháztermében hálás publikum tapsolt Csathó Kálmán pompás, magyaros derűjével állandó nevetést keltő vígjátékénak. A házasságok az égben köttetnek nagy tetszést aratott Kiskőrösön. A szereplőket közösen és egyenként nyilt- szini tapsokkal ünnepelték. Az olőadás résztvevői: Lestál Anna, Krajnák Pálnő, Hevesy Gusztávné, dr. Búzás Endréné, Radies Aranka, Udvardy Cserna Jenő, Marossy József, dr. Búzás Endre, Beznák László, Papp Elemér ős Bartha Béla volt a súgó. A kisköröli műkedvelők Egy véres éjszaka Ároktőn. — Titokzatos körülmények között akarták eltenni láb alól Ároktőn Molnár Gábor 44 éves mészégető fuvarost. Molnár Gábor múlt hő 27-én meszet fuvarozott. Ároktőre érve azonban öreg este lett és a falu egyik legjobb módú gazdájához, Szeli Ferenchez, kopogtatott be szállásért, mert Szeli Ferenchez szoktak szállni az átutazó fuvarosok. A ház népe és a cselédek is lakodalomban voltak, úgyhogy az öreg Szelin és Molnáron kivűl senki sem volt a házban. A házigazda egypár szives szóval az istállóba utasította Molnárt. Ott megpihenhet, a lovait is bekötheti és megetetheti. Molnár be is kötötte, meg is etette a lovakat és egy üres jászolban szénából csinált magának illatos fekvőhelyet. Az ablakban hunyorgós világossággal égett a mécs. A fuvaros nem oltotta el a mécsest, befeküdt a jászolba és elaludt. Oly mélyen aludt, hogy csak éjfél tájban ébredt föl. De már nem égett a mécses. A fuvarosnak föltűnt, hogy merő víz, pedig nem szokott izzadni és alig van jártányi ereje. Öiztönszerűen a fejéhez kapott s a keze tele lett valami ragadós, nyúlós pépazerű anyaggal, amely az egész fejét, arcát, ingét beborította. \ Összeszedte minden erejét, gyufát gyújtott s akkor látta, hogy csupa vér s a fején hatalmas seb tátong. Mit mond <a kövesdi doktor?» A házbeliek lakodalomban voltak. S nem tudta, hogy szállásadó házigazdája melyik szobában van, de meg félt is ; ezért nyugodtan megvárta a reggelt. Reggel úgy, ahogyan volt, véresen állt a házigazda elé agyon- istent köszönni. A házigazda nem akarta meglátni a fuvaros véres arcát, se a fia, úgy hogy Molnárnak föl kellett hívni rá a figyelmet. — No, én nekem már megadták a szépjóreggelt — mondotta és a fejére mutatott. A házigazda erre csak annyit jegyzett meg, hogy biztosan bevágta a jászol szélébe; a fia pedig azon erösködött, hogy berúgott. Közben egy asszony kimosta a sebét. Ezután áthajtatott Dorogmára s ott jelentkezett a csendőr-őrsön, ahol elmondotta, hogy mi történt vele az éjszaka. A csendőrök csodálkoztak, hogy a jómódú Szeli Ferenc házában ilyen merénylet megtörténhetett. Dorogmáról Molnár csendőrök kíséretében tért vissza Ároktőre, ahol a csendőrök helyszíni szemlét tartottak. — Meg van-e vasalva a maga lova? — kérdezte az istállóban a -csendőr Molnártól. — Már hogyne volna, kérem. — Hát megállapítom, hogy ló- rúgásból származott a fejsérülése. Az az asszony, aki bekötötte Molnár sebét, tiltakozőan közbeszólt: — Nem lehet az, kérem. Bal-
