Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-06 / 278. szám

1925 dec*. d Ara 2000, vasárnap 2600 , 1926. december 8 kedd. XLII. évf. 279 sz epujjag Előfizetési dl) postai szállítással : POLITIKAI NAPILAP. •gg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Immaculata. A bűntelenségneb, a mocsok- talan feddhetetlenségnek érzete diktálta az isteni igazságot a hivő lelkek szivébe, amikor kőt ezred éve immár, hogy fennen hirdeti, lelke meggyőződésével vallja az istenanyaság makulát­lanságát. Imikor az Ige testté lön, az égbél a mi megváltásunkért kő- * zénk jövő isteni Megváltó csoda­tévő hatalmával cselekedett, hogy isteni szent anyját megajándé- kozta a tisztaságnak, a bűnnél­küliségnek kegyelmével, mert ahogy az olaj nem egyesül a vízzel: a végtelen szentség is csak olyan földi testtel egyesül­hetett, amely azonos a végtelen Szentséggel. Egész természetes, hogy az Isten isteni valöjáboz méltó tiszta édesanyát választott magának anyjává. Okoskodha­tunk bőr, de itt ennél a fensé­ges hittétel vallásánál — mint a osengetyü szavára — hit beszél­jen, ész megálljon ! S amig megállt a magyar nem­zet esze e fenséges igazság be­ismerésénél : hite lángnyelvvel beszélt. S lángnyelvének han­gos szózata átharsogta az év­századok véráztatta zivatarjait hitének, lelkesedésének harso­nája visszhangban törött meg földi szenvedések kataraktáin. Szent meggyőződését el nem hallgattatta a vad tatár khán xerxesi tábora, nem az ozmá­nok napkeletet leverő hatalma. Élt e hit a pogány áldozati ol­tárokat szentkutakká átazentelt kegyeleti oltároknál, ahol a lel­kek mélyéről fakadt föl a fohász: Szent Szűzanyánk, Magyaror­szágról, romlott hazánkról, ne feledkezzél el, szegény magya­rokról. E szent, meggyőződéséé hitet susogták a néma élet komor sziklafalakkal védett »Krisztus jegyesei«, a szent szüzek és apá­cák, akik századokon át nem­csak lelkűkkel vallották a Szűz Anya makulátlan életét, de vas­kos, szent könyvekben is örök­ségül hagyták reánk az Árpá­dok magyarságának szent meg­győződését, mélységes hitét. E hitet vallja a több mint nyolc­száz éves ősi magyar irás, mely­nek együgyű sorai már e hitté­telt hirdetik : »... Ez az Is­ten, mint őt esmérjük, kit szeplő nem illethet; mert ha 6 Isten nem volna, ő benne (az édes Szűzanyában) bűnt lelhetnénk«. E tiszta hit világa magaszto- sitotta föl a Boldogságos Szüzet isteni szent Fiához, e hitnek élete lüktetett a magyarság ős­erejében, e meggyőződését val­lotta arany-ezüst pénzein, e hi­tét lobogtatta a szellő piros-fe- hér-zöld lobogóin, mert kitört e hit a kebelből és eget ostromolt dicsőségben és viharban egy­aránt. Ez egyesítő érzés megnyug­vást teremtett a fölzaklatott lé­lekben, ez egyesítő érzés elosz­latta a félreértés kigyómardosá- sát, ez egyesítő érzés a szent koronához, királyához térítette vissza a megtévedt magyarságot, ez egyesítő érzés reményt fa­kasztott a jobbak szivéből, ez egyesítő érzés dicsőséges, bol­dog, szép Magyarországot rej­teget méhében.; Dr. Bárdos József. seesssssssssssssssssess» Szmrecsányi Lajos dr. érsek vasárnap délelőtt felavatta a Szent Ferenc Otthont. Megható és magasztosan szép ünnepe volt vasárnap délelőtt Eger város katholikus társadal­mának a Szent Ferenc- Otthon- felavatása, melyet már napokkal előbb városszerte igen nagy ér­deklődés előzött meg. Délelőtt 10 órára a ferencrendi zárda tágas temploma zsúfolásig megtelt ájtatos hívőkkel. Nagyon sokan már be sem fértek 10 óra tájban a templomba, ahol fényes papi ‘segédlettel Szmrecsányi Lajos dr. belső titkos tanácsos, egri érsek mondott ünnepi szent misét. A főpapi szentmisén az érseki tanítóképző kórusa latin nyelvű egyházi énekekkel működött közre. Szentmise után az érsekfö- pásztor és kísérete az Emericana zöldsapkás leventéinek sorfala között, átvonul a már teljesen felépített Szent Ferenc Otthon fehér termébe, ahol az Egri Szmrecsányi Lajos < — Meghatott lélekkel léptem be e szép hajlékba — kezdte beszédét az érsekfőpásztor —. Megvallom, szinte fájt, hogy lábbal kell tapodnom ezt a talajt, amely, valamint az egész épület minden alkatrésze, a legtiszte- letre méltóbb keresztényi érzü­let, az önzetlenség drága nemes gyöngyeiből van összeállítva. Talán inkább leborulnom kellett volna, hogy hálát adjak Isten­nek, hogy ilyen nemes lelkeket, ilyen nagy áldozatra kész szí­veket adott. Az áldozatot hozók Dalkör-nék pompás összhang­ban előadott éneke nyitotta meg a Kulturház megáldásának ün­nepségét. A fehér terem közben megtelt Szent Ferenc harmad­rendjének ájtatos tagjaival és a felemelő ünnepre egybegyült díszes közönséggel. A megjelent előkelőségek közűi munkatár­sunknak Isaák Gyula főispán, Okolicsányi Imre alispán, Ma- gyary Pál miniszteri tanácsos, Wälder Gyula műegyetemi ta­nár, Irak Géza porgármester, Gaál Mózes tankerületi kir. fő­igazgató, Kürti Menyhért dr. tankerületi c. főigazgató és Krajcsovics József dr. rendőr- tanácsos neveit sikerült felje­gyeznie. A Dalkör éneke után Szmre­csányi érsek érces zengésű, mél- tőságos szavai hangzottak fel és a mély csendben teljesen meg­töltötték a tágas termet s a fe­szülten figyelő hallgatóság lelkét. r. egri érsek beszéde. között első helyen említem egy földmives polgártársnőnk nevét, aki egyúttal Szent Ferenc har> madrendjében is társunk s aki harminc hold földet ajándéko­zott e szent célra. Öt, mint a legnagyobb jótevőt ün­neplem és mindenkinek emlékébe ajánlom Nagy Bernátné özvegy­asszony nevét. Az 6 példája sokakat ragadott meg és sokan az ő tiszteletre méltó buzgőságán lelkesedve igyekeztek a tőlük telhető áldo­zatokra. És hogy ez a hajlék ily szép lett és hogy céljának megfelelően állíttatott elő, abban érdeme Wälder Gyula tanárnak van, aki így adta áldozatát a szép célra. Az ő aprólékos rész­letekig kidolgozott, igen szép terveit híven keresztfllvitték és \ sokkal többet áldoztak, mint az ^ építész haszna, az egri Nagy­testvérek. így alakult e szép hajlék ős mikor én küszöbét átléptem, az assziszi szent nevével, Szent Ferenc nevével léptem át. A szent nevével, aki az avatott művész oly szép és méltő ábrázolásával talál dicsőítést e terem falain. Ez az avatott művész pedig Lngváry Sándor. Assziszi Szent Ferenc neve, mint az ő-szövetség tűzoszlopa, világítson e ház fölött, hogy irányt adjon azoknak, akik itt működnek. A Szent Ferenc rendházának forró szívű, tüzes lelkű, érdem* dús egri főnöke áldozati ajándé­kot akart most bemutatni rendje nagy alapítójának, akinek a vi­lág 700 éves emlékünnepét fogja ünnepelni a közeli napokban. Hétszáz évvel ezelőtt az assziszi Bernardore előkelő család ke­belében támadt egy fényes csil­lag Szent Ferenc személyében. Tündöklő erényei, istenszeretete, párosulva az apostoli sző erejé­vel és hatalmával példát adtak a világnak, melyben élt. Rámu­tatott azokra a fekélyekre, ame­lyek a társadalom testét borítják. Új irányba, a megtisztulásba és megújulásba terelte a világot. - És az a fény, amelyben az > assziszi szent ragyogott, ma is világít, termel, vigasztal és bol­dogít. Szent Ferenc szelleme él az ő rendjének tagjaiban, akik­nek minden tevékenysége arra irányúi, hogy Istennek és az Isten népének javára szolgál­janak. Mintha ma is meg-megszólalna az a titokzatos hang, mely egy­kor az assziszi szentet küldte : ■Menj, Ferenc, szórd a hamut és állítsd helyre az én házamat, mely összeomlani készüli» Szent Ferenc fiai, bár minden­ben szűkölködnek, nem szűnnek meg áldozatokat hozni. Sok gond és fáradság kellett hozzá, hogy a mostani súlyos viszonyok kö­zött ezt a házat felépítsék, ív

Next

/
Oldalképek
Tartalom