Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-12-06 / 278. szám

2 1926. december 8. amelyért még ma is teher nyomja ▼állukat. Hogy ez az új ház céljának megfelelhessen, felszólítottak en­gem, hogy az ima erejével kér­jem Isten áldását erre a haj­lékra és avassam fel egyházunk szertartása szerint. Az örökkön önfeláldozó szerzetesi szeretet otthon nevet adott ez épületnek. Azok, akiknek szerzetesi tevé­kenységükben sokszor rideg ott­hon jut, embertársaiknak szíves meleg otthont készítettek. Eljöhet Ide ée itt hajlékot talál, akit a sors üldöz; aki könyörü- letre vágyik; aki megtisztulni óhajt. Ide jönnek mindazok, akik menekülni akarnak a mai világ sok-sok szennyétől. Hétszáz esztendővel ezelőtt Szent Ferenc a maga tüneményes munkájával és példájával ra­gyogó eredményeket hozott létre. Amint akkor megszégyenült a bűn és a harmadrend megszer­vezésével bevitte újból a társa­dalomba a tisztességet és helyre állította a családi kötelékek tisz­teletét és amint akkor tisztább légkörbe vezette a világot, úgy remélhető, hogy Szent Ferenc szellemével érintkezve ismét jobb utakra lép az emberiség. El­hagyja a mostani pajzánságot, a javak mértéktelen élvezetének hajhászását, az emberszeretet nagy hiányát, a család és tár­sadalom elleni merényleteket és jobb utakra indűl. Ide fordúl mindenki, aki jobb, szebb, ne­mesebb dolgok után vágyik. És hogy innen megnemesűlve tá­vozhassák, kérjük a Mindenható áldását! Erősítse és vezesse jobb utakra azokat, akik ide menekül­nek. ügy legyen ! Örömtől ragyogó szemek hálás pillantása ős harsány éljenzés köszönte meg az érsekfőpásztor lapidáris szavait, aki ezután meg áldotta és szentelt vízzel meg­hintette a Szent Ferenc Otthon falait. Ezután P. TJnghváry Antal a Szent Ferencrend tartományi főnöke, szivéből fakadt meleg szavakkal mondott köszönetét az érsekfőpásztornak azért a nagy mértékű támogatásért, amellyel a kulturház felállítását elősegí­tette A szép ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. Kulturdélután. A keresztény szo­cialista vasmunkások ma, de­cember 8-án, délután 5 órakor a Keresztény Szociális Egyesület Szekfü utcai termében' kultur- előadást rendeznek. Az ünnepi beszédet dr. Zibólén Endre budapesti gimnáziumi igazgató tartja. Szinre kerül az »Össze­esküvő« című hazafias szinmű, szavalatok és egy rövid bohó­zat. Belépődíj nincs. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!« EGRI NEPÜJBj Kriston Endrepüspök beszélt az Emericana kultúrdélutdnj dn. A Szent Ferenc Otthon kapunyitása. Az újonnan fölszentelt Szent Ferenc Otthon fehér termében vasárnap délután 6 órakor tar­totta színvonalas kulturdélután- ját az Emericana. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte az előkelő hölgyközönség, mely mel­lett többek között ott láttuk Tö­rök Kálmán prépostkanonokot, Matuszka Mihály és Kronberger József apátkanonokokat, Subik Károly tb. kanonok, pápai ka­marás, érseki irodaigazgatót, dr. Vizy Miklós és Frindt Jenő érseki titkárokat, Mossóczy ezre­dest, Mártonffy Lajos árvaszéki elnököt, Jescheta Ágoston alez­redest, Hevesi Gusztáv várme­gyei főjegyzőt, dr. Csanády László tanítőképzőintézeti igaz­gatót, dr. Barsy István, dr. Olt Péter és dr. Petró Kálmán ügy­védeket, dr. Polánkay László bankigazgatót, Elek István erdő­tanácsost, Ruzsin Bertalan ke­reskedőt, a jogakadémia tanári karát és másokat. A kultúrdélutánt az Emericana vegyeskara a Hiszekegy elének- lésével nyitotta meg, amelyet Tertsch Dezső karnagy vezényelt. Pálik Ferenc joghalgató, a corporatio Agria seniora retori remekbe készült beszédet mon­dott, amelyben az ifjúságot tüzes szavakban hivta föl kötelességé nek teljesítésére. Hornyák Mik­lós szép szavalata után Kriston Endre püspök lépett az előadói emelvényre. Riadó taps fogadta. Biblikus" szavainak nemes böl- csesége a gyermeket és ifjúságot szerető Jézushoz emelte fel a hallgatóság lelkét. Szülőik iránti szeretetre intette az ifjakat s lelkűkre kötötte, hogy buzgó, tevékeny, tiszta élettel töreked­jenek minél több örömöt sze- : rezni azoknak, kiknek Isten után 1 legtöbbet köszönhetnek. A közönség a finoman ötvö­zött, lebilincselő előadásért me­leg, hosszú tapssal fejezte ki köszönetét. Radies Aranka, a corp. Agria kisasszonya, az egri közönség dédelgetett kedvence, nagy tet­szés mellett énekelte el a Magya­rok imáját (Rozmann—Pikéthy), amelyet Huszthy Zoltán kisért stílusosan. Szabolcsi István jog­hallgató egy finoman rezonáló lélek verseit olvasta föl; halk- húrú hegedűk piánőit, violák tónusaiban fürdő színekkel. АГада László joghallgató ezután Bloch Petit Phantasie Hongroise-ját játszotta bravúrosan és szordinos temperamentummal, Várallyay Béla ügyes kísérete mellett. Az Emericana férfikara a Szózgt eléneklősével fejezte be a nagy műélvezetet nyújtó kul- túrdélutánt. »Nem Széchenyi keze sütötte el azt a pisztolyt, mely a legna­gyobb magyar életét kioltotta ...» Széchenyi ünnepély a ciszterci gimnáziumban. — Gaal Mózes fő­igazgató és Pataki Vidor dr. tanár beszédei. A szabadliceális előadások so­rozatán, — melynek első számát Bárdos József dr. a magyar írónőkről nyújtotta nem teljes keretben, mert a legújabb kor nagy alakjait: lormay Cecilét és Pappváry Elemérnét más al­kalomra tartotta fönn, amit azon­ban mondott, az teljesen szak­szerű és kimerítő volt, j— de­cember 6-án Széchenyi emléké­nek áldozott az egri ciszterci gimnázium tanári testületé és ifjúsága. A szép festésű torna­termet az érdeklődő szülök és az előkelő közönség nagy száma töltötte meg. Ott láttuk többek között Okolicsányi Imre alis­pánt, Gaal Mózes tankerületi kir. főigazgatót, Török Kálmán prépost kanonokot, Nagy János dr. kanonok, nemzetgyűlési kép­viselő, kincstári főtanácsost, Per- laky Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos, érseki jószágigazga­tót, Magyary Pál miniszteri ta­nácsos m. kir. pénzügyigazgatót, Horváth Gyula dr. rendőr taná­csost, az egri rendőrkapitány­ság vezetőjét, Habán Mihály dr. reáliskolai igazgatót, Kollman János lemezgyári igazgatót stb. Stradella nyitányát Kalovits Alajos dr. karnagy vezetése mellett az ifjúság vonós kara művészi összhangban adta elő. Az ünnepi beszédet az intézet ifjú tanára, Pataky Vidor dr. mondotta. A rokonszenves pap­tanár költői képekkel átszőtt előadása valósággal egy Széc­hényiről írott rapszódia volt. Lágy hangján pianisszimó tár­gyalta a legnagyobb magyar érdemeit, nagy munkáját és gi­gászi áldozatát a haza oltárán. Beszédének végéből fájdalmasan csendült ki az a meggyőződés, hogy Széchényi nem lett ön­gyilkos, nem ő sütötte el azt a pisztolyt, hanem az osztrák fé­lelem lövette le a legnagyobb magyart a »Blick*c megírása miatt. Megölték Széchenyit épp­úgy mint Zrínyit. Mert Zrínyit sem vadkan ölte meg. Megtalál­tak és múzeumban őriznek egy puskát, melyre ez van írva : • Én vagyok az a vadkan, amely Zrínyi Miklóst megölte.«i Bajza Vocelka : Benned múl­tam, jelen, jövőm című lelkes magyar dalát Rássy Paulin ve­zetésével az ifjúsági énekkar átérzetien, kellemes csengéssel énekelte. Arany János: Széchenyi emlékezetét Ambrus Dezső VIII. o. t. tüzes lelkesedéssel, művészi hangszinezéssel, a magasztos eszméket szívbe véső célzattal adta elő. Kürti Menyhért dr. tanker, c. főigazgató ezután a közönség éljenzése közben jelenti be, hogy Gaal Mózes tankerületi főigaz­gató a felkérésnek engedve hal­latja szavát. Gaal Mózes a nagy­lelkű gyermekbarát, a közked­velt ifjúsági író fölment a gyer­mekek közé a pódiumra és le­hajtotta őszülő fejét, és beszélni kezdett: »Ezelőtt harmincnégy eszten­dővel a pozsonyi gimnázium tornacsarnokában, fiatal tanár beszélt Széchenyiről, a legna­gyobb magyar születésének szá­zadik évfordulóján. . . A fiatal tanár ... és Pozsony... Hol vannak azóta ? A fiatal ta­nár most már nem fiatal. Itt áll előttetek. A főigazgató megha­tóan mesélt Széchenyiről és a lángelme hatalmas eszméit pél­dákkal hozta közelebb a telkek­hez. Mikor a fúvós zenekar rázen­dített a Szózatra ős Rássy Pau­lin tanár vezetése mellett az ifjúsági énekkar ajkán felzen­gett a műsor utolsó száma, a közönség alig akart hazafelé in­dulni. Mindenki szinte sajnálta, hogy már vége a feledhetetlenül szép ünnepélynek. Protestánsok római zarándoklata. Néhány héttel ezelőtt az északi országokból is (Dánia, Svéd, Norvégország, Izland, Finnor­szág) indult zarándoklat Ró­mába. Ezen országokból ez volt az első zarándoklat a reformá­ció óta. A zarándokok között protes­tánsok is voltak, akik annyira fellelkesedtek, hogy hazatértük után újabb zarándoklatot szer­veztek, amelyben 30 katholikus és 210 protestáns vett részt. Nagy érdeklődéssel tekintették meg Róma nevezetességeit s vé­gül a Szentatya előtt is megje­lentek, aki igen szívélyesen fo­gadta őket. E fogadtatás után igy nyilatkozott az egyik pro­testáns újságíró : -Beutaztam az egész világot, sok szép dolgot láttam, de oly kifejezőt és meg­indítót, mint a mai napon, még soha.« Majd egy ott álló katho- likusnak mondta : » Valóban ne­künk protestánsoknak semmink sincs hasonló, a lélekre nézve oly magasztos és meggyőző, mint önöknek a pápa. ­Osztrák szalámi kétezer dunántúli szamárból. Pécsről jelentik: Az utóbbi hetekben osztrák ügynökök jár­ták be a Dunántui városait és falvait. Az ügynökök az osztrák szalámigyárosok megbízásából a szamarakat vásárolták össze s pár hét alatt összeszedték Felső- dunántul valamennyi eladó sza­marát. Mintegy 2000 darabot vásároltak össze s a hatalmas, szürke szamárcsordát a miaap hajtották át Béci felé a határon. A ritka látványnak természete­sen az egész utón rengeteg né­zője akadt, rossz és még rosz- szabb viccek születtek, ami azon­ban nem zavarta sem a kétezer szamarat, eem a hajcsárokat, hogy nyugodtan és biztosan át ne lépjék a határt. A hatalmas szamárcsordáből rövidesen sza­lámi lesz. A gyárosok véleménye szerint ugyanis a szamárhus igen al­kalmas szalámigyártásra; jobb mint a lóhus, mert annál zsíro­sabb és az ize nem olyan édes. A kétezer szamár exportja ter­mészetesen meglehetősen felverte a szamár árát. Érdekes külön­ben, hogy már sok gazda van, aki erre a célra tart szamarat s hizlalja. Eddig is olcsóbb volt Béciben a magyar szalámi mint Pesten. Ezután még inkább az lesz, de nem kérünk belőle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom