Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-22 / 266. szám

1925 nov. 22. Ara 2000, vasárnap 250 cr, 1925 november 22 vasárnap. Ш1 évf. 266 sz epujjag 1 V Előfizetési di] postai szállítással: •gg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Harmadik osztályon röpít a vonat az ország fővárosa felé. Nem élvezet harmadik osz­tályon utazni, de mert sokat uta­zom és takarékoskodnom kell, no meg azért is, mert erősen szociális érzületemből kifolyólag szeretek közel ’férkőzni népünk leikéhez, — szinte kivétel nélkül ezt a középosztályt szoktam igénybe venni. És szomorúság lesz úrrá a lelkemen mindig, mire útam céljához érek. A beszállásnál kezdődik az elkedvetlenedésem. Ölen vagy hatan ülnek a fülkében в már úgy iparkodnak szétterpeszked­ni, hogy több utas ott helyet keresni ne merészkedjék. Ellen­séges tekintetek mustrálgatják a vakmerőt, aki áttöri a blokádot s szerény csomagjának tért szo­rítani próbál a minden ökonómia nélkül elhelyezett podgyászda- rabok mellett. Végre is sikerül leülni egy nagynehezen roham­mal bevett közepeő ülésen, mely­ből azonban jobbről-balről még mindig megszállva tart egy-egy keskeny sávot a kőt szomszéd. Elindul a vonat s kezdődik, vagy fólytatődik a diskurzus. Megtudjuk, hogy nehéz a meg­élhetés. Sok az adő. Az urak az okai. Egyáltalán minden bajnak ők az okai. A szűk kocsiszakasz- ban vastag, nehéz füst terjeng. Hogy a köpködés nemcsak rút szokás, de betegségeknek is ter­jesztője s épen ezért tilos is volna, arról a férfinép nem látszik tu­domást szerezni. Arről sem, hogy nők és serdülő korúak, sőt gyer­mekek is vannak a kocsiban. Ha ez a tény nem kerülné el a férfiak figyelmét, beszélgetésük­be talán mégsem vegyülne annyi trágár vagy istenkáromló meg­jegyzés. így azonban szinte ön- tudatlanul, bőségesen ontják az otrombábbnál otrombább kiszó- ásokat, megannyi szomorú tanú- elét lelkűk megmételyezett vagy egalább elvadult voltának. Köz­ben zakatolva robog tova a vo nat s nekem eszembe jutnak a lehetetlenül ocsmány feliratok és rajzok, melyekkel vasúti kocsik­ban és várótermekben, de másutt is, ahol a mi népünkből sokan megfordulnak, sűrűn találkozik az ember, s melyeknek mását ismételt külföldi utazásaim so­rán még soha seholsem volt al­kalmam észlelhetni. Mire útam végpontjához ér­kezem, ismétlem: elszorul a szi­vem s felvetődik lelkemben a kérdés: Kitől tanulta ezt a sok ocsmányságot a nép és kitől fog­ja az ellenkezőjét megtanulni, ha az iakolánkivüli népművelés, nagyszerű kultuszminiszterünk heroikus erőfeszítése dacára, még mindig mostohagyermeke az ál­lamnak s ha intelligenciánk nagy­része ma is jóformán teljesen elszigeteli magát a néptől, mely gondosabb vezetésre szorulva s jobb sorsra volna érdemes ? ! Ehhez tessék, kérem, hozzá- szőlani. K—ny. A berlini magyar követ a király kérdésben nem folytat tárgyalásokat. Berlin. M. T. I. Egyik reggeli lap közlése szerint, a berlini magyar követ a magyar király­kérdés megoldásának előkészí­tése érdekében tárgyalást folytat. Illetékes helyen megállapították, hogy ez a híresztelés légből ka­pott valótlanság, amelynek nyil­vánvaló célja, hogy a király­kérdés körül a legutóbbi napok­ban kifejtett hirlapi vitákba a hivatalos tényezőket is bevonják. A pengö~törvény a hivatalos lapban. Felszabadult a deviza- és valutaforgalom. A hivatalos lap szombati szá­ma közli a pengő érték megál­lapításáról és ez ezzel összefüg­gő rendelkezésekről szőlő 1925. évi 35. törvénycikket. Egyidejű­leg jelenik meg a minisztérium rendelete, amely a valuta- és devizaforgalom tekintetében még fennálló korlátozásokat hatályon kivül helyezi és a szabad deviza- és valutaforgalmat helyreállítja. A rendelet szerint a pénzverő magánosok számlájára történő veretéseknél a finom arany ki- logramja után 20 pengősök ve- retése esetén 10 pengő, 10 pen­gősök veretése esetén 15 pengő, a Magyar Nemzeti Bank szám­lájára történő veretéseknél pe­dig a pénznemre való tekintet nélkül 6 pengő pénzverési dijat szed. A Nemzeti Bank ennek meg­felelően köteles aranyrudakat bankjegyekre, a finomarany ki- logramját 3.794 pengővel szá­mítva mindenkor beváltani. Aranyrudak beszolgáltatása esetén az állami ’pénzverő a fi­nomság megállapítása céljából szükséges kémlés után rudan- ként 4 pengő kémledijat, oly aranyrudak vagy érmék után pedig, amelyek finomsági tar­talma 900 ezredrészen alul van, a nyerseuly minden kilogramja után 15 pengő választási dijat is szed. Azt az időpontot, amelytől kezdve az állami pénzverő arany­érmék magánosok számlájára valő veretését tényleg meg fogja kezdeni, külön rendelet fogja meghatározni. Budapest, november 21. MTI. A Magyar Nemzeti Bank közli: ABudapestiKözlönyben ma meg­jelent kormányrendelet szerint a deviza- és valuta-forgalom, valamint a külfölddel való érték­papír forgalom az eddigi korlá­tozások alól felmentődik. A mai nappal a külföldi fizetési esz­közök, valuták és devizák, ismét a szabad tőzsdei forgalomba jut­nak. A felszabadító rendelet foly­tán ezután bárkinek a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül is szabad külföldi fizetési esz­közökben venni vagy eladni, kölcsönvenni vagy kölcsönözni, vagy bármi célbői bárkinek át­adni vagy bárkinek elfogadni, bárminemű külföldi pénzről, vagy magyar koronáról szőlő csekket takarékbetétben elhelyezni ma­gyar korona értékben, valamint külföldi pénzt, váltót, értékpapirt szabad külföldre kivinni vagy külföld részére letétbe helyezni. Magyar területre tévedt a szerb király. Sándor jugoszláv király múlt héten vadászaton volt a Bom- belles grófi családnál Muraszom­bat környékén. A király előre­ment és magyar területre tévedt. Egyszerre előbeállt a magyar határőr és igazolásra szólította fel a vadászó királyt. Az ural­kodó súlyos zavarban volt, né­hány perc múlva azonban odaért a király főudvarmestere, aki meg­magyarázta a határőrnek, hogy ki az, akit le akar tartóztatni. A határőr erre a király autóját visszabocsátotta a szerb területre. A tót ébredők tüntetése a magyarok mellett. Pozsonyból jelentik: A tót egyetemi hallgatók, kik ébre­dőknek nevezték magukat, tö­megesen tüntettek Ivánka Milán ellen, aki a magyarokat disznók­nak nevezte és felelősségre is vonták, miközben Hlinkdt éltet­ték és a cseheknek a tót földről valő kivonulását követelték. — Ivánka kijelentette, hogy ünne­pélyesen bocsánatot fog kérni az említett kijelentés miatt, mire a tüntetők megnyugodtak. Fulget Crucis Misterium ... ! A missziók első estélyén egy egri iparos mellett haladtam el ; épen a templom ormán tündöklő keresztre emelte szemét ; azután lehorgasztott fővel gondolatokba mélyedve lépegetett tova. E pol­gártársunk ezerek modellje volt a, sajnos, már elmúló missziő alatt. Annyira hozzá szoktunk már, hogy akadtak, kik azt mond­ták, hogy bárcsak egy hónapig tartana, hogy szinte hiányozni fog közéletünk e ragyogó suga­ras eseménye. Gondolkozzék, aki e misszió­kat végig nem ünnepelte, ahogy akar, hiszen e téren nincsen •muszáj« : eltagadhatatlan tény azonban, hogy oly kiváló kultur- momentum volt e misszió Eger­ben, amihez hasonló csakis egy másik missziő volt tizenkét év előtt. Színház, mozgő, társulati felolvasások, zeneelőadások, tu­dományos estélyek együttesen sem érnek fel avval a kulturha- tással, amelyet a tíznapos miaz- szió eredményezett a lélekmeg- űjulás, lélekszépűlés terén. Meleg hála érte ősz főpászto­runknak, ki híveinek ennyi örö­met szerzett. Az a két tündöklő kereszt a templomok ormán kiragyogott a perifériákra is és láttára a ne­mes, lágy érzés könnye borította be az erdőben legeltető pásztor, a kérgesült tenyerű bányász ée munkás szemeit ; epedő vágy fogant meg a falu népében is hasonló lelki megújulás után. Egerben, éles színekkel fel­jegyzendő, dicséretes mozzanat, kogy az Uránia Mozgő igazga­tósága a 6 órai előadásokat a missziók tartama alatt beszün­tette, nehogy bárkit is elvonja­nak, az épen ekkor tartott tem­plomi ünnepélyektől. Bár még erősebb lenne a katolikus társa­dalom és odahatna, hogy nagy­pénteki csendet tudna paran­csolni ily idő alatt az, kinek,ke- zébe adatott a világi hatalom. Hajtsuk meg az elismerés pál­máját végül az előtt a négy ki­váló szónok : P. Csávossy Elemér tartományi főnök, P. Omerovioh Tamás, P. Csák Boldizsár és P. Németh Károly előtt, kik a nagy Loyolai lánglelkével, a Jézus Társasága hatalmas tudásával hirdették városunkban a ke­resztről sugárzó, örök igazságo­kat. Sok, lapidaris szavuk máris szálló igévé lett a hivek ajakán. Végh Kálmán Mátyás. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!«

Next

/
Oldalképek
Tartalom