Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-11-22 / 266. szám

2 Mi újság? — Albrecht főherceg ügye mi­nisztertanács elé került. Bethlen István grőf miniszterelnök ked­den vagy szerdán nyilatkozni fog a királykérdéaről a nemzetgyű­lésnek. A Magyar Távirati Iroda útján hivatalosan cáfolják azt, hogy Albrecht kir. herceg a ma­gyar trónra aspirálna. — Coolidge az Amerikai Egye­sült Államok elnöke Európa meg­segítésével kapcsolatban ügy nyi­latkozott, hogy az Unió csak al­kotó munkára ad kölcsönt, de fegyverkezésekre nem. — Hlinka képviselő, a tőt keresztényszocialista párt veze­tője, akinek pártja a mostani választások alatt megkétszere­ződött, továbbra is ellenzékben marad. Követeli a tőt autonó­miát és a cseh hivatalnokok el­távolítását a Felvidékről. — Románia jövő évi költség- vetése 36 milliárd lei. — Lengyelországban Skrzymky koaliciős kormányt alakított. — Írországban Dublin váro- 1 sában egyik mozit, melyben az Ipern c. háborús filmet játszották, bombával teljesen lerombolták. — Egy román vasúti állomás­főnökökből állő bűnszövetkezet 100 vagon búzát lopott. — Dél-Indiában több mint ezer embert ölt meg a dühöngő szélvihar. Sarraii tábornok a hithirdetöket küldi a vérfürdőbe. A francia keresztény sajtót élénken foglalkoztatja az a le- * leplezés, amelyet a frontharcos francia papok egyesülete vitt a nyilvánosság elé. Az egyesület egyik vezető tagja, abbé Picard azt a vádat emeli Sarraii tá­bornok ellen, hogy mint fana­tikus szabadkőműves, ahol csak lehet, a fegyverbe szólított ka to likus hithirdetőket küldi a dru- zok ellen a legveszélyeztetettebb helyekre, sőt megbízható tanú­ságok szerint bizalmas felszólí­tást küldött az ezredparancsno­kokhoz, hogy lehetőleg a misz- •zionáriusokat használják fel ott, ahol legnagyobb kilátás van a véromlásra. Picurd abbé vád­ját igazolja az a tény, hogy a Sueida-erőd felmentésének re­ménytelen kísérletében 68 kato­likus hithirdetőt vezényeltetett a tűzbe, akik pedig még csak 12 napja álltak fegyverben s akik ez alkalommal súlyos vesztesé­geket szenvedtek. Sarraii tábor­nok közismert szabadkőműves érzülete mellett a közvélemény nem kételkedik benne, hogy a tábornokot csakugyan nem a közügy, hanem a vallásgyülölet vezette a hithirdetőkkel szem­ben a modern Uriás szerepére. Babona, amely terjeszti a baromfivészt. Debrecenben a közigazgatási bizottság ülésén Jóna István el­mondotta, hogy a baromfivész- ben elhunyt állatokat a tanyai nép babonából az űtszéli fákra akasztja és ezzel még jobban terjeszti a járványt. Most a ha­tóság felhívja a tanyai lakossá­got, hogy a vészben elhunyt állatokat legalább hetven centi­méter mélységben földeljék el. EGRI NEPÜ&ÍAG Gyászmise I. Fér Budapest, november 21. MTI. Istenben boldogult 6 császári éo apostoli királyi felsége I. Ferenc József lelki üdvéért, elhalálozá­sának mai évfordulóján a koro­názó templomban fényes papi segédlettel gyászmieét celebrált Nemes Antal címzetes püspök. A gyászmisén jelen voltak Horthy Miklós kormányzó őfőméltósága, Frigyes főherceg tábornagy, József főherceg, Izabella, Au­guszta, Gabriella, Zsófia és Magdolna főhercegnők, továbbá Bethlen István grőf miniszter­elnök, Scitovszky Béla, a nem­zetgyűlés elnöke, Vass József, Klebelsberg, Rakovszky és Walkó miniszterek, Juhász Andor, a ku- >о»о» о» wssssé» ria elnöke, Bartha Richárd a kabinet iroda főnöke, Bárcy Ist­ván államtitkár, Nubert Sándor követ. — A hadügyminisztérium képviseletében, Janky Kocaard lovassági tábornok, a honvédség főparancsnoka, valamint az egész tábornoki kar, Apponyi Albert grőf, Zichy Aladár grőf, Fiáth Pál báró, Berzeviczy Albert, Perényi József báró, Némethy Károly, Buday Jenő, Dárcday Sándor, gróf Szapáry György, belső titkos tanácsosok, Hohen­lohe hercegnő, Pallavicini őr- grőfné, Apponyi Albertné grófné, Zichy Rafaelné grófné, udvar­hölgyek és a Budapesti Tudo­mány Egyetem tanácsa. Hozzászólás a városi műszaki tanácsos útjavítási programmjához. Kedves Szerkesztő Úr! Becses lapjának mai számában, melyben városunk agilis műszaki főtanácsosa az utak és utcák burkolásáról, kijavításáról olyan szép és nagyfontosságu prog­ramot adott, velem együtt egy periféria lakossága, sőt — pén­teki pap lévén, — a putnoki vo­nattal Egerbe érkezett idegenek százai bizonyos csalódással és lemondással olvashatták, hogy ebből a szép városfejlesztési tervből kimaradt valami. Csalódással olvasta a Cifra­negyed is különösen akkor, mi­kor alapos indokokkal támoga­tott és magas helyről adott ígé­rettel jóindulatú támogatásban részesített kérvénye a várállo- máshoz vezető útvonal kiaszfal­tozását illetőleg a műszaki taná­csos ur asztalán fekszik. Bár ezeknek a munkálatoknak szükségességet és megkezdését a város forgalmas kisállomásá- nak utazó közönsége ás idegen forgalma mellett az ott kiépülő uj városrész és egyik legforgal­masabb utcák lakosainak régi és jogos kívánsága is indokolja, nem az fáj, hogy ezek a mun­kálatok még ez év folyamán meg nem kezdődhetnek, (mert tudatában vagyunk az anyagiak szűkös voltának) hanem az, hogy ez a kérés süket fülekre talál, hogy megvalősitása még kilá­tásba sem helyeztetik és hogy a város műszaki intéző körei­nek programpontjaként nem szerepel ! Hogy miért? Nem tudjuk! Úgyszintén azt sem, miért nem valősittatott meg az a gyalog­járda, dacára annak, hogy költ­ségei a költségvetésbe felvétet­tek? ! »Ráérünk arra még,* — a Vécsey-utca és környékének la­kossága, valamint a Várállo- másról utazó idegen közönség meg rezignált érzéssel dagassza csak tovább a sarat s egy kö­zeli szebb idő ígérete nélkül el­mélkedjék csak tovább arról, mi az : egrinek lenni — falun ; mi az a város elfelejtett negyedé­ben lakni s mi az Felnémetről, Szarvaskőből, Mőnosbélből, Mikő- falváról Eger falujába érkezni ! Szívességéért hálás köszönetem. Eger, 1925. november 20. dr. Sz. J. gewa««ив «не«я*»«. A maharadsa automobilja. Londonból írják, hogy a pa- tiali maharadsa, aki tudvalevő­leg India egyik leggazdagabb fejedelme é.s aki európai útja alkalmával 400 bőrönd, 20 tiszt­viselő és 80 inas kisératében ér­kezett az angol fővárosba, most automobilt vásárolt, amelyet az uralkodó saját tervei szerint készítettek számára a közismert Rolls Royce automobilmüvek. A maga nemében páratlan gépko­csit, amelynek összes főbb al­katrészei aranyból, ezüstből és elefántcsontból készültek, vadá­szati célokra fogja használni a fejedelem. Azért gépfegyvereket, kisebbszerü gyorstüzelő ágyukat építettek a hatalmas arányú jár­műbe, amely ezenkívül fel van szerelve víztartályokkal és élel­miszerek szállítására alkalmas szekrényekkel is. Az autó első kerekei között egy különleges vasszerkezet van, amelynek éles ollószerü pengéi letarolják a dzsungel sűrű bo­zótját és ezáltal megkönnyítik az őserdő járhatatlan utjain való közlekedést. Az automobilvétel ára magyar koronában megha- adja a három milliárdot. Meghalt, mert eltört egy tányért. Iaari Erzsébet orosházi cseléd- leányt gazdasszonya egy eltörött tányér miatt megpirongatta. A leány efelett! elkeseredésében a kútba ugrott és megfulladt. Le­velet hagyott hátra, amelyben ezt Írja: «Beismerem, hogy kárt csináltam. Nagy vigyázatlanság volt tőlem, nem viselhetem el élve. Tudassák testvéremmel.* Város a tenger alatt. Egy orosz kereskedelmi hajó Perzsiából Bakuba menet irá­nyát megváltoztatta és Schkova félsziget közelében a tenger fe­nekén véletlenül egy ókori vá­rost fedezett fel. Minthogy a víz nyugodt volt, a régi ázsiai vá­ros utcáit és épületeit tisztán ki lehetett venni. A most fölfede­zett város közelében vannak annak a régebben fölfedezett tengeralatti városnak romjai, amelyet Charabasegernek hívtak és amelyből a tenger fenekén láthatóan vezet az út a bakui szárazföldre. A tudósok feltevé­se szerint ,a földalatti városok oly földrengés következtében sü- lyedtek a víz alá, amely a part­vonalakat megváltoztatta. 1926. november 22. A szovjet kínzási receptjei. Petrov György volt orosz ka­pitány — mint a Reichspost írja — az orosz szovjet viszonyok­ról előadást tartva egész Ausztri­át beutazza, hogy minél több bivet szerezzen az antikommu- nisztikus mozgalomnak. Ő maga véletlennek köszönheti megme­nekülését a cseka karmaiból, de rokonsága az utolsó szálig, va­gyona az utolsó rubelig a vö­rös rémnek esett áldozatul. Az orvos kapitányt Uritiki Mőzes a cseka parancsnoka ejtette fog­lyul, mert nem akart a vörös hadseregbe belépni. Elfogatása alkalmával családjának védtelen tagjait halálra ítélték a vörös haramiák. Fogsága másod nap­ján a kivégzések színhelyére vitték, hogy a rémségek láttára szándékát megváltoztassa. Az orosz tiszt halálra készen meg­tagadta most is az engedelmes­séget. Végig kellett néznie a bor­zalmak sorozatát. Ellőnek Cser- batovot a hires orvos profesz- szort végezték ki. Halálát kín­zások előzték meg. Szemeit ki­tolták, a szemüregekbe sósavat töltöttek. Jóidéig igy hagyták vergődni s csak azután lőtték főbe. A következő áldozat egy asz- szony volt, kinek kivégzés előtt a lábujjait egyenkénk vagdalták le. Utána egy fiatal nőre került a sor, akit a börtönvértől szeny- nyes kövezetre dobva bestiális körülmények közt, mellét levág­va gyilkolták meg. Egy tanító­nak a nyelvét -tépték ki, mielőtt végeztek vele. Egy nyugalma­zotttábornokon a keztyülehuzás tortúráját próbálták ki. Az ál­dozat kezét forró vízbe merítet­ték. A leforrázott bőrt azután lehúzták kezéről. Egész éjjelen át igy folytak a kivégzések. Az orosz kapitány az őrület szélén állva, végül már elfásultan né­zett mindent. Reggel sem volt magánál, mikor a szörnyű helyi­ségből a börtön udvarára jvezet- ték. Itt valahogy egy utrakész száműzött transzportba kevere­dett. Itt sikerült hosszas viszon­tagságok és bujdosás után Finn­országon át megszöknie. A ka­pitány azzal fejezi be minden előadását, hogy aki olyan közel­ről látta a szovjetet, mint ö, sem felejteni, sem megbociájtani nem tudhat soha. A női divat és nagyanyáink. Münchenben nemrég egy ka­tolikus nőegylet elnöknője talp­raesett beszédben ostorozta a nők önállótlanságát, mellyel a divat minden megtévelyedését szolgailag utánozzák. Többi közt ezt a mondatot hangoztatta : »Nagyanyáink, mikor ágyba fe­küdtek, akkor is tisztességeseb­ben voltak felöltözve, mintahogy most a nők az utcára kilépnek.« Uj énekkar. A Foederatio Eme- ricana Agria és Egedia corporatiói- nak leventéi és az Agria corp. kisasszonyai vegyes énekkart alakítottak, melynek agilis kar­nagya lertsch Dezső h. kántor. Az énekkar első ízben a legkö­zelebbi időben megtartandó pro­testor- és leven teavatás ünne­pélyén fog a ny ilvánosság előtt szerepelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom