Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-15 / 233. szám

Előfizetési dij postai szállítással: agg hóra 40.000 E, negyedévre 120.000 E. A nemzetgyűlés ma újból megkezdi tanácskozá­sait. A három hónapos szünet után a gazdasági, szociális és alkotmányjogi javaslatok egész sorozata kerül a nemzetgyűlés elé. A parlamenti szünet alatt az egyes minisztériumok, a kor­mány programjához híven, el­készítették a tárcájuk körébe tartozó javaslatokat és különösen a népjóléti minisztérium munka- programja az, amely nagyjelen­tőségű szociális intézkedéseket tartalmaz. Az őszi ülésszak elején először a valutareform kerül tárgyalásra és az uj pénz életbeléptetésére vonatkozó törvényjavaslatot Búd János pénzügyminiszter már az első ülésen beterjeszti a Ház elé. Ajjvalutareform javaslatot a költ­ségvetés tárgyalása követi, s amennyiben a Ház költségvetési tárgyalása elhúzódik, természet­szerűleg a felhatalmazási javas­lat letárgyalására is sor kerül. Valószínű, hogy még fa költ­ségvetés tárgyalása közben a Ház egész sorozatát fogja elin­tézni azoknak a szociális javas­latoknak, amelyek a népjóléti miniszter munkaprogramjának megvalósítását képezik. E törvényjavaslatok közül a nemzetgyűlés előtt van már a: 1. A betegség és baleset kötelező biztosításáról szóló törvényjavas­lat. 2. Törvényjavaslat a köz­egészség! «Rockefeller Intézet­ről.» 3. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kap­csolatos ipari üzemekben foglal­kozó munkásoknak és altisztek­nek, valamint ezek családtagjai­nak nyugbér biztosításáról. Előkészítés alatt állanak a kö­vetkező törvényjavaslatok: 1. A nem hivatásos állományból szár­mazó rokkantaknak, ezek özve­gyeinek és árváinak ellátásáról szóló törvényjavaslat. 2.Törvény- javaslat a munkahiány esetéről szóló kőtelező biztosításról! 3. Törvényjavaslat a nyilvános be­tegápolás költségeinek fedezésé­ről. 4. Az anya- és csecsemő­védelemről szóló törvényjavaslat. 5. A közegészségügyi törvény módosításáról, közegészségügyi tanács felállításáról és a tiszti- orvosi szolgálat újjászervezésé­ről szóló javaslat. 6. Törvőny­Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. javaslat az ásvány- és gyógy­vizekről, a gyógyfürdőkről, a fürdőtelepekről és a turistaállo­másokról. Amint a népjóléti minisztéri­Budapest, október 14. (MTI.) A mai nemzetgyűlést megelőzően Szcitovszky Béla elnök konferen­ciára hívta össze az összes pár­tok vezetőit, hogy megállapo­dásra jussanak a' parlament munkarendje tekintetében. A pártközi konferenciát Szci­tovszky Béla elnöklésével 11 óra útin kezdték meg. Az értekez­leten a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök jelent meg. A pártok vezetői közül pedig Almássy László, Huszár Károly, Woltf Károly, Ugrón Gábor, Rupert Rezső, Vássonyi Vilmos, Rassay Károly, Nagy Vince, Hegymegi Kis Pál, Peidl Gyula, Payer Károly. Szcitovszky Béla elnök tájékoz­tatta a megjelenteket az érte­kezlet céljáról. Bethlen István gróf miniszter­elnök a nemzetgyűlés munka­rendjét ismertette. Közölte, hogy amig a nemzetgyűlés megkezd­heti 1925—26. évi költségvetésé­nek tárgyalásait, addig is mi­niszteri jelentésekkel és külön­böző mentelmi ügyekkel kívánja a nemzetgyűlést foglalkoztatni. Pesthy Pál igazságügyminisz­ter beterjeszti a királyi bírósá­gok Kés ügyészségek tagjainak ideiglenes alkalmazásáról szóló törvényjavaslatot az 1899. évi 48. te. hatályának további meghosz- szabbitásáról; majd az állampol­gárok kölcsönös törvényes vé­delme iránt Olaszországgal kö­tött és 1922 április 6-án Rómá­ban kelt egyezmény becikkelye­zéséről szőlő javaslatot. Utána Walkó Lajos kereskedelmi mi­niszter az amerikai Egyesütt Ál­lamokkal kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről szőlő javaslatot. Klebelsbsrg Kunő gróf beter­jeszti a Magyar Tudományos Akadémia érdemeinek törvény­űm munkaprogramjából látható, több olyan javaslat szerepel a kormány munkaprogramjában, amely az ellenzéki követelések között is helyet foglal. beiktatásáról és állandó támoga­tásáról szóló törvényjavaslatot. Mayer János földmivelésügyi miniszter pedig a burgonya-rák és a [Colorado-bogár elleni vé­dekezésről, valamint a vadászat­ról szőlő 1880-iki törvénycikk revíziójáról szőlő törvényjavas­latokat terjeszti be. Szcitovszky Béla elnök ezután napirendi javaslatot tesz. Indít­ványozza, hogy a Ház holnap délelőtt 10 órakor tartson ülést Eger, október 14. Várkonyi Rezső pénzügyigaz­gató helyettes a közigazgatási bizottság ülésében javaslatot ter­jesztett elő. A javaslat az adó­hátralékos községekre vonatko­zóan a felelősség kimondását indítványozta. A pénzügyminisz­ter ugyanis rendeletet adott ki, amelyben utasította az egyes pőnzügyigazgatóságokat, hogy az adóhalasztást ezentúl az ele­mi csapásoktól sújtott községek tömegesen kérjék, azaz kimuta- tásszerüen, amelyben a jegyző megjelölné, kik szorultak adó­halasztásra. A kimutatások meg­érkeztek és meglepő az, hogy a legtöbb község nem kért fize­tési haladékot, azzal indokolván meg a jelentést, hogy a község­ben nincsenek olyanok, akik rá­szorultak volna fizetési halasz­tásra. A pénzügyigazgatő he­lyettes kifejtette, hogy a múlt évi adók 50 százaléka nem folyt be s a folyó évben pedig egyáltalán semmi, pedig a községek a kimutatások szerint abban a helyzetben van­azon az állami közegészségügyi és gyermekvédelmi bizottságok létesítéséről szőlő indítványokat tárgyalják.amelyeketAZ/oVcíiBéla nemzetgyűlési képviselő jegy­zett be, azután a mentelmi ügyekkel foglalkozzék. A napirendi indítványhoz Peidl Gyula szólal fel, aki hosszas in­dokolás után, amelyben a drá­gaság és a [megélhetés kérdését érinti, a drágaság okáűl a hely­telen adópolitikát jelöli [meg. In­dítványozza, hogy a holnapi ülés a drágaság kérdésével, az adónemek megvitatásával, a gazdasági válság ét a munka­nélküliség kérdésének megoldá­sával, valamint a bányákban és hasonló üzemekben dolgozó munkások nyugbérének kérdé­sével foglalkozzék a Ház. A fel­szólalásra Bethlen István gróf miniszterelnök válaszol, akit a jobb oldal hosszasan ünnepel. nak, hogy adójukat minden kü­lönösebb megterhelés nélkül ki­fizethetnék. A lanyhaság miatt óriási kára van a kincstárnak és kérte a felelősség kimondá­sát úgy a jegyzőre, mint a bí­róra. A közigazgatási bizottság a felelősség kérdését kimondotta. A pénzügyminisztert nyilván­valóan szociális szempontok ve­zették akkor, amikor ezt a hu­mánus rendeletet kiadta s hogy a község vezetői nem reflektáltak a kedvezményre, valószínűen a rendelet szövegének nemísmeré- séböl ered s veszélyeztetve látták a köz­ség háztartását. A község ház­tartásának összeroppanásától tar­tottak. Az adókból ugyanis egy megosztási kulcs szerint a köz­ség is megkapja a maga részét, ami a községi adó néven sze­repel. Kötelességünknek tartjuk,hogy az érdekelt községek figyelmét felhívjuk a rendeletre, amely a sors-cujtotta adózó polgárokon ekként akar segíteni. A pénz­ügyminiszter számolt a községek Összeült a nemzetgyűlés. Pártközi konferencia. — A nemzetgyűlés munkarendje. — A tör­vényjavaslatoknak egész sorozatát terjesztették be az egyes szakminiszterek. A legtöbb község nem vette igénybe az egyéves adófizetési halasztást. A községek a községi háztartás összeroppanásától tartottak. — A pénzügyminiszter gondoskodott a községi háztartás egyensúlyban tartásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom