Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-15 / 233. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. október 15. helyzetével, mikor ezt a rendeletét kiadta. S úgy Intézkedett, hogy a községek az őket megillető esedékes községi adót a befizetett adókból hiány nélkül megkapják. Természete#, hogy az egyévi fizetési halasztás terminusának lejártával a befizetett adókból az előlegezett községi adót levonásba hozza. A rendelet tehát gondoskodott a községi háztartás egyensuly- bantartásáről. A községek illetékes vezetőinek ez ne okozzon gondot # az uj rendelettel járó előnyöket, amelyek a mezőgazdaságot igyekeznek a válságon keresztül segíteni, a legnagyobb lelkiismeretességgel és komolysággal használják ki. A menetrend megváltoztatásához. Egernek csak akkor lenne alkalmas a Budapestről délután 2 órakor in* ditandó gyors, hogy ha Miskolcról korábban indulna el a hajnali vonat. Eger, 1925. október 14. Nálunk, Miskolcon és Budapesten a lapok hasábjain sok sző esik arról, hogy Budapestről délután 4 óra helyett délután 2 órakor indítsák el a gyorsvonatot. Budapesten úgy tüntetik fel a dolgot, mintha mi egriek követelnénk ezt legjobban. Miskolcon viszont azt írják, hogy »a budapestiek szeretnék kőt órával előbb indíttatni a délutáni gyorsvonatot.« A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara a leghevesebben tiltakozik a terv ellen és nagyon meg van elégedve a délutáni gyors mostani menetrendjével, melyet ideálisnak nevez. Mi egriek a magunk részéről nagyon szivssen látnők a gyorsvonatnak Budapestről délután 2 órakor való indítását, de csak abban az esetben, ha a Miskolcról Budapest felé hajnalban indított személyvonatot korábban fogják indítani, úgy, hogy az Egerből fél 5 órakor induló egrieknek ne kelljen két óra- hosszat várakozniok Füzesabonyban, hanem azonnali csatlakozással a mostani 10 óra 28 perc helyett, 9 óra 28 perckor érkezhessenek meg Budapestre.Ebben az esetben délután 2 óráig elvégezhetnénk ügyes-bajos dolgainkat ős a 2 órakor induló gyorson elutazva, már délután 6 órára megérkezhetnénk Egerbe. Ha nem így csinálják meg az új menetrendet, akkor Egernek is tiltakoznia kell a gyorsvonatnak korábbi indúláea ellen. Az ellen pedig soha meg nem szabad szűnnie panaszunknak, hogy a kora reggeli órákban két hosz- szú órát kell várakozniok Füzesabonyban a Eudapestre induló egrieknek. 1 Az ostromlott Eger vára felszabadulásának évfordulója. 1552 október 18 - 1925 október 18. Az egri sportkörök ünnepe a nagy diadal emléknapján. A sportcsapatok megkoszorúzzák a Dobó szobrot. Eger, 1925. október 14. Az egri középfokú iskolák sportkörei 1925. október 18.-án rendezik meg az 1925. évi középiskolai atlétikai bajnokságokat. A mérkőzések kezdete délután 2 órakor. Tekintettel arra, hogy ez a dátum Eger vára felszabadulásának is évfordulója, a bajnoki versenyt rendező egri róm. katolikus fiú felső keveskedelmi iskola sportköre elhatározta,hogy délelőtt 11 órakor a városon keresztül nagy stafétát rendez és a győztes csapat Dobó István szobrát megkoszorúzza. A nagy stafétában részt vesznek Eger város középiskoláinak stafétái, a csendőrség, a hadsereg ős a sportegyesületek csapatai. Keglevich Gyula gróf röpiratban Eger, 1925. október 14. A tegnapi közigazgatási bizottsági ülésen az alispáni jelentés szóvá tette Keglevich Gyula gróf erdőellenesnek mondott propagandáját. A gróf ugyanis két brosúrát adott ki, amelyben tiltakozik az erdők legeltető* elől való lezárása ellen. Az alispáni jelentés idevonatkozó része így hangzik : — Jelentem, hogy a királyi erdöfelügyelő felkért arra, tegyek említést havi jelentésemben is gróf Keglevich Gyula bizottsági tag úr erdőellenes propagandájáról, hogy a gróf úrnak módja és alkalma legyen a maga nyilatkozatát ez ügyben megtenni. Ez a röpirat ugyanis alkalmas arra, hogy annak hatása alatt az erdőbirtokosok törvényes kötelezettségeik teljesítését megtagadják. Keglevich Gyula gróf az alispáni jelentésre a következőkben reflektált: — Azt hiszem, méltőztatnak tudni, hogy kiadtam két brosúrát, mely nem más, mint egy gazdasági kérdés fejtegetése. Ez az erdőgazdaságot érinti és az erdőrendelet kritikája. Három éve annak, hogy ez a rendelet életbe lépett s a próbaidő alatt keresztül is ment s a próbaidő alatt azt tapasztuk, hogy ez a rendelet súlyosan érinti a gazdaságot, főként az állattenyésztést. Ne beszéljünk akkor több terMinden csapat koszorút helyez Egervár hős védőjének szobrára. A nagy staféta indul a kere- csendi országúiról. Útiránya : a Deák Ferenc, Széchenyi, Érsekutcán át a Dobó szobor. A koszorús futók körülbelül 10—12 perc alatt érkeznek a Dobó szoborhoz. Városunk hazafias érzelmű közönségét felkérjük, hogy e szép sportünnepet avassa Eger város ünnepévé. Jöjjön el mindenki, mutassuk meg az ifjúságnak, hogy tudunk lelkesedni és hódolni annak, aki városunknak és a magyar fegyvereknek dicső nevet szerzett! A délutáni atlétikai verseny programját vasárnapi számunk- | ban közöljük. támadta a sérelmes rendeletet. melésról, állattenyésztésről, ha takarmányszűkös időkben megvonják az erdei legeltetés jogát. Ilyen időket éltünk a környéken ma is, úgy hogy az aszály miatt kénytelenek voltunk a vágásokba hajtani a jószágot. 1874-ben megjelent egy erdőrendelet, amely a 15 éven felüli erdőkben megnyitotta az erdőlegelőkhöz az utat és az újabb három éves rendelet az összes erdőkben megszüntette a legeltetést. A röpiratokkal nem akartam sérteni. Azt Ígérem, hogy nem fogom tovább terjeszteni, de a rendelet ellen tovább harcolok, mert a mezőgazdaság kárára van. Ha az egyes hivatalok neheztelnek, sajnálom. Itt-ott erősebb kifejezést használtam, amit felháborodásom ment ős ezért sajnálatomat fejezem ki. Nem tudom, hogy mi a vád. Úgy látszik, mintha lázítással és izgatással vádolnának. De ebből az következnék, hogy ellenszegültem a rendeletnek, már pedig a szükség kényszerítőit a megszegésére. A lázítás tehát csak föltevés. A röpiratok elkobzásáról sző sem lehet, mert erre alkalmat nem adok. Méltőz- tassék a vádról informálni. Isaák Gyula főispán a következőkben válaszolt: — Keglevich Gyula gróf úr felszólalására ki kell jelentenem, hogy azok a szervek, akik evvel az üggyel foglalkoznak, csak ' kötelességüket teljesítették, amikor az eljárást a törvényes kereteken belül megindították, mert akadályozva látták a rendelet végrehajtását, azonban tisztán hivatalból, minden személyi vonatkozás nélkül. Tessék meggyőződve lenni, ''hogy ennek az ügynek a tárgyalásánál a legteljesebb elfogúlatlanság, tárgyilagosság és minden Bzemélyi vonatkozás kikapcsolása fogja vezetni az illetékes tényezőket. A közigazgatási bizottság Keglevich Gyula gróf felszólalását tudomásul vette. Az erdőrendelet áthágását és megsértését az erdőügyi albizottság tárgyalja. Nagy élénkség a kecskeméti mustpíacon 3600—4000 koronás árak. A Kecskeméti Közlöny Írja: Ma volt még az idén a legnagyobb mustpiac. Kereskedők és termelők igen nagy számban jelentek meg, A helybeli kereskedők és borügynökökön kívül többen voltak budapesti kereskedők is. A mustért kereskedők 3600—4000 koronát kínáltak literenként. Ugyanúgy mint tegnap. Piac elején a kereskedők mintha csak összebeszéltek volna, egyöntetűen tartózkodtak a vételtől. A gazdák azonban rendületlenül kitartottak az 5000—9000 koronás kínálat mellett, ami végre a kereskedőket is sorompóba állította, 3600 koronán kezdték vásárolni a must literjét. Később 3700—3800 koronáért kelt el pár kisebb tétel, 40 hektót egy szőlősgazda 4000 koronáért adott el literenként. A szőlősgazdák egyébként bíznak a must további áremelkedésében. Többen ma is azzal hagyták ott a piacot, hogy még e hét végéig várnak a must el- adáaával, amikorra ugyanis az árak végleges kialakulását várják. A közigazgatási eljárás gyorsítása. Rakovszky Iván belügyminiszter, aki régebben foglalkozik a közigazgatási eljárás gyorsításának kérdésével, körrendeletét bocsátott ki, hogy a közhivatalokkal érintkező feleknek ezt a régi óhaját legalább részben megvalósítsa. A körrendelet legfontosabb intézkedése a francia mintára szerkesztett tájékoztató lapok rendszerének bevezetése. Minden egyes községről tájékoztató lapot fognak kitölteni, amely az illető községre vonatkozó minden szükséges adatot tartalmaz. Ezek a kitöltött lapok a ma még elkerülhetetlen sok átiratváltást jelentékeny részben feleslegessé fogják tenni és igy első lépésnek tekinthetők a köz- igazgatás egyszerűsítése felé is. Az erdörendelet súlyosan érinti a mezőgazdaságot.
