Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-04 / 224. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona.

Eger, 1925 október 4. vasárnap. XL1L 6vf. 224 sz.

Előfizetési dij postai szállítással: egg bóra 40.000 E, negyedévre 120.000 K.

POLITIKAI NAPILAP.

Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11.

kérdés: hívek vagyunk-e igaián?

Szent Ferenc oltára előtt úgy érzem: hűségesek vagyunk,

azok is maradunk s ha majd a nagy idők eljönnek, áldozatok árán is tanúságot teszünk magyar szivünk törhetetlen hűségéről.

Addig pedig béke, szeretet, türelem, kitartás, bizalom lakozzék a magyar szivekben.

Veterán.

Fürdővárost Egerből.

Felépítjük a jövő évben a gőzfürdőt két emeletes szállodával. Nép- és katonai fürdőt, uj mosodát építünk beton medencékkel. Parkírozni fogja a város a fürdők előtti térséget, a Káptalanutcának a Líceum melletti oldalát. — Virágos kert lesz az Érsekkertből, rendezett sétányokkal.

Szent Ferenc ünnepén

ódára lendülne a hangunk, ha a megpróbáltatások sanyarú korszakában el nem feledtük volna, hogyan kell igazán ünnepelni. A világtörténelem galériájában mivelhogy sok kiváló férfiúnak képe alatt ékeskedik a Ferenc név, közülük is pediglen legkivált kettőnek emlékezete lebeg az ünnep csendjében ősi városunk népe fölött.

A kettő közül időrendben és emberi nagyságban is első: maga az assisii szent, akinek igénytelen és fáradhatatlan fiai a káptalan-utcai ódon templomban és kolostorban fejtenek ki megbecsülhetetlenül értékes tevékenységet a lelkek szolgálatában. A kolostoron kívül pedig ott vannak az iskolában a gyermekeink mellett b a betegszobában kínok közt vergődő haldoklóink oldalánál. És másutt is mindenütt, ahol önzetlenül és áldozatosan lehet munkálkodni a lelkekért.

Ennek a semmi fáradságtól vissza nem riadó és semmi jutalmat nem kívánó, sót ellenkezőleg minden földi elismerést magától elhárító gárdának volt megalapítója és első zászlóvivője az assisii szent, akinek hétszázesztendős emléke előtt a hódolat alázatával hajtja meg ma fejét a katholikus világ És a katholikús egyház híveivel együtt ünnepelhetnek minden más gyermekei a sártekének, mert ha a technikai fejlődés terén a haladás hétmérföldes csizmájával rohan is előre századunk, ám a mindig tettrekész irgalmasságban s az önmagát nem kereső, de minden erejét az élet hajótöröttjeinek szentelő önfeláldozásban valóban méltán lehet alázatos tanítványa a középkor nagy szentjének a mai hevülni nem tudó, törpe korszak.

Á másik nagy férfiú, akire ugyancsak a hódolat kegyeletes érzéseivel emlékezünk ma visz- sza: Nagymagyarország egykori nagy uralkodója: Első

Ferene József király urunk. Sokan, nagyon sokan, kemény magyar emberek, akik e sorokat olvassák, október negyedikén dongó léptekkel díszmeneteltek a felséges hadúr lobogva lengő zászlai alatt e önérzetes tekintetükből és fegyvereik csillogó acéljáról büszkén pendült világé a szózat: ne bántsd a magyart !

A nagy király emléke ujul fel lelkűnkben még egyszer a mai napon s a hüségeskünek, amelyet Neki és utódainak tettünk. A hűség esküje ég ma újból eleven erővel a lelkünk mélyén s világánál felvillan a

Eger, 1925. október 3.

Megtörtént, amit igen sokan nem reméltek, hogy visszaszerezhettük Eger városának kincses gyógyfürdőit. Igen, a három- negyedrésze a részvényeknek már Eger város tulajdonát képezi, ami azt jelenti, hogy a Városfejlesztő r. t. a mienk. Mi irányítjuk, mi fogjuk fejleszteni úgy, ahogy azt a város és a nagyközönség érdekei megkívánják.

Mi sem áll most már útjában annak, hogy a Városfejlesztő a várossal karöltve erős elhatározással már a jövő évben megvalósítsa mindazt, ami eddig megvalósítható nem volt: Egerből egy kedves kis fürdővárost létesíteni.

Fontos érdeke a városnak, hogy a fürdők jövedelmezőségét gyarapíthassa, a fürdők kiépítésével az idegenforgalmat emelhesse, úgy a fürdőknek, mint a városnak tekintélyes jövedelmi forrást, a lakosságnak pedig jólétet biztosíthasson.

Ha a pénzügyi viszonyok nem rosszabbodnak, kilátás van arra, hogy a szükségelt összeget; mintegy 6 milliárdot megszerezzük és akkor 1926. év tavaszán az építkezéseket megkezdhetjük.

A fürdőépület átépítése és két emelet ráépítése.

A legsürgősebb elsősorban a mostani fürdőépületnek, a gőzfürdőnek az átépítése, amelynek régi szilárd alépítménye alkalmas arra, hogy két uj emeletet ráépíthessünk.

Mivel a 31° C. főforrások az épületben vannak, azért kívánatos, hogy egy modern fürdővé, gőz-, tükör- és kádfürdőkkel kiépíttessék és egyúttal szállodával is kibővíttessék.

Ezen átépítendő és emeletek ráépítésével bővítendő nagyszabású épületben a következők nyernek elhelyezést:

a) A földszinten a régi falazatok legnagyobb részének a megtartásával:

l.) Gőz-(thermál)-fürdő, amelyben megmarad a jelenlegi nyolcszögletű nagymedence; azonkí- I vűl a jelenlegi 6. és 6. számú tükörfürdő egy uj fayenceval burkolt második medencét fog képezni (31* C.); míg a 7. számú tükörfürdő, ugyancsak fayence burkolattal, betonfenékkel fogja képezni a melegvíz medencét (40—42° 0 ). A gőzfürdő ezenkívül kibővül előfürdőkkel, uj gőzkamrával és hólégkamrával, a legújabb külföldi rendszer szerinti kivitelben; dörzsölő és szárítóval; borbély és pedikür helyiségekkel oly modernül megépítve és berendezve, hogy vetekedni fog bármely fővárosi nagyobb fürdővel. A pihenők és öltözők az emeleten lesznek elhelyezve, ahová kényelmes lépcsők vezetnek fel.

2.) Tükörfürdők az épület főhomlokzatán, valamint az uszoda és a déli szárnyban; 5 első osztályú fayence burkolattal és 5 másodosztályú betonmedencével. Minden tükörfürdő külön kis öltöző fülkével lesz ellátva, gőzfűtésre berendezve.

A földszinten nyer még elhelyezést a főbejárat (szálloda és fürdőbejárat), portás és pénztár- helyiség, főlépcső és lift.

B) Az emeleten:

1. ) Az igazgatósági helyiségek (3 szoba) a szálloda halijával és ennek külön lépcsőjével a II. emeletre.

2. ) kádfürdők, összesen 10 helyiség, 16 drb. részben fayence (I. oszt.), részben öntöttvas (II. oszt) káddal.

3. ) gőzfürdő öltöző 50 kabinnal, valamint 20 pihenő p amiaggal.

4. ) Orvosi rendelő a fürdők és szálloda számára.

C. a II. emeleten kisebb étterem, szobaasszony Bzoba, 26 szállodai szoba, ebből 12 kétágyas, 14 egyágyas.

D. a III. emeleten (manzárd elhelyezés) konyha, személyzeti szobák, 20 kisebb szállodai szoba.

Ezen építkezés a fürdő ős szálloda berendezésével együtt mintegy 4 milliárd koronába fog kerülni.

II. A nép-, kilőn-, katonai stb. fürdő és új mosoda épület.

Az itt felsoroltakat a fürdőépülettel szemben a vállalat tulajdonát képező Timár-u. 4—5 és Remény-u. 1. sz. alatti ingatlanokon építjük fel a következő elhelyezéssel::

I. Az utcai főépületben (földszintes épület manzardlakásokkal).

a. ) népfürdő egy ő méter széles, 10 méter hosszú medencével; amely téli uszodának is használható lesz, 50 különhelyi- ■égben elhelyezett öltözőszekrénnyel, előfürdőkkel., hideg és meleg zuhanyokkal.

b. ) külön fürdő két tükör és 4 kádfürdővel.

c. ) a manzárd tetőben három egy szoba, konyhából állő lakás a személyzet részére.

2) az Udvari részen a telektömb közepén egy 10 m. széles és 12 m. hosszú beton úszómedence (ca 27° C,) a katonai szabadfürdő részére, vetkőző és öltöző helyiségekkel.

3.) az udvari részen a Timár-u.

4. sz. alatti telken a megszűnt szabad mosoda (káptalani mosoda kis-melegviz) helyett új mosada beton medencékkel, padokkal, valamennyi fedél alatt és egy kisebb felügyelői lakással.

Ezen 1—3 alattiakon kívül a régi kazánház is kibővíttetik új kazánnal és szivattyú gépek elhelyezésével.

A II. alatti összes építkezések költségei a berendezésekkel együtt mintegy 2 milliárd koronát tesznek ki. Az 1926 évben tervbe vett építkezések összesen 6 milliárd koronában vannak előirányozva.

Ha az 1926 évre tervbe vett építkezések befejezést nyernek és a pénzügyi viszonyok megengedik, lehetőleg még az 1927— 928 években megépítjük a pa- takp&rtján a tervezett gyönyörű 4 emeletes szállodát 120 szobával, étterem, kávéház és minden kényelemmel berendezve; a patakon keresztül épített hídon az Érsekkertiéi összekötve.

Ugyancsak tervbe van véve a női uszodának a megnagyobbí- tása; összekötve a szállodába vezető zárt üvegfolyosőval.

A város az ősz folyamán hozzá fog az Érsekkert rendezéséhez. Egyes részei sajnos úgy néznek ki, mintha nem is az Érsekkertben, de egy vadonban volnánk. Elsősorban rendes utakat kell létesítenünk és az egészet, parknak megfelelően rendbe hozatnunk.

Tavasszal több virággruppot létesítünk és beültetjük az egész Érsekkertet díszbokrokkal, hogy