Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-04 / 224. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 október 4. a nyáron a közönségnek egy gyönyörű park álljon rendelkezésére megfeleld sétányokkal ée padokkal ellátva. Készséggel segítségére leszek mindezeknek a megvalósításában a városnak, aminek a lehetősége most már meg lesz minden nagyobb anyagi áldozat nélkül; amennyiben a városi kertészet és faiskola a szükséges szőnyegvirágokkal, rózsafákkal, díszbokrokkal, stb. stb. most már rendelkezni fog és nem kell drága pénzen beszerezni. Az Érsekkerttel egyidejűleg í természetesen a fürdők előtti 1 térségen szintén egy kis virágos ; parkot fogunk létesíteni, rózsafákkal, díszbokrokkal éB fenyőfákkal. Ugyancsak szőnyegvirág gruppokkal és fenyőfákkal fogjuk rendezni és szépíteni a Líceum előtti parkot, valamint a Káptalan-utcának a Líceum melletti oldalát is. Ezek vannak tervbe véve a jövő évre. Igen sok egy esztendőre, mégis kötelességünk, hogy mindezt megvalósítsuk. Erős elhatározással, vas akarattal meg is fogjuk valósítani. Eddigi mulasztásainkat pótolni kell, mert a város érdekei így kívánják, így parancsolják. Lehetővé akarjuk tenni a fürdővendégeknek, hogy itt ^tartóz- kodásuk alatt élelmezési szükségletük ne kerüljön többe, mint otthon; mert csak így biztosíthatjuk, különösen a középosztálynak, a tisztviselői karnak, hogy 4—6—8 heti szabadság- idejüket családjaikkal itt tölthessék ; gyógyfürdőinket élvezhessék. Hogy a Városfejlesztő, illetve a város által tervbe vett fürdőépítkezéseket megkezdhessük, ahhoz lehetőleg olcsó pénzre van szükségünk és ennek a megszerzésére kell törekednünk. Hivatalosan és nyilvánosan fogunk a nagyközönséghez for- dusni a fürdő építéséhez szükségelt 6 milliárdos kölcsön megszerzése iránt. Nem kér a város erre a célra sem 10, *em 5 évre, csak egy határozatlan időre szóló ideiglenes kölcsönt; ugyanazon kamat mellett, mint amennyit a pénzintézetek a betétek után fizetnek. Nem kíván a város senkitől sem anyagi áldozatot, csak egy kölcsönt, amit akár részben, akár teljesen egészében bárkinek, bármikor visszafizet. Meg vagyok győződve, hogy vármegyénk és városunk tehetősebb lakossága ezt a 6 milliár- dot nemcsak részben, de teljes egészében ie rendelkezésére tudja bocsátani a városnak a fürdők építkezésére ; azokból a nélkülözhető betétekből, amelyek úgy a megyei, mint a fővárosi pénzintézetekben vannak elhelyezve. Nem kéri ezt a város kockázatos vállalkozásra,|hanem biztos és jövededelmező befektetésre; ahol a tőke biztosítva van, eltekintve attól, hogy a Városfejlesztő és Eger város feltétlenül és többszörösen biztosítja minden vagyonával ezt az összeget. Előttünk a példa az amerikai városi kölcsönnel. Az egyes városokban nagyobb biztosítékot látnak külön-külön is, mint az állam jótállásában. Kétségtelen, hogy kapunk idegen kölcsönt az építkezés céljaira; de sokkal előnyösebb, ha az összeget esetleg csak részben is, itthon tudjuk megszerezni vagyonosabb polgártársainktól; akiknek nélkülözhető 5—10—50— 100 millió koronájuk van. Vizsgálja meg mindenki (akinek pénze van) jől lelkiismeretét és gondolkozzon, hogy gyakorolhat-e szebbet; nemesebbet; minden kockázat és egy fillér anyagi áldozat nélkül annál, hogy felesleg pénzét a városnak kölcsönadja ; azzal a megnyugtató tudattal, hogy Eger véro- mm> ■át egy kedves, szép, kincseket érő gyógyhatású fürdőivel fürdővárossá varázsolhassuk. Hiszem, hogy vármegyénk és városunk tehetősebb polgárai átérzik ennek a nagyfontosságű kérdés megoldásának a szükségét, törekvésünket; és meg fogják mutatni az egész országnak, hogy mindezt a saját erőnkből; idegen kölcsön igénybevétele nélkül meg tudjuk és meg fogjuk valósítani. Radii Károly. Háromtagú család véres tragédiája egy évi házasság után. Meghalt az újszülött gyermek, meghalt a 19 éves anya. A 24 éves férj pedig öngyilkos lett. Eger, 1925. október 3. Fedémes kisközség a pétervá- sárai járás [hegyes-völgyes vidékén. Alig 400 lakosa van. Szomszédai Hevesaranyos és Bükkszenterzsébet. A kicsiny Fedémes faluban játszódott le az alábbi családi tragédia, mely most a hír szárnyára kel, hogy megindítsa még e tegfásultabb lelkeket is. Vincze Pikő Bertalan 24 éves parasztlégény az év elején nősült meg. A daliás legény For gács Jolánt, a kis falu egyik legszebb leányát vezette oltárhoz. Az új pár boldogságban élt. A fiatal férj dolgos, szorgalmas munkás, a menyecske pedig a legjobb gazdasszony volt. Egy héttel ezelőtt a fiatal asszonynak gyermeke született, A gyermek azonban csak egy félóráig maradt életben. Meghalt. A bánatos anya is súlyos betegségbe esett. A pétervásárai orvos mindennap kijárt hozzá, de segíteni már nem tudott. Egy hét múlva, október elsején, éjjel 3 órakor az anya is követte kis csecsemőjét a sírba. A kettős halál vérző sebeket ütött a fiatal férj lelkén, aki halálosan szerette hitvesét. Fölravatalozta a halott asszonyt és egész reggel csak nézte, nézte, mozdulatlan halvány arcát. Látogatók jöttek. Vigasztalták Vince P. Bertalant, hogy nyugodjon meg Isten akaratában, melyen ember nem változtathat. Jött az uradalom erdőkerülője is, a gyászoló férj barátja. Az udvaron az ajtó mellé támasztotta töltött karabélyát ée bement ö is a halottat nézni. Vince P. Bertalan némán fogott kezet a kerülővel. Még egy utolsó pillantást, egy nagyon fájdalmas tekintetet vetett a halott sápadt arcára és könnyes szemmel kiment a szobából. Az udvaron senkisem látta, mikor kezébe vette a kerülő karabélyát, torkához illesztette ciövét |és kezével elcsettintette a kurta puska ravaszát. Hatalmas dörrenés rázta meg a házat. Amikor a látogatók és a család- beliek odaszaiadtak, Vince P. Bertalan átlőtt fejjel feküdt az ajtó előtt kezében-a véres karabéllyal. A golyó az álla alatt hatolt be és a feje tetején jött ki a szerencsétlen sorsú fiatalembernek. A pétervásárai orvos már nem tudott rajta segíteni. Haldokolva szállították Egerbe, az Irgalmasok kórházába. Itt magához tért, de beszélni már nem tudott. Ceruzát és papirost kért. Leírta, hogy bánatában hal meg, mert nem akar élni ifjú felesége nélkül, akit kimondha- tatlanűl nagyon szeret és követ a halálba is. Este tizenegy órakor beteljesedett kívánsága. Borzalmas sebesülésébe belehalt. Követte gyermekét és feleségét. A kis család tragédiája mély részvétet keltett egész Fedéme- sen. Az Irgalmasok férfikőrhá- zából f. hő 4.-én, vasárnap, délután félnégy órakor temetik el Vince P. Bertalant. Temetésére sokan bejönnek a ki# faluból úgy a rokonok, mint az ismerősök. wmmm&immfrt mmki mm* ‘mmMagyarbarát hangok a jugoszláv sajtóban. A XV század törökellenes küzdelmei és a magyar-szerb barátság. Igen különös, hogy a jugoszláv sajtó az utóbbi idiőben magyarbarát húrokat penget, így a Politika szeptember 25-i száma felvonultatja a 85 éves Miátovics Csedomir volt szerb külügyminisztert, aki cikkében az osztrák-magyar és szerb titkos szövetség megkötéséért nyíltan vállalja a felelősséget azzal az indokolással, hogy ő magyarbarát politikát folytatott, mert erre tanította öt a XV. század történelme, amikor is magyarok és a szerbek válvetve harcoltak a törökök ellen. De erre késztette őt Andrdssy grófnak az a kijelentése is, hogy szívesen egyezik bele abba, hogy Bosznia egy részét Szerbiához csatolják. Magyarbarátságra késztette őt Kállay Benjáminnál való állandó barátsága is, s ő látta, hogy a szerb és a magyar barátság történelmi alapokon nyugszik és nincsen olyan kérdés, amelyet a két nemzet nem tudna elintézni. Minden esetre igen érdekes, hogy ezt a cikket épen a Politika nozza, amely a királyi udvarhoz közel áll és amely csak nemrégen is minden magyar barátságot hazaárulásnak tekintett. A jugoszláv sajtónak magyarellenes éle áltálé ban eltompult s ha jót még nem is akar írni, de rosszat sem ir a magyarságról. A törvényhatóságok a valorizációért. Hódmezővásárhelyről jelentik, hogy Banga Sándor törvényhatósági bizottsági tag indítványt terjesztett a közgyűlés elé, amelyben azt indítványozza, hogy a törvényhatóság a hadi- kölcsönök valorizációja érdekében intézzen feliratot a kormányhoz és hívja fel hasonló állás- foglalásra a többi törvény- hatóságokat is. Az indítványozó többek közt arra is hivatkozik, hogy annak tdején az árvapénzeket is hadikölcsönökbe fektették, a nemzet becsülete és az állameszméb8 vetett hit követeli tehát, hogy az árvák pénzét valorizálva fizessék viasza. Leszállítják a cukor kincstári részesedését. A fogyasztőközönség zúgolódik azért, mert a cukor Magyar- országon olyan drága, hogy alig lehet megfizetni. A gyárak azt mondják : azért drága a cukor, mert igen magas a kincstári részesedés. Az államkincstár azt feleli erre, hogy nem lehet leszállítani a kincstári részesedést, mert ez a szanálási kölcsön törlesztésére van lekötve. Ezekkel szemben azonban elvitázhatatlan tény az, hogy már ez év április havában leszállították a cukor kincstári részesedését és ennek nem az lett a következménye, hogy kevesebb lett az állami bevétel ezen a címen, hanem az, hogy több lett a bevétel, mert a cukor olcsóbbá lett és a közönség több cukrot fogyaszt ma, mint az év kezdetén fogyasztott. Ez a tapasztalat arra indította a pénzügyminisztert, hogy tárgyalásiakat kezdjen a cukor kincstári részesedésének leszállítása céljából. Országos tanfelügyelői értekezlet lesz 8-án. Budapest, MTI. október 3. — Klebelsberg Kunő gróf vallás és közoktatásügyi miniszter október 6-ra illetve 10-re értekezletet hiv össze, amelyen az ország valamennyi tanfelügyelői részt vesznek. Ezen az értekezleten egy új tantervnek életbe léptetését és az ehhez szükséges intézkedéseket beszélik meg. Lezuhant és szörnyethalt egy magyar pilóta. Szombathely, MTI. október 3. Ma reggel 7 óra 55 perckor a szombathelyi repülőtérről felszállt egy kétüléses! iskolarepülőgép, amelyet Tóth Ernő pilóta- növendék vezetett. A ;gép a repülőtér és Söpte község határában lezuhant. A pilóta szörnyet halt. A gép utast nem vitt magával. Tóth Ernő a Magyar Légiforgalom pilóta iskolájának volt a növendéke. Kiképzése befejezéshez közeledett és már az első repüléseket végezte. Az eset okának kiderítésére a Légügyi Hivatal megindította a vizsgálatot. ^icsasg^esKSCsa^isai^K^saffis »Hiszek ejóistenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában I >
