Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-10-02 / 222. szám

Ära 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 október 2 péntek. X.LIL évf. 222 sz. Előfizetési dij postai szállítással: épp hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. űZíisritcbAbusKy • L>jj | juneum« Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. lyes követelődzésübre a meg­felelő választ bizonnyal meg fogja találni a magyar kormány, mely mögött ezúttal valóban egyetlen emberként összeforrva, egész erejével és súlyával ott áll a csonkaország népe. Ott is kell állania, hacsak nem akarja, hogy perdülvén a kocka, újból vörös hóhérok szöges kan­csukája csattogjon meztelen há­tán az úgyis nehéz jármot hor­dozó maradék magyarságnak. C. J. 'xrf'X. Ankét a pénzügyminisztériumban az új pénzről. Budapest, október 1. (MTI) Ma este a pénzügyminisztérium­ban ankét lesz, amelyen meg­állapítják az új pénzegység kér­dését. Az ankéten a pénzügyi világ kiválóságai, valamint egye­temi tanárok és az érdekelségek képviselői vesznek részt. Az új pénzegység kérdéséről Popovits Sándor a Nemzeti Bank elnöke, nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az új pénzegység régi meghagyásánál csak a prak­tikus ^szempontoknak kell ben­nünket vezetniök. Az [a fontos, hogy az átmenet minél simább legyen. A Jegyintézet számára az új pénzegység kiválasztása nem nagy jelentőségű. Sokkal fon­tosabb az az elhatározásunk, amellyel a fizetési eszközöknek szabad forgalmát akarjuk ren­dezni. megválasztásánál, vagy pedig a | — äMMWE SPSS «iWJSü A Pinceszövetkezet és a szövet­kezeti segélypénztár eszméje. A Rote Hilfe és testvéralakulatai szigorú ulti­mátumot küldtek a magyar kor­mánynak. Nem engedik bántal­mazni a magyar fővárosban hu­rokra került bolsevista ügynö­köket. Öntudatról, sőt elbizako­dottságról tesz tanúságot a til­takozás ténye, mely már ez okból is, de egyébként is külön fejezetet igényei a iegujabb akna­munka történetében. Mindenesetre élénken jellemző az idegen elvtársak gondolkodás­módjára, hogy testi bántalmazás­tól is komolyan féltik a letartóz­tatottakat. Pedig a magyar bün­tető eljárás technikájából intéz­ményesen száműzve van a pofon b ha a társaikért aggódó vörös komák előtt mégis a brutalitások rémképei lebegnek ijesztőül, úgy ez csak a rossz lelkiismeret megnyilatkozása s a szovjet- perrend nálunk is jól ismert esz­közeinek reminiszcenciájaként je­lentkezik. Mindenesetre jellemző a vörös vádbiztosok gondolkodásmód­jára a vieszariadás azoknak a vallató eszközöknek pacsziv igénybevételétől, melyeket aktive — van-e, aki ne hallott volna erről hiteles adatokat ? — a leg­csekélyebb aggodalom nélkül állítanak b9 világnézetük szol­gálatába. Nem szabad persze felednünk, hogy épen Rákosi elvtárs bölcs megállapítása sze­rint a szociális «termelésből» a jólétnek kell a világra fakadnia, a jólét pedig némely bölcselők szerint a fájdalomtól való men­tességben áll. Nem is vehető hát rossz néven, ha a széles rétegek fejére leidézni kivánt «szociális jólétet» annak legtolakodőbb és legelszántabb dervisei is ép bőr­rel óhajtanák majdan körül- üvölteni. A vörös ultimátum azonban azon a címsn is figyelmet érde­mel, hogy követelésének nyoma­tékéül népes tömegekre hivat­kozik. Ezek a tömegek a magyar kormány támasztékául szolgáló nyolcmilliőnyi lakossághoz vi­szonyítva nem volnának ugyan lenyűgözően nagyok, de emeli jelentőségüket, hogy fegyelme­zettek és csekély kivétellel esz­közeikben sem válogatósak. Éré­>{ ^{Beszélgetés Lipcsey Péter Eger, 1925. október 1. Szmrecsányi Lajos dr. b. 1.1. egri érsek ajkáról a szőlészeti és borászati kiállításon egy vég­telenül nagy súlyú kijelentés hangzott el, mely szövetkezeti segélypénztárt sürget. Eger ér­seke maga is szőlősgazda, akit szintén érintett a bortermelés mai válsága s annak idején a pinceszövetkezet megalakulásá­ban presztízsének teljes latba- vetésével vett részt és úgyszól­ván az első volt, aki a pince- szövetkezeti eszmét a mega nagy távlatokat nyitó jelentőségében megértette, magáévá tette és fel­karolta. A szervezési munkála­tok Lipcsey Péter dr. kormány- főtanácsos nevéhez fűződtek, aki a napi sajtó hasábjain állandó­an ébrentartotta ezt a kérdést. Serény agilitása révén sikerült tető alá vinni a pinceszövetke­zet gondolatát. A pinceszövetkezet megalakűlt Egerben, j Egy új szövetkezet azonban a legtöbbször anyagi bajokkal küzd és rendszerint nem rendelkezik a megindulás­hoz szükségei alaptőkével, mely működésének és terjeszkedési dr. kormányfötanácsossal. lehetőségeinek irányvonalát és határait megszabja; másrészt nélkülözi a bizalmat, amit a kis­birtokosok konzervatív állásfog­lalása magyaráz. Az újonnan alakúit Pinceszövetkezetnek is ezekkel a bajokkal kellett meg­küzdenie. Az érsekfőpásztor szö­vetkezeti segélypénztárt említő nyilatkozatával kapcsolatban munkatársunk ma kérdést inté­zett Lipcsey Páter dr. kormány­főtanácsoshoz : mi van a Pince­szövetkezettel ? el tudja-e érni célját és meg tudja-e tartani elő­irt pragrammját? Lipcsey Péter dr. kormányfőtanácsos a követ­kezőkben válaszolt: — Az érsek űr ő exellenciájá- nak kijelentéséről a legnagyobb örömmel értesültem. Sajnos, j.a kiállítás megnyitásakor nem tar­tózkodtam Egerben s ő exellen- ciája beszédét az Egri Nép­újságban olvashattam. Mielőtt részletesebben nyilatkoznék, elő­re kell bocsátanom.'hogy.a Pince- szövetkezet az Eger és Vidéke Hitelszövetkezetébe olvadt, mert kellő alaptőke hiányában más megoldási módot nem találtunk. Minden pinceszövetkezeti tag üz­letrészese lett a Hitelszövetke­zetnek s ma már ott tartunk, hogy alaptőkénk 6 millióról 600 millióra emelkedett. — Tőke hiányában nem tud­tunk mozogni, Épedig program- műnk és céljaink beváltásához pénz kell. Csak így tudunk a bortermelőkön és szőlősgazdá­kon segíteni. A beszervezés munkája örven­detesen halad előre s a szőlős­gazdáknak az idén is kisebb- nagyobb szüreti kölesönöket fizettünk ki. — Az uj szövetkezeti eegély- pénztárt üzletrészekből össze­hozni rendkívül nehéz. Erre vi­lágos példa a Pinceszövetkezet mert minden a konzervatív be- gombolkozáson múlik. Mi nagy tanulságokon okultunk és sike­rült áttörni a megnemértés front­ját. A Pinceszövetkezet a Hitel­szövetkezetbe való olvadásával tulajdonképpen a szövetkezeti segélypénztár eszméjét valósítja meg a ez a munka öexellenciája támo­gatása révén, azt hiszem, hogy sikerülni fog. — A kiállítást megtekintve ugyanarra a meggyőződésre ju­tottam mint öexellenciája. Már most csak a szőlősgazdákon mú­lik, hogy sorsukon és a termelé­sen lendítsenek. A mi program- műnk nem változott. Kölcsönök­höz akarjuk juttatni a gazdá­kat, piacot akarunk teremteni a boraik számára, szőlőmüvelési eszközöket óhajtunk jutányosán és beszerzési áron üzletrésze- eeinknek adni és átsegíteni őket minden termelési válságon. Más­részt a szóló melléktermékeinek a feldolgozását is felöleli prog- rammunk és az annyira várt konzervgyár létesítését, hogy a gyümölcs-termés értékesítése biz- tocitassék. Őexellenciájától na­gyon tokát várhatunk, sőt min­dent, mert ezidőszerint céljaink­hoz és terveinkhez képest elég szűk keretek között mozgunk. — Egy genfi lapban feltű­nést keltő cikk jelent meg, mely lehetségesnek tartja a legszoro­sabb magyar—német szövetsé­get, sőt Magyarországnak Né­metországhoz való csatlakozá­sát it.

Next

/
Oldalképek
Tartalom