Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-10-02 / 222. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925 október 2. Mi újság? — Hlinka szerint Románia területi engedményeket hajlandó adni Magyarországnak. A Vos- sische Zeitung már magyar — román területátengedősi tárgyalásokról ír. — A cseh parlamentben újabb magyarellenes kirohanások tör- téntea és Apponyi Albert gróf ellen ismételt támadások hangzottak el. Újból súlyos válsággal küzdenek I a borsodi szénbányák. Miskolcról jelentik : A borsodi szénbányák válságos helyzete egyre nagyobb arányokat ölt. Az elmúlt évben még teljes üzemmel folyt a bányákban a termelés és a kitermelt szén- mennyiség folytonosan növekedett. A nagy gazdasági válság azonban súlyos pusztítást vitt véghez az egyes iparvállalatok és gyárak között, úgy, hogy azok közül sok mérsékelte vagy beszüntette üzemét és ezáltal a borsodi szénbányák elestek legjobb fogyasztóiktól. Természetes, hogy ez nem maradhatott hatás nélkül a szénbányák termelésére sem s már az év elején több kisebb szénbánya kénytelen volt beszüntetni a munkát, mivel a kitermelt szénre nem kapott vevőt. Ehhez járult még a szén szállítási tarifája, amely annyira megdrágította távolsági vonatkozásban a borsodi szenet, hogy az nem tudott piacot teremteni magának. A borsodi ssénbányák váisága ilyen körülmények között egyre súlyosbodik. A nagyobb bányák is mérsékelték üzemüket, több kisebb bánya ismét megszűnt a a széntermelés hőn aponkint igen nagy apadást mutat. Ennek a szomorú helyzetnek az eredménye a bányák teljes leépítése lesz. Különösen súlyos ennek a kérdésnek a munkásokra vonatkozó része, mert a bányák üzemének beszüntetésével a munkások ezrei maradnak kenyér nélkül, kitéve a közeledő tél minden viszontagságának. A bányák ^vezetősége minden eszközt felhasznál a súlyos válság megszüntetésére. Kétséges azonban, hogy a súlyos körülményekre való tekintettel ez az akció eredményéhez vezet-e. A ciszterci diákszövetség egri osztályának névjegyzéke most kerül sajtó alá. A szövetség kéri mindazokat az öreg diákokat, akik még nem tagjai a szövetségnek, hogy iratkozzanak be mielőbb. Az uj jelentkezők beírását dr. Bárdos József tanár eszközli. Negyven magyar polgármester vesz részt a városok nemzetközi kongresszusán Párisban. Ismeretes, hogy a világ ösz- szes városai nemzetközi kongresszusra gyűltek össze Párisba. Egert ezen a kongresszuson Trak Géza polgármester képviseli. Tőle kaptuk ma a következő levelet: »Paris, 1925 szeptember 28. Ma volt a városok nemzetközi kongresszusának ünnepélyes megnyitása. Páris város tanácsának elnöke üdvözlő beszéddel nyitotta meg a kongresszust. Ezután az egyes államok képviseletében szólalt fel egy-egy polgármester, ugyancsak üdvözlő beszéd keretében mutatkozván be a kongresszusnak. Mi magyarok boldogok vagyunk, mert mindjárt az első napon szóhoz juthattunk. Huszonkét állam lemaradt a következő napokra. Tulajdonképpen bennünket is ezek közé az államok közé szántak, ámde a kedves Dvorcsák Győző, aki évek óta itt él és nagy sikerrel szolgálja a magyar eszméket, kérésünkre elment a kongresszus elnökéhez és kijelentette, hogy a magyarok nemzeti sérelemnek fogják tekinteni, ha még a délelőtt folyamán fel nem szólalhat képviselőjük. Egyébként mi vagyunk a {legnagyobb számmal képviselve a kongresszuson. Negyven magyar polgármester van itt. Ezt figyelembe is vette az elnök és készségesen engedett kérésünknek, így történt azután, hegy Prága polgármestere után, Lobmaycr, Budapest székesfőváros tanácsnoka szólalt fel a magyar városok nevében. Meleg üdvözlettel Trak Géza.« Vállalja-e a felelősséget a városi tanács? Eger, 1925. október 1. Sokszor figyelmeztettek már bennünket és sokan kértek, hogy a nagy nyilvánosság előtt tegyük szóvá az egri utcák tisztogatásának helytelen idejét és egészségtelen módját. Ma újból olyan esetnek voltunk tanúi, sőt szenvedő részesei, amely fölött nem térhetünk napirendre. Egyúttal elérkezettnek látjuk az időt arra is, hogy véglegesen leszámoljunk ezzel a kérdéssel. Országos mozgalom indult a tüdőbetegségek terjedésének megakadályozására. Milliárdokat költ az állam tüdőgondozó intézetekre. A városokban és vármegyékben a legkomolyabb férfiak foglalkoznak a problémával, mely egész nemzetünk életében fontos. A tüdővésznek legveszedelmesebb terjesztője az utca pora. És Egerben mégsem ügyelnek erre. Akkor söprik az utcákat, akkor burkolják valóságos porfelhőbe egész Eger városát az utcaseprők, mikor az az ártatlan ifjúság, a nemzet jövő reménysége jelenik meg az utcákon. Reggel félnyolctől félkilencig sep- rik a legforgalmasabb utcákat. A Főutcának legnépesebb részét, a Lyceum előtt ma reggel nyolc órakor vonta hatalmas portengerbe a söprő, mikor éppen a kis iskoláé fiúk, leányok, de meg a felnőtt járókelők százai haladtak erre. A felnőttek eltakarták szemüket, orrukat és szájukat. A kicsik köhögtek a sűrű porban, mely az utca megszáradt szemétjéből szállt fel. Mintha minden nem ia a tüdővész ellen, hanem a tüdő vész érdekében történnék itten. Szóltunk az utcaseprőnek, hogy ne csináljon ekkora port, vagy várjon, míg szűnik a forgalom. A szegény ember azonban hivatkozott az űtkaparó utasítására és söpört tovább és fertőzte az egészséges, tiszta, gyermektüdőket. Tud-e erről és vállalja ezért a felelősséget a városi tanács? (K.) Javulás a borpiacon. A Borászati Lapok Írja: A borpiacon csupán az óborok után van kereslet tovább is, de az áru teljesen eltűnt, bár a korai szüretelésü (Precoce stb.) fajták elég jó mustjai annyira erjedtek, hogy fogyaszthatők. Ezekből történt már néhány vétel 3500—3600 koronás árakon. Az őborpiac az fegész világon szilárd volt az utóbbi hetekben, mert csupán Spanyol- és Görögország termése olyan, hogy nagyobb kivitelre számíthatnak; sem Francia- sem Olaszország termése nem olyan, hogy exportra túlsók maradna, sőt ez utóbbi 3—4 millió hiányt fog állítólag felmutatni és így importra szorul majd. Ez a nemzeközi szilárdulóé azonban megállott és az uj termés megjelenése folytán uj helyzet előtt álljjaz egész európai bortermés és kereskedelem. Nálunk a szüret általánosabb kezdett lenni javuló minőség mellett (pl. Gyöngyös, Mór), a rothadásos szőlőkben ellenben a must most sem javult mindenütt, dacára a múlt hót kedvező időjárásának, mely azonban újból hűvössé vált. Az uj borpiac még nem teljesen alakult ki. Az óborok hirtelen ugrása megzavarta a kalkulációt, amit viszont az idöjrás változásai követtek. Annyi bizonyos, hogy a kereskedelem alig vásárol és csupán Mór vidékéről jelentenek osztrák (!) érdeklődést, sőt wieni hordók is érkeztek. A kedvező momentum csupán a mustbesürités általános és nagymértékű fellendülésében van. Vett híreink szerint nagymennyiségű must fog e hónapban koncentráltatni és körülbelül 300.000 hl.-re tehető az a mennyiség, mely ilyformán a mustpiacot tehermentesíti. A besűrített must értékelése 13.000— 15.000 K. literenkint. Kivitelünk jelenleg nulla. Kilátásaink legalább az uj borig hasonlóan semmik. Az osztrák tárgyalások felfüggesztésének semmiesetre a bor körüli csatározások az oka, hanem egyéb kérdések. Az osztrák kivitel körül többféle nézet alakul ki, de biztosat senki sem tud. Az osztrák termelők félnek egy kontingens- nélküli megegyezéstől, mig nz osztrák borkereskedelem nem remél többet, mint 3—400,000 hektoliter összkontingenst, amiből mireánk esne 100—150,200 hektoliter. A magyar vélemény hasonlóan kettéoszlik és a pesszimizmus, meg az optimizmus mindkét táborban fellelhető. A [ju- goezlávokkal [kötött 80,020 hektoliteres megegyezés, sajnos, nem ad okot reményekre, mig ellenben sokan azt a felfogást hangoztatják, hogy az osztrák borkereskedelem érdekében — Ausztria többet fog részünkre engedélyezni. Az osztrák 6000 koronás borárak mellett azonban, amikor a vám 6000 K lesz, még mindig nehézségek lesznek a kivitelben, ha a kontingenst tulbőre is szabják. A lengyel kivitel a lengyel gazdasági viszonyok miatt alig számbajöhető és kérdés, hogy a zloty szilárdítása miatt nem fognak e a lengyelek olyan intézkedéseket életbeléptetni, mely a borbevitelt teljesen lehetetlenné teszi. Egyéb kiviteli piacaink ma teljesen elzárattak előlünk és jő ideig nem is nyílnak meg oly módon, hogy a belfogyasztás emelésének kérdését ne kellessen a borértékesítési probléma elsőjének állandóan felszínen tartani. Árjelentéseinkből közöljük óborokra vonatkozólag : Mór 13—14 fokos 10—12 000 K., Tály- lya 9000 K., Dánszentmiklős 7500—9000 K., Kalocsa 10000 K. Somlyővásárhelyen 10 —12.000 K. Balatonvilágos-pta 8000 K., Debrecen 8000 K., Kecskemét 8000 K., Fülöpszállás 8000 K„ Siklós
