Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-13 / 206. szám
Előfizetési di] postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negjjedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. dusztrializálódás felé. Azaz: nem ■zabad beérni a mezőgazdaság fejlesztésével, hanem teljes odaadással fel kell karolni a hazai ipart. Mivel pedig ennek az iparnak külföldi viszonylatban ia versenyképessé tétele nyersanyag és igazi jó szén hiányában leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik : a mai határok megváltoztatása irányában minden elképzelhető erőfeszítés és áldozat a nemzet érdekében való s gyermekeink és unokáink javát szol- gálandja. Mondjuk hát el naponkint, véasük mélyen a szivünk közepébe s tegyük egész munkálkodásunk tengelyévé és vezető gondolatává a Magyar Hiszekegyet. A másik tanulság az volna, hogy akik mindnyájan többé- kevésbé ugyanazon gondoknak súlya alatt görnyedezünk: elgyötört, testvértelen, árva magyarok, végre-valahára csakugyan értsük meg már egymást a konok testvérharc folytatása helyett tartogassuk erőinket a bizonnyal eljövendő újabb nehéz idők további nagy megpróbáltatásaira! C. J. Heves harcok a városi Közüzemek körül. Az elbocsájtott városi kertész vádjainak hatása alatt több képviselő hevesen támadta a Közüzemeket, illetve annak igazgatóját. A kertész és az igazgató közötti ügyben a büntető bíróság dönt. A városi képviselőtestület szombat délutáni közgyűlése. Őszi gondok barázdálják a magyar ember homlokát ■ ezekből a gondokból az egri népnek is kijár a maga porciója. Az ősz mögött már ott lappang sötét árnyéka egy talán kegyetlenül mostoha télnek. A tüzelő, a meleg ruha, a tartalmasabb táplálék, mindmegannyi uj szükséglet, a távolból már követelőzve nyújtogatja kezét lapos erszényünk felé, A bizonytalanság érzése, mely a háború kitörésekor esztendőkre szólóan úrrá lett a lelkeken, a tél közeledtére megint csak erőt vesz rajtunk. Mi tagadás? A jő termés dacára tele van a lelkünk aggodalommal, hogy vájjon milyen lesz s mit tartogat számunkra a tél. Bizony pedig ha visszanézünk az elmúlt hónapokra, akkor is csak sok szorongatás jutott Eger népének osztályrészül. Alig hogy elkezdődött az uj esztendő, megmozdult városunk alatt a föld s ismeretlen és leküzdhetetlen veszélyek sejtése szántogatta lelkünk talaját. Tüzek is voltak, jégverés is többször meglátogatott, állatainkat is vészek irto- gatták. A nyár első felében sokat kellett aggódnunk, hogy vájjon lesz-e elég eső. Aratás ideje óta viszont a kelleténél több jutott ki a felhők harmatából. Míg előbb a kapások termését kellett féltenünk, most csekélyke szőlőnk szüretje aggaszt. A földműves nép minden gondját, lelki megpróbáltatását átéljük az idén, pedig hogy — talán a szőlő kivételével — jó a termés. Mindez pedig nem is a mi gondunk csupán. Az egriekkel jórészt együtt aggódik a csonkaország egész népessége. Ennek a szánalmas országroncsnak minden reménysége, egyetlen ütőkártyája a jó termés. Ha egyszer, egyetlen egyszer moBtoha lesz népünkhöz földanyánk: válság viharzik végig a maradék magyarság felett. Nagy bajok következnének el, ha itthon egyszer nem teremne népünk számára kenyér. Mert idegenből megvásárolni, haj, dehogy is tudnők! Hiszen földünk hoza- dékán kívül alig alig mondhatunk magunkénak valamit. Keserves állapot ennyire kiszolgáltatva lenni az időjárás szeszélyeinek. Felnőttek számára való gyermekjáték a függetlensége egy olyan államnak, melyet — hogy egyébről ne is beszéljünk — egy májusi fagy hosszú időre porba sújthat. Mindezekből pedig jövendő magatartásunkat illetőleg két tanulság következnék. Először az, hogy nemzetünknek minden erejével törekednie kell a minél szélesebb körű inEger, 1925. szeptember 12. A városi képviselőtestület közgyűlését szombat délután 3 órára hívta össze a polgármester, de 3 órakor még csak 20 képviselő jött össze a nagyteremben. A többiek csak félnégy tájban, az ülés megnyitása után gyülekeztek. A mai közgyűlést általában a részvőtlenség jellemezte. Trak Géza polgármester 3 óra 15 perckor nyitja meg az ülést. Kegyeletes szavakkal parentálja el az elhunyt Puchlin Lajos alispánhelyettes vármegyei főjegyzőt, akinek érdemeit és emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg Eger városa. Ezután bejelenti a polgármester, hogy a közgyűlésen a főjegyzői teendőket Nemecsek Aurél városi első aljegyző végzi, a tiszti ífőügyősz távollétében pedig Kálnoky Viktor dr-t kéri fel az ügyészi teendők végzésére. A városi kertész. Láng Nándor napirend előtt interpellál: A városi kertészetről hőnapok óta furcsa hírek keringenek. Hecser Béla, a közüzemek igazgatója elküldte a kertészt, mert nem volt vele megelégedve. Ez a kertész olyan dolgokat állít, olyan vádakat hoz fel egyes személyek ellen, hogy az ügy felett lehetetlen napirendre térni. — Kéri a polgármestert, vizsgáltassa ki a dolgot, mert a kertész és igazgató között kölcsönös ellenszenv is játszik közre. Trak Géza polgármester: Szívesen veszem az interpellációt, mert hallottam, hogy a várostői jogerősen elbocsájtott kertész bejárja a várost ős a képviselőtestületi tagok előtt különféle vádakat szőr volt alkalmazóira, — A dolog úgy áll, hogy a városi kertész szerződése junius 30-án lejárt és az igazgató, aki régóta nincs vele megelégedve, elbocsájtóttá a kertészt. Az igazgató eljárását indokoltnak látom. A vádaskodások miatt egyébként büntető eljárás van megindítva a kertész ellen. Ennek meg kell várni a végét. — A kertész ma semmi illetményt nem kap már a várostól, sőt, ha nem hagyja el önként lakását, akkor a város a rendőrség segítségével [távolítja el. Itt egyszerűen csak egy alkalmazottnak az elbocsájtásáról van sző. A rohanó autók, — avagy szíriai portengar az egri utcákon. Tatay Sándor a másik interpelláló : Örömmel tapasztalják az egri polgárok, hogy városunk fejlődik és az autők és motor- kerékpárok örvendetesen szaporodnak Egerben. Ám az olyan utcáknak, mint a Kertész-utca, lakói nem lelkesedhetnek az autókért, melyek sebes iramban rohannak a járókelők mellett és mint a szíriai homoksivatagon a szélvihar, olyan portengerbe takarják a szegény járókelőt, aki nem tudja, vájjon a tüdejét, a szemét, vagy a ruháját féltse-e jobban. Hajiüzdeni akarunk a tüdőbaj ellen, akkor legalább kétszer naponta, öntözni kell ezeket az utcákat, az autókat pedig le kell szoktatni a veszedelmes sebeshajtásról. Trak Géza polgármester magáévá teszi a kérdést és szigorú intézkedéseket helyez kilátásba a rendőrséggel karöltve az autők ellen, melyek 10 kilométeres gyorsaságnál sebesebben futnak a városban. Reflexiók az augusztus I9.-Í tűzvészhez. Kálnoky Viktor dr. az augusztus 19-én Egerben pusztított tűzvészhez (fűz reflexiókat. Elismeréssel adózik a tűzoltók munkájának, de kéri a polgár- mestert, hasson oda, hogy a helybeli gyár mielőbb leszállítsa a megrendelt lajtokát, melyek nélkül orkán esetén Gyöngyös város sorsára juttathatja Egert egy újabb tűz. — Kéri, hogy táblázatot készítsenek a tűzoltók céljaira alkalmas kutakról. [Indítványozza azt is, hogy legalább 50—100 ezer koronás prémiumokat kapjanak azok a polgárok, akik tűzesetnél a leghathatőaabb első segélyt nyújtják. Trak Géza polgármester kielégítő választ ad az interpellációra, majd felhívja a képviselőket, hogy akiknél a városi kertész vádaskodott, azok a vádakat tárják fel nála. Az évnegyedes jelentés. Papp István városi másod aljegyző felolvassa az évnegyedes jelentést a város közegészségügyi állapotáról, a közüzemekről, a szeszfőzdéről, a közvilágításról, a műszaki munkálatokról és a termés eredményekről. Felszólalások a közüzemek ellen. Láng Nándor szól elsőnek az évnegyedes jelentéshez. Helyteleníti, hogy egri polgároktól magas díjakat szed a városi közüzem plakátragasztásért, röp- irat terjesztésért és dobolásért. Kifogásolja, hogy a közüzem kertészete konkurrenciát csinál az egri termelő gazdáknak. Kéri, hogy szüntessék be a városi kertészetet. Majd azt a kijelentést teszi, hogy nincs szükség a közüzemnél 120 millió koronás adminisztrációra, bízzuk az igazgatást a városi tanácsra! Ismét a közüzemek. Vida Ferenc: A közüzem azért alakúit, ..hogy a pőtadőt csökkentse. Öt magyar holdon pedig nem lehet annyit keresni, hogy 20 embert tudjunk belőle dotálni, így nem fog csökkenni a pőtadó. A közüzemnek bányája is volt, de befúlt. Erről az ügyről is hallgatnak. >Több adót fizetünk, mint amennyit keresünk.» A városi közüzemek élére tessék állítani egy képzett gazdatisztet, ne [pedig egy csemegekereskedőt ! A kertész vádjainak megvizsgálására pedig vegyes bizottság kiküldését sürgeti.
