Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-13 / 206. szám
2 Vida Ferenc ezután az adózás terheit panaszolja. A kereseti lehetőség egyharmadára csökkent a múlt évinek. De az adókat duplájára emelték a múlt évihez képest. — Itt a száraz nyár. A szőlősgazdák még a napszámot sem tudják fizetni. És még csak hire sincs adóelengedésnek. Földrengés is volt, mégis magas adókat fizet Eger közönsége. — Ne csigázzák már fel az adókat a végtelenségig. Ma többet fizetünk adóba, mint ameny- nyit megkeresünk. (Úgy van!) Újból a városi kertész. Vida Ferenc azt is kifogásolja, hogy Hecser igazgató egy magyarul nem is tudó öreg embert hozott ide városi kertésznek, aki nem lát és nem hall. (Kakuk Jenő tréfásan közbeszól: Közellátás-rövidlátás. Hát a • Közellátás >-n&\ csak rövidlátó lehet a kertész is!) Tóth Csepreghy András felsorolja a vádakét,melyeket a városi kertész a Közellátásiról kifolyóan többek között a polgármester és dr. Kálnoky tanácsos ellen is felhozott. Nagy László több kifogást emel Hecser igazgató működése ellen és bejelenti, hogy lemond a fel- ügyelöbizottsági tagságról, mert nem akar rősztvenni olyan vállalatban, mely nincs hasznára városunknak. Ezután Radii Károly emelkedett szólásra, ó maga is a közüzemi felügyelőbizottság tagja. Csodálkozik, hogy most jönnek ide ezzel az üggyel, amikor az már a bíróság előtt van. S a főkertész olyan vádakkal hozakodik elő, amelyek még egy évvel ezelőtt történtek. A közgyűlés a maga állásfoglalását mindaddig fügeisze fel, míg az ügy a bíróságnál letárgyalva nincsen. A közüzemeknél maga is belátja, hogy a bolgár-kertéezet- re szükség nincsen, azonban a virág-kertészetről és faiskoláról ugyanezt már nem mondhatja. A virág-kertészetet és faiskolát a város szépészeti szempontokból nem nélkülözheti. Tényként kell megállapítani, hogy a közüzemek a város pénztárából egy fillért sem kap, nem kapott és a közüzemek a maga erejéből tartja fenn magát. Subik Károly c. kanonok volt a következő felszólaló. Ha tudomást szerzett volna erről a dologról, semmiesetre sem engedte volna a képviselőtestület elé. .Hogy mit csinált a főkertész, az a bíróság elé tartozik. A közüzemekre vonatkozóan megjegyzi hogy a mai időkben, a normális viszonyok beálltával nincsen szűk ség a városi közüzemekre és furcsának találja, hogy a város az adózó polgárokkal konkurál. — Hosszasabban fejtegeti a városi közüzemek tulajdonképpeni célját s arra az álláspontra helyezkedik, hogy a közüzemek keretén belül olyan termelési ágakat valósítson meg, amelyek még nincsenek s amelyekre égető nagy szükség van, mint például a konzervgyárra. A gyümölcstermelés szempontjából a közüzemek keretén belül I EGRI NÉPÚJSÁG 1925 szeptember 13 a létesítendő konzervgyár szolgálná legjobban a polgárság érdekeit. Trak Géza polgármester erélyes hangon tiltakozott az elhangzott felszólalások egy részéből kiciendülö vádak ellen. (Lapunk zártakor az ülés még tart. A közgyűléssel keddi számunkban foglalkozunk.) A vízvezetéki kölcsön elhelyezése. Mint a pénzügyi ős kereskedelmi szaklapokból olvasom, hatalmas versengés folyik a fővárosi és vidéki pénzintézetek között a városok által felvett 10 millió dollár amerikai kölcsönösszegének — amely összegből már 5 millió dollár folyósítva lett — az elhelyezése ügyében. Ebben a nagy pénzinségben érthető e nagy versengés. A fővárosi pénzintézetek előnyére a kormány annak idején úgy határozott, hogy az egyes városoknak folyósítandó kölcsön összegből a nagyobb pénzintézeteknek az alaptőke arányában engedi meg a kölosön egyrészének az elhelyezését; a többi ily körülmények között a fővárosi pénzintézeteknél nyert volna elhelyezést. Úgy látszik a kormány maga is belátta ezen rendelkezés igazságtalanságát és határozatát hatályon kívül helyezte; egyes városoknak a kölcsönösszeg felét teljes egészében folyósította és hozzájárúlt ahhoz, hogy a városok legjobb belátásuk szerint helyezzék el a tekintélyes összegeket a nagyobb és legmegbízhatóbb pénzintézeteknél. A városok így is cselekedtek és a kölcsönt a pénzintézetek vagyoni helyzetéhez mérten helyezték el. Egy-két hét alatt Eger város is megkapja a kölcsönösszeg felét, 5 milliárdot. Amennyiben a vízvezeték és csatornázás megvalósítása, illetve megkezdése egy éven belül alig lesz foganatosítható; a vörösnek is sürgősen intézkedni kell, hogy a kölcsönösszeget úgy, amint pl. Miskolc, Debrecen és Pécs városok ie tették, oly kamatozás mellett helyezze el, hogy a város által fizetett törleaztéses kamatterhet számításba véve — a városnak még 3—4% kamatjövedelme is legyen. Hogy a mi vízvezetékünk és csatornázásunk mikor lesz meg valósítható, azt ma megállapítani nem lehet. Sajnos, még a kezdetén vagyunk, eddig semmit sem csináltunk ezen égetően eürgős kérdés megoldása ügyében. Véleményem szerint az első és legfontosabb teendőnk volna tisztázni a kérdést, hogy a föld mívelésügyi minisztérium egyáltalában megengedi-e, hogy a szükséges víz biztosítására a fürdők } forrását felhasználhassuk. Úgy tudom, Miskolc is a Görömböly- Tapolca gyógyfürdő forrásait akarta felhasználni, de a föld- mívelésügyi minisztérium nem engedélyezte. Ezen álláspontnak mi is ki lehetünk téve, azért szükséges elsősorban ezt a kérdést tisztázni. Ha engedélyezve lesz, akkor a földmívelásügyi minisztériumtól kért vízügyi mérnökök lesznek hivatva, a vízszükséglet biztosításának a helyét megállapítani. Ha ez megtörtént, akkor egyelőre egy a belvárosra kiterjedő vízvezetéki és csatornázási tervrajz alapján készíthetjük el a megfelelő költségvetést. Csak ebben az esetben leszünk abban a helyzetben, hogy a 10 milliárdos kölcsönből megvalősíthatjuk-e a tervezett vízvezetéket és csatornázást. Ha a földmívelásügyi minisztérium netalán nem engedélyezné a győgj jellegű fürdőink forrásainak a felhasználását, akkor a vízvezeték létesítése egyelőre megvalósíthatatlan; amennyiben a Felnémeten létesítendő vízműveknek és ezen nagy kiterjedésű csőhálózatnak 4—5 milliárdos többlet költségeit ezidősze- rint fedezői képtelenek volnánk. Iiy körülmények között a városnak fontos érdeke, hogy a rövid idón belül folyósítandó kölcsön elhelyezéséről — megfelelő kamat biztosítása mellett — mielőbb gondoskodjék. Természetesen csak a nagyobb pénzintézetek és az O. K. H. kebelében alakúit Hitelszövetkezet jöhetnek számításba a kölcsöntőke arányos elosztásánál; mert a város érdekei az anyagi felelősség tudatában a legmesszebbmenő óvatosságot parancsolják. Itt van előttünk az intő példa, a Hitelbank bukása; ahol a városnak 20 millió korona árvapénze, a vármegyének 65 millió korona árvapénze és több mint 600 millió közpénze van veszendőben; továbbá igen sok szegény ember, tisztviselő, nyugdíjas, úgy szólván mindenét elvesztette, úgy, hogy a betevők a legjobb esetben alig kapják meg betétjük 20—25°/o-át. A nehéz gazdasági és megélhetési viszonyok mellett a magán- betevők a kedvezőnek látszó hetikamat mellett elviselhetőbb megélhetést reméltek maguknak biztosítani. Egyesek házaikat, földjeiket, szőlőjüket is eladták, hogy vagyonkájukat jövedelmezőbbé tehessék. A tiltott heti kosztkamat döntötte romlásba a Hitelbankot is és sok szegény embert a tönk szőlőre juttatott. Ne feledjük el azonban azt a fontos körülményt, hogy a betevők az igazgatóság egyes tagjaiba helyezett bizalmuk alapján bízták vagyonukat az intézetre és még álmodni sem merték volna soha, hogy mindenük veszendőbe megy. Álljanak a nagy nyilvánosság itélő- széke elé azok, akis e katasztrófának az okozói és viseljék feltétlenül az anyagi felelősséget is ; amennyiben itt árvák vagyonáról és közpénzekről van sző. Okuljunk az intő példán és helyezzük el a kölcsönt a legnagyobb és legmegbízhatóbb pénzintézeteknél, tekintetbe véve azt is, hogy mely pénzintézetek adták a közönség és város érdekeit mindenkor szem előtt tartva tanűjelét a város iránti jóindűlatuknak és szeretőtöknek azzal is, hogy átadták Eger városának a tulajdonukat képezett Városfejlesztő részvényeket és segítségére siettek a városnak egy fürdőváros létesítésével az idegenforgalmat biztosítani; — hogy egy új jövedelmi forrás i biztosításával lehetővé tétessék polgártársaink elviselhetetlen adóterheit csökkenteni. Hogy ez így van, személyesen alkalmam volt meggyőződni. Itt van Grác, az ő gyönyörű szép Schlossbergével, ahol az idegen- forgalom a városnak oly tekintélyes jövedelmet biztosít, hogy az iparos, kereskedő, tisztviselő alig tudja, mi az az adó ; a vállalatok és ingatlan tulajdonosok pedig a huszadrészét sem fizetik a mi elviselhetetlen adótér- heinknek. Ott van a Bécs melletti Baden, ahol egy hegyoldalon Párádhoz hasonló kénesforrásra bukkanva, létesítették azt a szép fürdőt, egy 20,000 lakossággal bíró várost, a melyben a legtöbben a fürdővendégektől, az idegenforgalomból élnek. Ott van Radegund, Semmering, stb. stb, ezek mind az idegen- forgalom által lettek világhírűek. Mért ne lehetne kicsiben Egerből is egy kedves, kis fürdővárost létesíteni él egy számottevő idegenforgalommal tekintélyes jövedelmezőséget biztosi tani. Eger város természeti kincsei ezt lehetővé teszik, csak meg kell valósítani. Tekintettel mindezekre, hiszem, hogy városunk törekvését támogató pénzintézeteinknek — amelyek a Városfejlesztő részvények átadásával ezt hathatósan elősegítették — elismerésre méltó magatartását méltányoljuk és viszonozni fogjuk azzal, hogy az elhelyezendő kölciönösszeget a képviselőtestület kizárólag ezeknél a pénzintézeteknél és a Hitelszövetkezetnél fogja elhelyezni. Radii Károly. Újabb Városfejlesztő részvény- vásárlások Eger város részere. Az elmúlt héten ismét többen adták tanűjelét a város iránti Bzeretetüknek azzal, hogy Városfejlesztő részvényeiket Eger város részére hozzám juttatták. Átadták a következők: G. B. _ _ _ 100 darab, N. N ....... _ _ 4 0 « F. G. _ _ _ 17 « Fogéi Elemér — 15 « összesen 172 darab. Ezen 172 drb részvényt Eger városának átadtam. Az Egyházmegyei Takarék- pénztár által átadandó 1250 darabbal a hét folyamán újabb 1422 drb Városfejlesztő részvény jutott Eger város birtokába. Ismételten kérem azon t. részvényeseket, akik részvényeiket a városnak átadni nekem megígérték, legyenek szívesek mielőbb hozzám juttatni. Saját érdekükben ajánlom, amennyiben a város — tekintettel a birtokában lévő túlnyomó részvény- többségre — rövidesen határozatiig kimondja, hogy az eddigi 40.000 korona helyeit már CBak 30.000 koronát lesz hajlandó fizetni. A Hitelbanknak és a budapesti Városi Banknak már csak 30.000 koronát hajlandó fizetni a város. így fognak járni mindazok, akik akarnak nyerészkedni a városon. Most már nem sürgős a városnak a részvények megszerzése ; akik spekuláltak örülni fognak, ha a városnak a reájuk nézve semmit sem jövedelmező értéktelen részvényeket bármily elfogadható áron átadhatnák. Radll Károly.
