Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-11 / 204. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. szeptember 11. péntek. XLIL évf. 204 az. Előfizetési díj posta! szállítással: egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ilyenkor vígan folydogálván garatunkon lefelé a bor s ele* venebben csörgedezvén szívünkben a vér, mások nyomorának enyhítésére is ha nem csordul, legalább csöppen valami . . . Az egyesületeknek tehát, mondom, tisztesség adassék s az általános «leépítés» lázában is hagyjuk csak békességben munkálkodni őket. Bennük valahogyan mégis csak éldegél a szociális lélek, melyet az egyének- bői jórészt már kioperáltak a zord idők. C. J. Keglevich Gyula gróf hetvenedik születésnapi ünnepe. Megfestették arcképét, díszpolgárrá választották és nevéről keresztelték el a község főterét. Társadalmi munka fog megindulni az egész vonalon, hogy beköszöntött az ősz. Az állam tehermentesítése érdekében annak válláról nem egy feladatot a társadalomnak kell magára vennie. Áldozatot kell hozni a kevés kényelemből, a lapos erszényből. Áldozat, mindig újabb és újabb áldozat: ez a mai nemzedéknek osztályrésze a szeszélyes sors árukészletéből. Áldozatot kér és vár a tömérdek egyesület és társadalmi mozgalom; áldozatot követel a rengeteg baj és seb, melyekre az állam ösztövér tarisznyájából sehogyan sem lehet gyógyító írt kisajtolni. Való igaz, hogy ebben az összezsugorodott országban szinte túlontúl sok akció és tömörülés appellál a zsebekre s a közéletbe esik valamennyire is bekapcsolódott ember jövedelmének jókora részét tagdíjakra költheti. Ennek is a társadalom érzé- « ketlensége az oka. A halálosan közömbös és tunya magyar társadalomé, amely siketen megy el a legfájóbb panaszok mellett is, s amelynek önmaga iránt való minden kötelességét egy egy külön egyesület utján kell a fülébe süvölteni. Ha nemcsak magának élne a balkáni hódoltság korának aszott lelkű magyarja, bizony bizony kevesebb egyesülettel is beérhetnők s megtakarítható volna az a rengeteg idő, munka és pénzáldozat, melyet az egészségesebb gondolkozásu és érzületű társadalomban nélkülözhető egyesületek ügykezelése minálunk elnyel. Ha több volna a szív, kevesebb lehetne az egyesület. Egyelőre azonban még az asztaltársaságoknak is megvan a létjogosultságuk. Az egyéni és osztályönzés olyan mélyen eresztette gyökereit a magyar lélek televényébe, hogy egymással szinte folyton harcban állunk. A fehér asztal hovatovább szükségessé váló levezetője lesz a társadalmi feszültségnek. Amíg ott ülünk mellette, addig bizonyára nem verjük be egymás fejét. Vagy hogy a gyöngyöző bor mellett könnyebben kitárulnak a begombolkozott lelkek s a féltve őrzött bugyellárisok. Pétervásáráról írják az Egri Népújságnak: Pétervására község lakossága impozáns keretek között osztozott szülötténék, Keglevich Gyula grófnak 70 éves születési jubileuma alkalmából a történelmi tradíciókban bővelkedő, közszeretetnek örvendő grófi család bensőséges ünnepében. Csütörtökön este a pétervá- Sárai Önkéntes Tüzoltőegyesület, Levente-Egylet, Iparoskor, Dalkör és iskolaszék lampionos szerenádot adott az ősi kastély előtt a jubiláns tiszteletére. A község lakossága és a megjelent testületek nevében dr. Seres András plébános üdvözölte magas szárnyalása beszédben a 70 éves Keglevich Gyula grófot, aki családja és rokonai körében meghatott szívvel fogadta a meleg szeretetből fakadó jó kivá- natokat. Szombaton reggel, 9 órakor a virágokkal feldíszített kegyúri templomban hálaadő szent misét végzett fényes segédlettel Seres András plébános. A kegyúri templomot zsúfolásig megtöltötte Pétervására lakossága és vidékének egybegyült ünneplő közönsége. A hálaadő szent mise után az ünneplők és az ünnepelt gróf a községháza feldíszített tanácstermébe vonultak. Az előkelő közönség soraiból a következő előkelőségek neveit sikerült feljegyeznünk: Isaák Gyula Hevesvármegye főispánja, Ivády Béla kir. kamarás, nemzetgyűlési képviselő, özv. gróf Almássy Kálmánná, özv. gróf Zichy Károlyné, báró Pírét de Bihain Jenő, Vágó Lajos espe- res-plebános, stb. A községházán tartott díszközgyűlésen Miklóssy Aladár föszolgabirő méltatta Keglevich Gyula gróf nagy érdemeit, társadalmi tevékenységét, melyen mindig a közért fáradozó önzetlen szeretet lengett át. Kucsera Pál községi főjegyző indítványára a község egyhangú lelkesedéssel Pétervására díszpolgárává választotta az érdemekben bővelkedő grófot. Elhatározta a díszközgyűlés azután, hogy a község főterét Keglevich Gyula gróf nevéről nevezi el. Miklóssy Aladár főszolgabíró magvas gondolatokkal átszőtt beszéde keretében ezután leleplezte a művészi kiállítású olaj- festményü képet, mely a 70 éves Keglevich Gyula grófot megszólalásig hűen ábrázolja. Ekkor Isaák Gyula főispán a vármegye közönsége nevében üdvözölte a meghatott grófot. A díszközgyűlés befejezése után az ősi kastélyban 40 terítékes ebéden látta vendégül a grőf az előkelőségeket, a község és vidék vezetőit. Itt több szép pohárköszöntő hangzott el az ünnepelt Keglevich Gyula grőf és családja éltetésére. Beszéltek : Isaák Gyula főispán, Ivády Béla nemzetgyűlési képviselő, Vágó Lajos esperes, Schneider Oszkár gyógyszerész és gróf Keglevich Imre. Pétervására nemes grófját 70 éves születésnapja alkalmából Szmrecsányi Lajos dr. egri érsek meleg hangú táviratban halmozta el jókívánságaival. Ugyancsak táviratban üdvözölte az érdemes közéleti férfiút Kriston Endre püspök is. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» Újból lebélyegzik a hadikölcsön kötvényeket. Mint ismeretes, az állam a Magyarország területén maradt nosztrifikált hadikölcsönkötvé- nyeket az állampénztárnál lebélyegezte. Legutóbb ezeket a nosztrifikált hadikölcsön papírokat összegyűjtötték és a központi állampénztárhoz továbbították, mert egy jővátételi bizottság jön azokat felülvizsgálni és számba venni, hogy a hadikötvények összegét jővátételi számlánkból levonja. Értesülésünk szerint a bizottság megérkezésének időpontjáig még mindig elfogadják a kötvényeket, úgyhogy saját érdekében mindenki jól teszi, ha a kötvényeket az állampénztárhoz benyújtja. A bizottság megérkezése után a kötvényeket felül fogják bélyegezni. A nosztrifikált hadi- kölcsönkötványek csak akkor lesznek érvényesek, ha azokat most újból lebélyegeztetik a tulajdonolok. Milyen közszükségleti cikkek drágábbak, mint békében. Érdekes kimutatást közöl a Közgazdasági Figyelő egyik újabb száma a közszükségleti cikkeknek 1914 augusztus elsejétől, 1925 augusztus 1-ig bekövetkezett drágaságáról. A kimutatás szerint a cikkek drágulási aránya a békeár sokszoro- zásában kifejezve a következő: lakbér 6964, villany 10 ezer, mozgőszinház 12 ezer, burgonya 12,500, bab 12 ezer, marhahús 17 ezer, dohány 17,500, villamos 18,750, cukor 18,750, férfi ruha 69 ezer, női ruha 19 ezer, hagyma 20 ezer, sertéshús 20 ezer, tej 20 ezer, szappan 25 ezer, cipő 23,500, vászon 24 ezer, kötött áru 24 ezer, kenyér 25 ezer, szén 25 ezer, tojás 25 ezer. Az aranykorona 'indexe viszont az arany 10 koronás ára szerint csak 14,250 volt aug. l-én. Ha tehát párhuzamot vonunk, kitűnik, hogy csak a lakbér, villany, mozi, burgonya, bab olcsóbb, mint békében, mig a többi közszükségleti cikkek 20—80 százalékkal (drágábbak.
