Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-11 / 204. szám
1 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. szeptember 11. A szept. 13-iki úszóverseny. A M. E. S. E. vezetőségének nagy gondot okoz, hogy az egri úizők diadalmas szerepléseit maradandóvá tegye és a »magyar Magdeburg« ifjainak szívós küzdelme által megszerzett hegemóniát a jövő évekre is biztosítsa. Ez a cél csak további kitartó, rendszeres munka által érhető el. Elsőrendű fontossággal bír ennél a munkánál, hogy a nagyszámú egri diákságból ki legyenek válogatva azok, akiknek kezdő teljesítménye biztosíték arra, hogy a velük való foglalkozás és kitartó munka után nagynevű úszóinknak pótlására alkalmasakká válnak. Ezt a célt szolgálja a vasárnap délután rendezendő úszó- verseny, amikor az összes egri középiskolák kezdő versenyzői mutatják be tudásukat a férfi uszodában. A nagyszámú nevezés biztató előjele (annak, hogy kiváló anyagot lesz alkalma megismernie az elnökségnek. A versenyen a jM. E. S. E. kiváló úszőgárdája is indúl és igy a közönségnek elsőrendű sport élvezetben lesz része. Belépő dij nine*. Önkéntes adományokat a sport célra való tekintettel szívesen fogad a Mese vezetősége. Magyar repülőgép katasztrófája. Szombathely, szeptember 10. Ma reggel főinyolc órakor a szombathelyi repülőpályáról felszállóit egy két üléses iskola- repülőgép Ond László pilóta ve zetésével és Faragó Pál csen- dörföhadnaggyal, mint utassal. A gép a repülő tér közelében 800 méter magasságból lezuhant, és mind a két utas szörnyet halt. A baleset kiderítésére a légügyi bizottság vizsgálatot indított. Nem valószínű, hogy a szerencsétlenségnek a pilóta volna az oka, mert Ond László rendkívül ügyes és szakavatott piiőta. A tábla enyhítette a feleség- gyilkos egri malommunkás büntetését. A múlt év őszén történt, hogy Buja György egri malommun- kás nyolc késszúrással megölte feloiégőt, Maczkó Máriát. Az egri kir. törvényszék ez év áprilisában halált okozó súlyos testi sértésben mondotta ki bűnösnek a férjet és két évi börtönbüntetésre Ítélte. A budapesti kir. Ítélő tábla a halált okozó súlyos testi sértés büntette helyett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek, de a súlyosabb minősítés ellenére is enyhítette a büntetést, mert az enyhítő körülmények figyelembe vételével két év helyett csak másfélévi börtönre ítélte||Buja Györgyöt. fűm Vízhiány fenyegeti a Sáncot. A Szőlő-utcai kút és a Gábor kút vize is fertőzött. Eger város képviselőtestülete a huszonnegyedik órában határozta el a városi vízvezetékek kiépítését és éppen a tizenharmadik órában feledkezett meg a város legvízszegényebb negyedéről, a Sáncról, amikor úgy gondolkozott, hogy a Sáncban nem építteti meg a vízvezetéket. E kis negyednek a lakossága így joggal foglalhat állást amellett, hogy a vízvezeték költségeihez a maga részéről minden nemű hozzájárúlási megtagad. Lehetséges, hogy a vízvezeték megépítését a Sáncban technikai akadályok gátolják, de semmi- esetre nem gátolhatják a képviselőtestület odairányuló jóindulatát, hogy e kis negyed állandó vízhiánnyal küzdő lakosságának vízellátásáról gondoskodjék. Hogy rávilágítsunk a sánci állapotokra, megtörténik, hogy már reggel 2 órakor sorban ülnek a Gábor kútja előtt a háziasszonyok, hogy a háztartáshoz szükséges vízről idejében gondoskodjanak. Ennek a kútnak vízbősége csekély és egyáltalán nem képes ellátni a lakosokat elegendő vízzel. A Szőlő-utcai kutat a nyáron a kiapadás veszélye fenyegette és fenyegeti még ma is, mert az állandó vízhordás következtében a forrás nem tud pótlásról gondoskodni. A másik és nagyobb hiba az, hogy a Szőlő-utcai kút vize szennyes, piszkos, fertőzött és jőrésze van a t avalyi hastifuszos megbetegedések terjesztésében. A Gárdonyi-utcai Gábor-kútja tisztaság szempontjából nagyon kifogásolható, különösen a forrás környéke gondozatlan és nem egyszer találtak már benne állati hulladékokat, rongyot, döglött macskát, hajtűket és hajcsomökat. Ilyen viszonyok között élnek a Sáncaegyed lakói. Miazmás, zavaros vizet isznak és épületes látvány valóban, amikor a kutak körül »az erősebb joga« címén hajbakapnak. Csekó Gábor pápai praelátus áldozatkészsége és jószívűsége hozta létre a Gábor-kutat. A város a közkutak kérdését mindig a lakosságra és a fertáiymeste- rekre, a kutgazdákra hárítja. Legyen már a sánci kutakhoz valami köze a városnak is, mert mindaddig, míg hivatalos helyről és komoly formában nem karolják fel az ügyet, a sánci lakosság tovább fog civakodni elégedetlenkedni, amit a jváros vezetősége nem nézhet tétlenül. A kutak alapot tisztításra szorulnak és radikális intézkedésekre van szükség, hogy a ku- > tak beszennyezésének elejét ve- | hesse, illetőleg azt megtorolja. Spanyol jelentések a marokkói harctérről. Madrid, szeptember 10. M.T.I. A madridi lépők az alhucenasi partraszállásról a következőket Írják : A francia és spanyol csapatok három partraszállási műveletet hajtottak végre az alhu- cemasi öbölben az ellenség megtévesztőiére. A csavazillai öbölben teljesen meglepetésszerűen ment végbe a partraszállás. A csapatok rohammal bevették az ellenséges állásokat és két ellenséges üteget zsákmányoltak. A francia és spanyol repülő raj támogatta a partraszállást. Hétfőn délelőtt 10 órakor adták ki a- parancsot a partraszállásra. A nagy kavarodásban, amelyet a hajók egyszerre való kikötése okozott, az egyik ágyúnaszád összeütközött ogy torpedózu- zóval, de saját erejéből el tudta érni a melillai kikötőt. Kevéssel 11 óra előtt kezdődött meg a kikötés. A partraszállás incidens nélkül ment végbe. |12 benszü- lött osztag vonult az ellenséges állások ellen. Ez alkalommal több összetűzés támadt, az ellenség azonban a hadihajók ágyúinak tüzelése elől csakhamar visszavonult. A csapatok ellepték az ellenséges állásokat és többszáz hadifoglyot ejtettek és nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak. Tíz tank, egy spanyol gyalog osztály két osztagával, három benszülött osztaggal, egy tábori és egy hegyi üteggel és egy automobil - parkkal, két utász osztaggal és egy drótnélküli telefon osztaggal szállott partra. Egyik spanyol repülőgépet az ellenséges^ tüzelés eltalálta és nyilt tengeren le kellett szállania. Ezt egy francia torpedózúzönak sikerült fedélzetre venni. A spanyol csapatoknak sikerült Morro Luogo félszigeten partra szállani. Hogyan kell kikerekiteni a forgalmi adó összegét? A legutóbbi napokban egyes lapok téves közléseket adtak le arról, jhogy a kereskedő által lerovandó forgalmi [adóösszegeket hogyan kell kerekíteni. A 4700—1925. számú rendelet csupán annyit mond, hogy a forgalmi adót csak akkor kell kikerekiteni ezer koronára, amikor azt a kereskedő az állam részére lerója. Ha tehát bélyegben rója le valaki a forgalmi adót, akkor a napi végösszeg után esedékes forgalmad5j kikerekítendő felfelé teljes ezer koronára, ha pádig havonként vagy negyedévenként készpénzben fizeti, akkor csak a hónap vagy negyedév végén. Téves tehát az a felfogás, hogy minden egyes forgalmi adó alá eső bevétel adója külön-kűlön ezer koronára kikerekitendö s téves, hogy a kikerekités naponként többször ii megtörténhet. A verpeléti gyilkosság a tábla előtt. Megírtuk annak idején, hogy Nagy József verpeléti gazdalegény a múlt év tavaszán Varga Orsolyával, akit feleségül venni szülei ellenzése miatt nem tudott, elhatározta, hogy közösen a halálba mennek. Mannlicherővel aztán husvét első napján este agyon is lőtte a leányt, a tett azonban olyan hatást gyakorolt rá, hogy magával már nem tudott végezni. Az egri törvényszék a múlt év júliusában szándékos emberölés büntette miatt négy évi fegy- házra Ítélte el, nem fogadván el abbeli védekezését, hogy ö a leányt előzetes megállapodás után lőtte agyon. A budapesti ítélőtábla, ahová az ügy felebbezés folytán folytán került, már régebben elrendelte a bizonyítás kiegészítését a tekintetben, hogy a lövés sióiról érte-e Varga Orsolyát. Az igazságügyi orvosi tanács véleményét kikérvén, ma délelőtt újból foglalkozott- ez üggyel a tábla ős megsemmisítve az egri törvényszék ítéletét. Nagy Józsefet a sértett kívánságára elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek és ezért kettő évi börtönre Ítélte. Egy bátor leány hőstette. Egy fiatal francia leánynak az egri nőkre emlékeztető hőstettéről számolnak be a párisi lapok. Benoit, párisi építész, menyasszonyával a francia Alpokban, Grande-Chartreusan volt rokoni látogatáson. E bét elején a Chartreuse csúcsok megmászására indult az ifjú jegyespár, de a nagy vállalkozásra nem szerelték fel magukat kellően. Korán rájuk esteledett és a sötétben eltévedtek. Benőit tájékozódás céljából egy szakadék szélén álló fára mászott fel, de az ág letört alatta s a szerencsétlen fiatal ember a mintegy 200 méter mélységű szakadékba zuhant, hol eszméletlenül terült el egy fa mellett, mely újabb tátongó mélység szélén állott. A leány habozás nélkül vőlegénye segítségére sietett. A koromsötét éjszakában leereszkedett a szakadékba és hoBszű fáradtság után rátalált völegá-
