Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-08 / 151. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. július 8. szerda XLII. évt. 151 sz Előfizetési díj postai szállítással: gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A forgalmi adó fájó sebe az országnak. A beruházási törvényjavaslat a Ház előtt. — A nemzetgyűlés mai ülése. Komolyság: egyes! így osztályoznék a város kép- ' iselőtestületét a tegnapi ülés i Drsdöntő határozata alkalmá- 1 ól. Olyan kérdést tárgyaltak, i lely évtizedek óta újból és űj- 1 ól felvetődik s amely körül i gykor ádáz szilajsággal rob- 1 antak ki az ellentétek. Valamikor a diadalmas : több* i §g egyszersmindenkorra félre : karta vetni a városi vízveze- 1 ik létesítésének tervét s való- i ígos »örökérvényű záradék« « nejével kivánta az eszmét »ad í 3ta« tétetni. Annak idején toi- j anyára nagy volt a győztesek ( iadalmi mámora s a vízveze- 1 ik elföldelt gondolata fölött hi- 1 előleg vigalmi torra is egybe- j yülének valamelyik pince mé- 1 rébe a nyakas és maradi ma- I yarok. Milyen jő, hogy mindez im- í iár a múlté ! Minden elfogult- i ig nélküli, tárgyilagos és szak- i íerű felszólalások világánál vet- 1 ik tegnap újabb fontolóra a 1 áltozott viszonyokhoz képest ! lődosított régi tervet a város- s tyák. Nem voltak izgalmas je- 1 netek és heves összecsapások i hogy ez elnöklő polgármester 1 erdősének nyomán, sz általános 1 Blyeslés előtt, egy röpke pilla- i atra elnémultak az ajkak, mint- 1 a angyal szállt volna a sok 'i ihart látott közgyűlési terembe : í s egyetértés angyala. Ritka vendég azokon a helye- 1 aa, ahol magyar emberek a 1 özügyet intézik. Városunk por- t ján sem törzsökös lakó, mely- i Bk jövetelét réges régen tárt 1 árokkal várjuk. Vajha hosszú időkre szólana i ostani látogatása s a beké», i egértő, áldozatkész munka szel* 1 me végleg birtokába venné ve- : 3tőink lelkét. Tar. Adományok. Ivánovich Emil dr. £ pátkanonok, papnevelőintézeti 1 armányzó, 5 millió koronát £ iományozott a sz. Ferenc rend í *ri Kulturházának építkezési 1 altaégeire. — Ugyancsak a Kul- 1 irház építkezési költségeire ado- i lányozott 1 millió koronát Bóta 1 ince gazdálkodó is. A rendház f nöksége ezúton fejezi ki hálás 1 öszönetét az adományokért. Budapest, julius 7. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitotta meg Scitdvszky Béla elnök. Bemutatja a tabi választó­kerületben megválasztott Kál­mán Jenő dr. megbízó levelét. A megbízó levelet kiadják az igazolási állandó bizottságnak. Ezután harmadszori olvasás­ban fogadja el a nemzetgyűlés az előadó kisebb lényegtelen módosításával az országgyűlési képviselő választásról szőlő tör­vényjavaslatot. Majd a tisztvi• selői fizetések emeléséről és a beruházásokról szőlő törvény- javaslat tárgyalására tér át a Ház. Görgey István az első felszólaló. Örömmel üdvözli a javaslatot. Csodálatos dolog, hogy bár a javaslat könnyítéseket tartalmaz rendelkezéseiben, az ország köz­véleménye mégis vegyes érzel­Eger, 1925. julius 7. Az Egri Népújság tegnapi száma csak az elejét közölte annak az impozáns képviselő- testületi közgyűlésnek, amely valóban méltó volt ehez a város­hoz és e város népének emelkedő kultúrájához. Hosszabb vita után, — mely azonban csak az egyes részletekre vonatkozott, mert a kölcsön felvétele és a vízvezeték megépítése mellett elejétől kezd­ve egyhangú volt az állásfogla­lás — megszavazták a fontos javaslatot, melynek megvalósí­tása egy újabb hatalmas állo­mása lesz városunknak a fejlő­dés útján és belekapcsolődást jelent a modern városoknak irigyelt sorába. Ez a közgyűlés történelmi momentum volt Eger életében és az utókor hálás megemléke­zésére is méltán számot tarthat. Dr. Kálnoky István gondos elő­tanulmányok alapján elkészített, mekkel fogadja azokat. A for­galmi adó leszállítása ország­szerte nagy nyugtalanságot oko­zott. A pénzügyminiszter ne zár­kózzék el a mostani rendszer olyan természetű megváltozta­tása alól, amilyet a helyzet meg­kíván. A nyugtalanság és elke­seredés mellett bizonyít, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kell. Örül annak, hogy a pénz­ügyminiszter is bejelentette, hogy az elkeseredésnek véget kell vetni. Az átalány-összegek meg­állapításánál a helyi érdekeltsé­geket meg kell hallgatni. Reméli, hogy a pénzügyminiszter a for­galmiadé kérdését még nem zár­ta le. A tegnapi megmozdulás azt bizonyítja, hogy ez a kérdés fájó sebe az országnak. Várja a pénzügyminiszter megnyugtató válaszát. A javaslatot elfogadja. világos, könnyen áttekinthető szerkezettel felépített, lebilincselő előadásban ismertette a vízve­zeték tervét, mely a felveendő amerikai kölcsönből volna meg­valósítandó. A vízvezetéknek a felsőtár- kányi forrásokkal tervezett meg­oldása oly nagy költséget igé­nyelne, hogy az ma kivihetet­lennek látszik. Az egri melegvíz forrásokkal gondolják egyedül megvalósíthatónak a vízvezeté­ket, mert ezek a források bő­ségüknél és közelségüknél fogva egyedül felelnek meg a követel­ményeknek és lehűtve kitűnő ivóvizet is szolgáltatnak. A most felveendő kölcsön ter­mészetesen nem elegendő a víz­vezeték teljes felépítésére, éppen ezért két építési körletre osztják fel a várost. Az első építési körlet, ahol elsősorban építik ki a vízveze­téket és vele kapcsolatban a csa­tornázást a városnak a követ­kező utcák által határolt, úgy­nevezett belső városrész lenne: Mária-utca, Servita-utca, Dobó­utca, Káptalan-utca, Telekessy- utca, Király-utca, Vőrösmarty-u., Baktai út eleje, Kisasszony-utca. Ezeken az utcákon és a város főutcáján vezetne végig a főcső. A második építési körzetbe a város többi részei tartoznának. Jacsó Mihály: Es a Sánc? A Sánccal mi lesz ? (Közbeszólások: Jaesó szom­jazik !) Dr. Kálnoky István: A Sáncban csak azután építhetjük ki a víz­vezetéket, ha az első körzet ki­épül és a másodikra újabb köl­csönt kapunk. Az említett fő­csöveken kívül az első kölcsön­ből kell fölépítenünk a vízmüvek központját és egy szolgáltató medencét. Ez utóbbit vagy a Hajdú-hegyen, dr. Sebeők vezér­igazgató villája környékén, vagy pedig a vár fölött helyeznénk el. A második körzet felépítésével egy második szolgáltató medence is szükségessé válik. Az első építési körzeten belül minden háztulajdonos saját költ­ségén lenne köteles a főcsővektöl a házi csatlakozást kiépíttetni. Ezt úgy segítené elő a város, hogy a 20 évre kölcsön vett összegből 100 ezer aranykoronát fordítana erre a célra, melyet ugyanazokkal a feltételekkel fi­zetnének vissza a háztulajdo­nosok, mint a város, tehát 118 százalékot fizetnének évente a törlesztéssel együtt. Mi lesz a vízdíj ? A vízhasználati díjat ma még nem lehet véglegesen megálla­pítani. Mindenesetre irányadó lehet, hogy a tervezet régebbi megállapítások szsrint a követ­kező vízhasználati díjakat tün­teti fői: Előszoba 12 négyszög- méterig évi 4 aranykorona, 40 négyszögméteren aluli lakószoba. 6 aranykorona, konyha 6 arany­korona, vízöblítései árnyékszék 15 aranykorona; n fürdőszobát, mivel az lukszus is félig-meddig 20 aranykoronára tervezik éven­ként. (Közbeszólások: A fürdőszoba nem lukszus 1 Az egészlégügyi kellék ! A városi képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta az amerikai kölcsön felvételét és a vízvezeték megépítését. 50—60 aranykorona lesz évente a legmagasabb vízdíj. — A belvárosban minden háztulajdonos köteles bekapcsoltatni a vízvezetéket. — A külvárosban egyenlőre közkutakat állítanak fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom