Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-08 / 151. szám

1_

1925. július 8

Kálnoky dr. megmagyarázza, hogy a fürdőszoba, ha nem is lukszus, mindenesetre ott, ahol van, anyagi jólétet i* jelent, így ezt csak a progresszivitás elve alapján vették magasabb díjazás alá.)

A vizdíj tehát fürdőszobás lakásnál sem lesz több évente 50—60 aranykoronánál.

A külföldi kölcsön biztosítékául a város leköti általában az összes vagyonát és jövedelmét, de betáblázás nélkül. (Helyeslés■)

— Külön kiemelendő azonban, hogy a kölcsön visszafizetésére és kamatainak fedezésére elsősorban a forgalmi és kereseti adóknak a várost illető részét kötik le, melyet a város a Nemzeti Banknál fizet le s melyből a várost most már csak az a rész illeti, ami a kölcsön évi kamatának összegén és az annuitáson felül lesz. Ha ezek az adók megszűnnének, vagy csökkennének, a pénzügyminiszter az erre 'vonatkozólag most benyújtott törvényjavaslatban felhatalmazást nyer arra, hogy a városnak más jövedelméből fedezzék a törlesztés és kamat ősz- szegét.

A JAVASLAT.

Kálnoky István dr. mindezek ismertetése után felolvassa a pénzügyi bizottság és állandó választmány javaslatát, mely a következőképpen hangzik:

»A képviselőtestület, a pénzügyi szakosztály és az állandó választmány javaslata alapján utalással 1917. évi november hő

21-én tartott rendes közgyűlésé* ben hozott véghatározatára, amellyel kimondotta, hogy: «az addig elkészült tervek alapulvétele mellett a vízvezetéket s az azzal kapcsolatosan a város csatornázását, a háború befejeztével kiépítteti és berendezted»,

— elhatározta, hogy a Világítási és Vízmű R T. budapesti cég által elkészített s a m. kir. Belügyminisztérium Műszaki osztálya által felülvizsgált és jóváhagyott tervek alapján úgy a vízvezetéket, amelynek a költségelőirányzat szerint akkori kivitele 1,397,806 aranykoronában illapittatott meg, mint a csa- ornázási hálózat további folyatását és pedig az Eger folyó nindkét oldalán tervbe vett főgyűjtőcsatornákat • az azoknak iegészitő részét képező oldó és lepesztö medencéket a szüksé- es szivattyúteleppel együtt, ámeneknek összes költségei a viz- ezetékével egyetemben 2.000,000 ranykoronát tesznek ki, — ki- ntteti.

Kimondja a képviselőtestület, )gy a beruházási költségek ökkentése céljából a viz vezekel, az előbbi pontban említett rvektől eltérőleg nem Felsőtárkány község határában fekvő u. n. Jómalom vizének, hanem az Eger város belterületén levő langyos források bekapcsolásával óhajtja megvalósítani.

Ezen hasznothajtő beruházások fedezésére, a törvényhozás által engedélyezett egyesitett vároti kötvénykölcsönből a törvény és szerződés-tervezet megszabott feltételei szerint kiutalható részkölciönt felveszi, s a kölcsön felvételére Eger r. t. város polgármesterét, Trak Gézát felhatalmazta.

Kötelezi magát arra, hogy a törvényhozás által engedélyezett egyesitett városi kölcsönkötvény- ből, a törvény és szerződés-tervezet megszabott feltételei szerint kiutalandó részkölciön évi kamatát és törlesztési összegét 1926. évi január hő 1-től kezdő- dőleg, a felvett kölcsön teljes visszafizetéséig évi költségvetésébe beiktatja.

A felvett kölcsön fedezésére teljes vagyonát és minden jövedelmét s ez utóbbiak közül a kereseti és forgalmi adórészese- désdöl eredő jövedelmét külön is kijelöli, illetve leköti.

Ezen határozatát a felebbezé si határidő elteltével, jóváhagyás céljából Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságához, majd annak jóváhagyása után hozzájárulás céljából a m. kir. belügyminisztériumhoz is felter jeszti; s végül

a kölcsön felvételét kimondó ezen határozatáról a m. kir. pénzügyminisztériumnak távirati jelentést tesz.

Már most kimondja a képviselőtestület, hogy azon esetben, ha a törvényhozás által engedélyezett egyesitett városi kötvény- kölcsönbői a törvény és szerződés-tervezet megszabott feltételei szerint kiutalható részkölcsőn, a jelen határozat első bekezdésében létesíteni szándékolt és 2 000,000 aranykorona összegben előirányzott haszonthajtő beruházások teljes kiépitéiére elegendő nem volna, úgy addig is, amig újabb beruházási kölcsön felvétele vagy a jelenlegi súlyos pénzügyi viszonyok enyhülése a programm teljes keresztülvitelét lehetővé nem teszik, a folyósítandó kölcsön keretén belül a létesíteni szándékolt beruházást az alábbi sorrend szerint valósítja meg :

1. a vizfoglalás : a vízmű cen- tráléjának kiépítése, s az I-ső építési körzetnek megfelelő városrészen belül a vezetéknek lefektetése.

2. Á vízvezetéknek az első építési körzetben a folytatólagos, majd a második építési körzetben a további kiépítése;

3. végül a vízművek kiegészítő részét képező teljes csatornarendszer és pedig: a főgyüjtöosatornák, továbbá az oldó és ülepesztő medencék és szivattyútelep létesítése.

A vízmüvek bizottsága.

A képviselőtestület a vízmüvek megépítésére és az építkezési munkálatok ellenőrzésére a polgármester elnöklete alatt egy bizottságot küld ki, amelynek : dr. Alföldi Dávid, Bárány Géza, dr. Barsy István, Bóta Antal, Ciekó Gábor, Gáspárdy Gyula, Halmay Sándor, Kánitz Dezső, dr. Kálnoky Viktor, Károly János, Kocsis Ferenc, Márkus Béla, Nagy László, dr. Lip- csey Péter, dr. Petrő Kálmán, Radii Károly, dr. Sebeők Endre, dr, Simkovics József, Strausz Sándor, Tatay Sándor, Timon Béla, Tóbiás József, Török Kálmán, Uogár Ignác, Velcsey Ist- váD, „Weinberger Z3igmond és Wind Gáza képviselőtestületi tagsági megbízatásuk, illetve szakfoglalkozásuk alapján: Braun Károly főjegyző, dr. Kálnoky István v. tanácsnok, mint az ügy előadója, dr. Glősz Kálmán ügyvezető orvos, Rapcsák József műszaki tanácsos és Ringelhann Béla villamostelepi főtanácsos pedig, hivatalból a tagjai.

Utasítja a képviselőtestület a kiküldött bizottságot, hogy a vízművek megépítésének előmunkálatait haladéktalanul kezdje meg és a vízfoglalás eredeti tervének célszerűségi szempontból történt mődositáss folytán: a fúrás helyének kiválasztása, a forrásfoglalás módjának megállapítása, továbbá a felhasználandó langyosvizek ujabbi kémiai és bakterologiai vizsgálatára újabb szakértőket hallgasson meg, s működéséről időközönként tegyen jelentést a képviselőtestületnek.«

A közgyűlés zajos tapsviharral és harsány éljenzéssel fogadta dr. Kálnoky István előadói beszédét. Az állandó választmány javaslatához elsőnek

dr. Alföldi Dávid szólt hozzá. Ismerteti és helyreigazítja az előadónak több állítását az egri vízvezeték ügyének történetéről. Figyelmeztet, hogy szükség van vízvezetékre, de vigyázni kell, úgy ne járjunk vele mint Debrecen városa, amely megépítette a vízvezetéket és csak akkor sült ki, hogy nincs hozzá viz, Más források megvizsgálását is ajánlja: Pl. a Mária-utcai híd építésénél egyik pillér alatt olyan hatalmas forrás tört elő néhány évtized előtt, hogy a legnagyobb fáradsággal is alig sikerült betömni. Annyira részletezni ezt a kérdést, mint a határozati javaslatban hallottuk, még nem lehet. A városnak szüksége van a vízvezetékre. Megszavazzuk a költséget csak azután az Isten segítsen hozzá a megvalósításhoz bennünket. A vízdijakat nem sokallja. Minden háztulajdonosnak belekerül annyiba a kútfenntartás is. A kamatot tekintve a régi észjárás szerint bizony uzsora-kölcsönről van sző, de meg van adva a lehetőség, hogy 5 év után, ha olcsóbb kölcsön akad, ettől megszabadulhatnak. A részletezés kihagyásával elfogadja a javaslatot.

Jacsó Mihály: Hozzájárul a javaslathoz, de el sem tudja képzelni, hogy olyan vízszegény városrészt, mint a Sánc, kihagyjanak a vízvezetékből. Legalább egy kútnak a felállítását kéri egyenlőre, ha többre nem telik.

Dr. Kálnoky Viktor: Fokozottan gondos megfontolásra int a kérdésben. Kérdi, hogy a mai agyonszanált világban elbírja-e mindegyik háztulajdonos a bevezetés költségeit. Felhozza, hogy egészségügyi kifogásokat is tud a melegvíz források ellen.

Ez a víz rendkívül meszes és egyik okozója a városunkban gyakori érelmeszesedés betegségnek.

Kakuk Jenő közbeszól -. A bor okozza azt, nem a víz. (Derültség.)

Határozati javaslattá kívánja emeltetni azt, hogy szavazzák meg a kölcsönt és határozzák el, hogy azt a vízvezetékre fordítják, de kösse meg kezét a város a részletekkel.

Dutkay Pál : Mindenki egyetért abban, hogy vízvezetékre szükség van. Az is igaz, hogy ez a kölcsön rettenetesen drága. A 14 százaléknál semmivel sem kevesebb a kamata. Ezt azonban nem a város fogja fizetni, hanem a vízfogyasztők. Az a legfontosabb kérdés, hogy micsoda alapon fizetik.

Mert a szobák száma szerint,

mint a javaslat szeretné, nem

lehet fizetni, csak az elfogyasztott vízmennyiség után.

Tessék ezt bevenni a határozatba és e szerint tessék kivetni a különben is terhes törlesztést.

Dr. Preszler József: Állapodjunk meg abban, hogy a kölcsön szükséges és azt felvesszük és a vízvezetékre használjuk fel, de a detaii-kérdéseket hagyjuk el.

Dr. Lipcsey Péter: Elfogadja a javaslatot, de kizárólagosan csak a vízvezetéke óhajtja fordítani a kölcsönt.

Kocsis Albert azt kéri, hogy a külső városrészeket se hanyagolják el és ott is siessenek megépíteni a vízvezeték és csatornázás hálózatát, mert pl. a Makiári és Kertész-utcák ma is minden betegségnek melegágyai a vízvezeték és a csatornázás hiánya miatt.

Radii Károly : Sajnálatos, hogy ily fontos ügyben, mint a vízvezeték kérdése, a képviselőtestületi tagok fele sem jelent meg a közgyűlésen; még sajnálatosabb, hogy a legfontosabb köz-