Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-09-06 / 201. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925. szeptember 6. vasárnap. XLII. övf. 201. sz. A nagy zsiványok ellen szeretnénk már végre egyszer igazán erélyes intézkedéseket látni. A fojtogató drágaság csak igen kevéssé fog enyhülni attól, hogy a magyar «népjólőt» minisztere a vendéglőst, a péket, meg a fűszerest rendszabályozza jobb ügyhöz méltó buzgalommal. Ezek a többó-kevésbé apró üzemek maguk is jéformán csak tengetik az életüket. Súlyos adók és terhes üzemi költségek nehezednek reájuk s ők is keservesen megsinylik a nagyközönség általános pénztelenségét. A hentesnél bizony csak az olcső- fajta húsneműnek van keletje s egész héten át üresen tátonga- nak a vendéglők. A drága lisztből készült kenyéren csak kevéske hasznot szerezhet magának a pék s ,egy-egy böpénzű vásárlóra néha órákon keresztül hiába vár a reggeltől napestig sürgő-forgó fűszeres. Ezeken a kisvállalkozókon ugyan hiába csattog az ostor; ezek maguk is csak elkinzott páriái a lerongyolt országnak s öiztövér bordáikról maholnap hasztalan próbál újabb bőrt lenyúzni a fináncügyesseg. A drágaság — mint azt ezen a helyen már elmondtuk — első sorban a vesztett háború és forradalmak eredménye. Ezeknek a súlyos csapásoknak kikeverésére csak úgy képes az áilam, hogy irgalmatlanul megszorítja az adóprést Annál kiméletle- nebbül, minél tovább működött a bankőprés. A drágaságot tehát igen jelentékeny reezben maga az állam okozza, vagyis amint mondani szokták: az állam az első árdrágító. Ismételjük azonban, hogy nem is lehet ez másképen : a kenyerünket, a ruhánkat, a lakásunkat, a gyógyszert, a világítást, az utazást mind, de mind adóval drágítani kénytelen a kormány, hogy az állam gépezetének fenntartása mellett az újjáépítésre is elő tudjon teremteni valamit. A baj csak ott van, hogy az adóteher legsúlyosabban nem azokra nehezedik s a drágaság leküzdésére szánt intézkedések nem azok ellen irányulnak, akik az életet lefölözik s az áremelkedésekből busás hasznot húznak. A nagy vállalatok egyesülései: az úgynevezett kartellek ma is jóformán korlátlan urai gazdasági életünknek s ha igaz a tétel, hogy a kenyér árának leszállításánál kezdődik az olcsóság, úgy a rúdnak most már végre vaiahára a mindenható melomkoncentrációra keilend reájárnia. A sokat emlegetett kormány- intézkedéseknek ebbe az irányba terelődésétől csakugyan bízvást lehetne remélői, hogy a mostanában olcsó búzából kő szülő liszt ára is leszáll s a nagymalmok raktáraiban eltölAz Egri Népújság augusztus 27. számában foglalkozott az egri kenyér és húsárak aránytalan drágaságával. Kimutattuk, hogy Egerben aránylag drágább a kenyér, mint Budapesten. Ez indította Bayer Henrik |városi tanácsost arra, hogy a pékeket értekezletre hívja össze. Az értekezlet ma déli 12 órakor volt a tanácsos hivatalos helyiségében, amelyen a pékek csaknem teljes számban megjelentek. Az értekezleten részt vett dr. Simonyi Nándor városi tanácsos, az iparügyek előadója is. A pékek az értekezleten kijelentették, hogy ők a saját jő- szántukből a kenyér-árakat már mérsékelték, de az nem áll, hogy 7000 koroA szőlősgazdák között általános az elkeseredés a rossz borkonjunktúrák miatt. Igaz ugyan, hogy a napokban megélénkült a borforgalom, de a bor-árak letörése ős a hőnapok óta tartó export hiány érzékeny veszteséget okozott az egri szőlősgazdáknak is. Már most a kérdések kérdése, hogy a 6—9000 koronás ár kialakulásban regrasszál- hatjék-e magukat? A Borászati Lapok c. lap valószínűen téves információk alapján a télep azt irta, hogy az 1923-ik évi 4 millió Hl. borterméssel szemben az 1924-ik évi csak mintegy másfélmillió Hl., úgy, hogy ha a szőlősgazdák nem adják el boraikat, a tavasszal az árak emelkedni fognak. Ennek az lett a következménye, hogy a magyar szőlősgazdák megszüntették az exportot, a bor a pincében maradt és 18,000 koronáról a tavasszal 12—10 ezer koronára esett le az ára. A konjunktúrát egypár élelmes cég kihasználta és verseny hiányában maga uralta a piacot. Ezután a manőver után, azzal érvelve, hogy Magyarország bortendő tél végén szorosabban fog alkalmazkodni a kisemberek kereseti lehetőségeihez és fizetőképességéhez. náért árusították volna a barnakenyeret. Az új árak szerint a péksütemény 600 korona, a tél- barnakenyér kilója 6000 kor., a fehér kenyér 7000 korona. A pékek a kenyér árak drágaságát avval indokolják, hogy bár a búza ára napról-napra esik, a malmok nem szállítják lejebb a liszt árakat. Kényszeríteni kellene a malmokat, hogy a búza esésével arányban mérsékeljék a lisztárakat. Az egri pékek a viszonylagos drágaságra|vonatkozőan azt hozzák fel, hogy Budapesten a pékek 30%-os burgonyás, rozsos kenyeret készítenek. Az ilyen kenyér súlya jóval nagyobb a jő bűzakenyőrnél ős olcsóbban adható. importra szorul, vissza akarták hozni az Ausztriába exportált borokat, amit a kereskedelmi minisztérium megakadályozott. Ezután a fentebb említett lap — korántsem akarjuk hinni, hogy tendenciózusan — azt a tanácsot adta. hogy a szőlősgazdák várják meg a fagyot, hát ha segít a borárak emelkedésén ? Már ekkor ismét 10°/o-al esett a bor ára. Volt egy kis fagy, pe- ronoszpora, jeges esővel de azt kellett látnunk, hegy Kecskeméten 3—4 héttel ezelőtt 2000 koronáért kérték a jobb fajú homoki borokat, igy 2000— 2500 korona lett volna a bor. A kecskemétiek azonban nem engedtek, aminek látható jeleként javulás mutatkozott a borforgalomban s a válság lényegesen megenyhült. A szőlősgazdák az idén meg fogják találni számításaikat, mert a napszám lényegesen kisebb volt mint tavaly. Közepe* termést lehet várni a ha melegebb idők jönnek, az úgynevezett hónapok, a bor minősége reménységen felül javulni fog, bár sokat rontott a lisztharmat s a hideg időjárás. Nagy javulást mutat a népegészségügyi statisztika. Budapest, szeptember 5. M.T.I. Folyó év júliusában Csonka- Magyarországon 2568 házasságot kötöttek. Az élve születetteknek száma ebben a hónapban 19353, tehát 1169-cel több, mint az előző év júliusában. A halálozások száma 11658, tehát 1926-tal kevesebb, mint a múlt év julius havában. Az elhaltak között 3928 csecsemő volt, tehát ebben is javulás mutatkozik a múlt év julius havában elhaltak számához. A lélekszám-szaporodás 7700. A fertőző betegségekben elhaltak száma is sokkal kevesebb, mint az 1924. év julius havábaD. Teljesen el akarják törülni a házhaszonrószesedést. Budapestről írják, hogy a kormány a házadők csökkentésének tervével foglalkozik és statisztikái munkálat készül a háztulajdont férhető szolgáltatások mértékéről. Most arról értesülünk, hogy a házadé reformjával kapcsolatban a házhaszon- részesedős megszüntetésének terve ia előtérbe kerül. A jelenlegi helyzet szerint ugyanis részben a lakók által fizetett magas házhaszonrészesedések miatt nem képesek a tulajdonosok házaikat megfelelően gyümölccöz- tetni, mert a házhaazonrészese- désnek a lakbérek rovására való fizetése teszi lehetetlenné a bérek kiegyenlítődését. Cegléd 50 % -kai leszállította a borfogyasztási adót. A magyar szőlőtermelés válságának enyhítését a gazdák elsősorban a borfogyasztási adójának csökkentésétől várják, ami legalább belföldön emelhetné a forgalmat. Ebbéli kérésüket a termelők már átnyújtották a pénzügyminiszternek és szerepel a kisgazdák politikai kívánságai között is, de a minisztérium azt az álláspontot foglalja el, hogy ^a borfogyasztási adót a községek élvezik, ennélfogva a községeknek kell leszállitaniok, nem pedig a kormánynak egy általános intézkedéssel. A községek részéről megtörtént az első lépés: Cegléd 50 százalékkal leszállította a bor- fogyasztási adóját, de az utolsó napok folyamán kisebb községekből is érkeztek jelentések, amelyek szerint a fogyasztási adót mérsékelték. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában!» Lejebb szállították az egri pékek a kenyérárakat. A péksütemény 600, a télbarnakenyér 6000 korona. Eger, 1925. szeptember 5. tinóm »41 ft Közepes bortermés várható. — Mi volt az oka annak, hogy a szőlősgazdák betartották a borokat? — Melegebb idő esetén a bor minősége jamdni fog.
