Egri Népújság - napilap, 1925/2

1925-07-01 / 145. szám

Előfizetési dij postai sz&llitással: egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. dunaparti metropolisból hozzánk érkező » kultur termékekkel « szemben. A fokozott óvatosság­ra pedig a nyári két hónapban, ifjúságunk pihenésének idején, különösen is nagy a szükség, nehogy a bűnös nagyváros mé­telye a mi gyermekeink lelkében is elvégezze romboló munkáját. C. Ótmilliárddal növekedik a nemzetgyűlés költségvetése. A parlamenti gyorsírók díjazása. — A választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását újból megkezdték. Amerikai párbajt »vívott» egy úgynevezett barát­jával s mert ő húzta a fekete golyót, szabályszerűen elvágta a nyakát és pontot tett az élete végére. Mindössze tizennyolc éves volt pedig és középiskolai tanuló a magyar fővárosban. Szülei az életük reménységét hiába fűzték az ó boldogulásá­hoz, a gyerekember a balul ér­telmezett becsület nevében el­menekült az élet gondjai és problémái elől. Koraérett, vagy mondjuk ki kereken: korán elvénhedt ifjú­ságunk szomorú sorsára világít reá a pesti kispolgári család szemefényének tragikus elmú­lása. A mai ifjúság végzetére, mely abban csúcsosodik ki, hogy ennek az ifjúságnak nincsenek naiv és gyermekes örömei, csak idegemésztő és léleksorvasztő izgalmai. Nincsen verőfényes jövője, csak lázas jelenje. Ez az 1 ifjúság már mindent tud és sem­miben sem hisz, mindent pro- fainzál és semmiért wm lelke­sedik. A magyar ifjúságnak széles, igen széles rétegei vannak tel­jesen átitatva az élet undorától. Nem adhat már nekik semmit az élet, melynek misztériumait éretlen fővel, helytelen megvilá­gításban kellett megismerniük s a nagy titkok tudóiban össze­roppan a teherbírásra képtelen lélek, melyet nem ambició fűt, de a lázak hevülete emészt. A gyilkos lázaké, melyeket már a zsenge gyermekiélekbe bele­plántál a nagyváros miazmás levegője s melyeket sajtó és szinház, alkohol és utcai kirakat, tánciskola és apróhirdetés követ­kezetes munkálkodással növel­nek nagyra. A világvárosnak mivelhogy nemcsak fejlett kultúrája vagyon, de hatalmas méretű kloakája is. Mindig nagy veszedelmet jelent, ha e két fogalmat egymással felcseréljük в a kultúra fény­forrása helyett a mocsár lidérc- fénye felé terelődik az utunk. A főváros a kultúra cégjelzése alatt sokszor csempész dugárut a józanul konzervatív vidék egész­séges társadalmába s ma már alig- alig lehetünk eléggé óvatosak — a Budapest, junius 30. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését 11 éra- után nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az indemnitási javaslat har­madszori felolvasása után a nemzetgyűlés gazdasági bizott­sága jelentését tárgyalták. A nemzetgyűlés 1925—26. év költségvetási előirányzata tár­gyában a jelentést Fráter Pál ismertette. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés eddigi költség vetési előirányzata nyolc milli­árd többletet mutat az elmúlt évi költségvetési előirányzattal szemben. A többlet azért állott elő, mert gondoskodni kellett arról, hogy a megalakitandó főrendiház ré­szére megfelelő anyagi eszközök álljanak rendelkezésre. Rámutat arra, hogy a nemzetgyűlés] a takarékosságot tartja szem előtt és a tisztviselői létszámot 81 fő­vel apasztották. Kéri a jelentés tudomásul vételét. A jelentéshez Hegymegi Kiss Pál szólal fel. Kifogásolja, hogy a főrendiház működésével kapcso­latban 5 milliárdot állítottak be a költságvetésbe. Kifogásolja azért is, mert a főrendiházról szóló javaslat még nem is ke­rült a plénum elé. Különben is az 1925—26 éven belül a főren­diház meg sem alakulhat. Kéri az összegnek a költségvetésből való kihagyását. Kifogásolja to­vábbá azt is, hogy nem történt intézkedés a költségvetés kere­teiben a gyorsirői illetmények felemeléséről. Kiemeli a gyors­írók nagy szellemi és idegölő munkáját és kijelenti, hogy helyzetükön segiteni kell. Erre nézve határozati javaslatot ter­jeszt be. Utasítsa a nemzetgyű­lés a gazdasági bizottságot, hogy a parlamenti gyoreírők munkás­ságának méltányos díjazására "■*3 terjesszen elő pőtjavaslatot. Fráter Pál előadó reflektálva Hegymegi Kiss Pál felszólalására kijelenti, hogy a gazdasági bi­zottság több ízben foglalkozott a gyorsírók díjazásánál kérdé­sével. Az elnökség mindenkor arra törekedett, hogy a gyors­írók igényeit kielégítsék. A nemzetgyűlés Hegymegi Kiss Pál első javaslatát, mely a fő­rendiházra vonatkozik, elveti, э gyorsírók illetményének ren­dezésére vonatkozó javaslatát azonban elfogadja. A nemzetgyűlés ezután áttért a választójogi javaslat tárgya­lására. A 16-ik szakaszhoz Vá- zsonyi Vilmos szólal fel, aki in­dítványozza, hogy a központi választmánynak legyen egy biró tagja is. Rakovszky belügyminiszter nem járul hozzá az indítványhoz, hi­vatkozik arra, hogy a bírói szer­vezetek maguk ie tiltakoznak az ellen, hogy túlságosan és fölös­legesen belevonják a politikába. A nemzetgyűlés Vázsonyi indít­ványát elveti. A 19-ik szakasznál Szeder Fe­renc azt javasolja, hogy az eskü sző után iktassák be a fogada­lom szót is és hivatkozik arra, hogy nagyon sokan vannak, akik előtt a fogadalom nagyobb fon­tossággal bir, mint az eskü. Peyer Károly hasonló értelmű felszólalása után Rakovszky bel­ügyminiszter indítványára a Ház az eredeti szövegében fogadja el a szakaszt. Tabon pótválasztás lesz a kormánypárti és fajvédő jelölt között. Kaposvár, 1925. junius 30. A vasárnap megtartott tabi választáson leadott szavazatok összeszámlálását hétfőn fejezték be. Leadtak összesen 8085 érvé­nyes szavazatot, amelyek közül dr. Kálmán Jenő (egységes kormánypárt) 3887, Turehányi Egon (fajvédő) 2356, Hencz Ká­roly (ellenzéki kisgazda) 1842 szavazatot kapott. Ilyenformán Turehányi és Kálmán Jenő kö­zött, aki csak 156 szóval maradt el az absolut többségtől, pőtvá- lasztás lesz. A választási küzde­lem incidens nélkül múlt el. Román-szerb katonai konvenció Magyarország ellen. Londonból jelentik: A Daily Herald diplomáciai tudősitőja jól értesült forrásból azt írja, hogy az ezidőszerint Szerbia és Románia között folyamatban le­vő tárgyalások titkos katonai egyezmény létrehozására irá­nyulnak. Az egyezmény alterna­tive Oroszország, Magyarország, vagy Bulgária ellen irányul. Szerbia eddig vonakodott ki­mondottan szovjeteilenes politi­kát folytatni. A legutóbbi római megbeszélések óta azonban csak Pasics és Nincsics állandó nyu­gati nyomás alatt állottak. Ezt a körülményt a legjobban bizo­nyítja a rendkívül éles jegyzék, amelyben Belgrád legutóbb azt követelte a bécsi kormánytóh hogy azonnal járjon el a bécsi bolsevista ügynökök és szerve­zetek ellen. A jegyzéknek ha­lasztást nem tűrő hangja és dik­tatórikus követelései azt a kö­vetkeztetést engedik, hogy egy nagyobb blokknak titkos politi­ka céljairól van sző. Furcsa iró­niája a történelemnek, mondja a lap, hogy a kormány 1925-ben Ausztriától a foradalmi tevé­kenység elnyomását követeli. Emlékezetes, hogy 1914-ben az osztrák kormánynak a szerb kor­mánnyal szemben a forradalmi tevékenység elnyomására tá­masztott kivánsága vezetett a kitörésére. Földrengés volt egy somogy­megyei faluban is. Kaposvárról jelentik, hogy a nagykanizsai földrengéssel egy- idöben, szombaton, junius 27-én, délelőtt 9 óra 80 perckor a so- mogymegyei Miháld községben is két erős földlökés volt érez­hető. A szobákban a bútorok meginogtak, a tetőgerendázat recsegett. Kár nem történt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom