Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-07-01 / 145. szám
2 Szövetkezeti gabonaraktár Mezőtárkányban. A mezőgazdasági termelés fokozásának nagy akadálya, hogy a gazdák nem rendelkeznek megfelelő tőkével, aminek segítségével kellőképen be tudnák rendezni gazdaságukat. Sőt gyakran a legszükségesebb kiadások fedezésére is uzsora kamatú kölcsönöket vesznek fel, vagy potom áron még lábán eladják a termést, aminek az árából azután mások gazdagodnak. A segités módja nem nehéz, csak az a hiba, hogy magyar népünk nehezen határozza el magát arra, hogy valami olyasmit csináljon, amit már a nagyapja ki nem próbált. Ilyen intézmény a gabonaraktár szövetkezet, amely nem új dolog, de nálunk még nincs úgy elterjedve, ahogyan mezőgazdaságunk érdekében kivánatos lenne. A gabonaraktár szövetkezet célja az, hogy a gazda ott beraktározza gabonáját és ha szüksége van rá, hitelt folyósítanak érte. Ilyen intézmény létesült Mező- tárkányon már 1904. évben. A falu közepén a községházától nem messzire a többi háztól elütő épitési módjával kiválik az egyemeletes vöröstéglás épület. Falán levő márványtábla hirdeti hogy ez a «Mező- tárkényi Hitelszövetkezet, mint az O. KJ H. tagja Samassa gabonaraktára 1904.« Belül beton padozatos, száraz, szellős, modern berendezésű, a célnak teljesen megfelelő helyiség; a hitelszövetkezet számára külön irodával. A hitelszövetkezet, amelynek egyik üzletágaként fejlődött ki később a gabonaraktár, 1895 évben alakult [Jászberényi Miklós községi jegyző (f 1914) kezdeményezésére. Jászberényinek egyébként is sok érdemes alkotása dicséri működését, mert Mezőtárkány határának tagosítása, a falu rendezése, Népház építése, 3 vasbeton híd stb. mind az 6 érdeme. A szövetkezetnek ma 408 tagja van, alaptőkéje 249 millió korona ; 1924 évi üzleti forgalma 12 milliárd volt, elnöke Kalmár Gyula főjegyző, könyvelő Nagy Imre s. jegyző, igazgatósági tagjai érdemes gazda emberek. A gebonaraktár, mint uj üzletág 1904 évben kezdett működni, mikor Samassa János orsz. képviselő, az akkori egri érsek öccse 'az építéshez való téglát adományozta a szövetkezetnek. A raktárban 43 vagon gabona fér el. Kezdetben a gazdák közül csak kevesen vették igénybe, később azonban megkedvelték és a béke éveiben rendesen meg is telt gabonával. Háború után ismét lassan indult meg a raktár használata, a férőEGRI NÉ helyet csak kis részben használták ki. Tőzsdei ár ki volt függesztve minden nap és a szövetkezet megbízásból el is adott a tőzsdén. Saját számlára a szövetkezet nem vásárolt gabonát, de hitelt folyósított érte, aminek megfizetése után a gazda ismét rendelkezett a gabonájával. A gabonát, amit behoztak, rostálták, állás közben forgatták, tűzkár ellen biztositották és mindezért békében első hónapban mázsánként 4, a további hónapokban 2 fillért kellett fizetni. Ma is hihetetlenül csekély ösz- szeget: mázsánként 400 koronát fizetni a beraktározásért. Á, gabona raktár szövetkezet áldásos voltát már elismerik ; száraz, biztos helyen áll a gabona ; ha kell, a gazda kölcsönt kap rá, ‘nem kell elvesztegetni ha megszorul ; békében 80—100 beraktároző is volt. Meg is látszik a falun, hogy az uzsorások fajtája nem hatalmasodott el benne, mert úgyszólván minden családnak van földje, amely a megélhetésének biztos alapja. Bár minden falunak a vezetői olyanok volnának, kik népöket ilyen helyes intézmények használatára szoktatnák ! Fekete Pál. Vágit és huszonnégy szociáldemokrata társát őrizetbe vette a budapesti rendőrség. A kommunista törekvések melegágya voit a frakció. Budapestről jelentik : Vági István a Magyar Szocialista Munkás-Párt nevében a múlt héten gyűlést hívtak össze a régi országházba, amit a rendőrség nem engedélyezett A gyűlésen azonban sokan megjelentek.Ezek a csoportok a rendőrség fellépésére előbb a Rákóczi téren tartottak gyűlést, majd a Népszava elé vonultak, ahol a szociáldemokrata párt és a Népszava ellen tűntettek. A rendőrség a szociáldemokrata pártból kivált frakció működését állandóan szemmel tartotta és szombatra annyi adatot hordott össze, hogy a megfigyelők jelentése alapján érettnek látta a helyzetet arra, hogy Vágiék működését feltárja. Vasárnap hajnalban mintegy 60 detektív ment szét a város minden részébe és megkezdték a Munkás-Párt vezetőinek előállítását. A lista szerint elővezették : Szabó Mihály, Boros Imre, Béres József, Hámán Kató, Osvát Gábor, Pintér János, Вэпке János, Brohovszky Ede, Steinlein Sándor, Radies Árpád, Rothauser Ilona, Szántó Sándor, dr. Vájná Géza, Bőcz Béla, Vági István, Szilágyi Gyula, Hajdú Henrik, Polgár Gizella, Kreiszl János, Weisshaus Aladár, Náthán Imre, Bruck Jolán, Gőgös Ignác és Schönemann László részben vezetőségi tagokat, részben szervezőket és röpirat-terjesztőket. Az előállítottak lakásán házkutatást is tartottak és főleg az után kutatott a rendőrség, hogy megállapítsa azt: kikkel állott összeköttetésben a párt, az emigránsok elégedetlen csoportjából és honnan szerezte a pénzt a szervezkedéshez. Vági István elmondotta vallomásában, hogy a párt szervezéséhez szükséges pénzt párt- bélyegek, tagdíjak, adományok, propagandairatok eladása és terjesztése utján szerezték. Tagadta, hogy Bécsből vagy egyé- bünnen kapott volna nagyobb összeget. — A nyomozás még nincs befejezve. Az azonban körülbelül világos, hogy ez a párt melegágya volt [a szélsőséges szocia- alista, kommunista törekvéseknek. A rendőrségnek kötelessége, hogy prevenció formában is» biztosítsa a rendet és minden olyannak kifejlődését megakadályozza, ami a társadalomra veszélyes lehet. Holnap délelőtt történik döntés az őrizetbe vettek sorsa felett. ' В-lista az egri postán. Férfiak a telefonközpontban. Eger junius 30. Meglepetten értesültünk, hogy a B., lista a napokban az egri postahivatalt is szerencséltette látogatásával. Kilenc tisztviselő és két altiszt került a szomorú B., listára. A 9 tisztviselő közül 6 nő és 3 férfi. Egyelőre szabadságolják őket év végéig, amikor nyugdíjba mennek, vagy pedig végkielégítést kapnak. A B. listával kapcsolatban úgy értesülünk, hogy a telefon központban a szolgálatot ezentúl nem egyedül kisasszonyok látják el, hanem férfi tisztviselőket is osztanak be erre az idegromboló munkára. A magunk részéről azt fűzzük az egri postahivatal létszámcsökkentéséről szőlő hírhez, hogy mi ugyan mindenütt a legszigorúbb takarékosságnak vagyunk a hívei, de különösen az egri posta- hivatalnál, ahol eddig sem volt ki a személyzet kellő létszáma, 1925. július 1 nem igen lehet zökkenők és ;a közönség jogos érdekeit érintő késedelem nélkül ellátni ugyanazt a szolgálatot kevesebb személynek, mint eddig. [Félünk hogy újabb panaszok folytán vissza kell csinálni a mostani B., listás intézkedéseket. Azt meg egyenesen nehéz elképzelni, hogy a telefon központot egyetlen férfi is elbirja ma — ideggel. Hatszázhetven millióval csődbe került a Bánvidéki Köszénbánya Részvénytársaság Szombaton délelőtt a Bánvidéki Köszénbánya R.-t. jelentett be fizetésképtelenséget a miskolci kir. Törvényszéken. A multévi bessz a szénpiacon teljesen megpecsételte a bánya sorsát. Az üzemet beszüntették, miután a munkásokat és a tisztviselőket nem tudták kifizetni s amellett még a hitelezők több milliárd koronát kitevő követelésekkel is erősen szorongatták a Részvénytársaságot. Az igazgatóságnak sikerült is a hitelezők nagyrészét, valamint a hátralékos munkásbérek egy részét kifizetni, azt azonban nem tudták elkerülni, hogy a ki nem elégített hitelezők egy része biztosítási végrehajtást ne indítson a R.-T. ellen, mely jelenleg már annyira előrehaladott stádiumban van, hogy már az árverést is kitűzték. A Részvénytársaság erre, hogy megmentse azt, ami még menthető, utolsó szalmaszálként r kényszeregyezségbe menekült és a minimális 40 százalékra sz retne kiegyezni, amit négy egyenlő részben a jogerős jóváhagyás után számított 3—6—9 és 12-ik hónapban fizetne meg. Ezzel szemben azt kívánja hitelezőitől, hogy mondjanak le a 40 százalékot meghaladó követeléseikről és hogy adják ki a R.-T-nak a tartozásokra vonatkozó összes okmányokat. A kényszeregyezkedési bejelentés ügyében, a napokban fogják a tárgyalás napját megállapítani. Irtóhadjárat a farkasok elien. Szovjetoroszországban az előző évben hatalmas károkat okoztak az elszaporodott farkasok. Egyik most nyilvánosságra hozott statisztika szerint csupán ez alatt az egy esztendő alatt körülbelül 52 ezer lovat, 50 ezer tehenet és borjút, valamint 25 ezer más szarvasmarhát öltek meg a farkasok. Az elpusztított állatok pénzbeli értékét négy millió aranyrubelre beceűlik. Számos értékes szőrmeállat is a farkasok áldozata lett. A földmívelésügyi népbiztos százezer aranyrubel hitelt kér a farkasok ellen rendezendő irtóhadjárat költségeire. A farkas-hordák már annyira elszaporodtak, hogy a városok széléig is elmerészkednek és ott embereket is megtámadnak. — (N. W. J.)
