Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-16 / 110. szám

Előfizetési díj postai szállítással: egg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Ä kereskedelmi hitel. Mint minden közgazdasági kérdésben, úgy a kereskedelem terén sem szabad megfeledkez- nünk arról, hogy hazánk köz­gazdasági fejlődése merőben különbözik a többi országokétól. Míg a legtöbb államban az ipart és kereskedelmet az a szükség­szerűség hozta létre, hogy a me­zőgazdaságban feleslegessé vált tőkék más téren gyümölcsöztet- hetőfe legyenek eddig hazánk mindig a tőkeszegény országok sorába tartozott. A magyar ipar és kereskedelem nem a felesle­gessé vált tőke természetes ki­választódása révén jött létre, ha­nem mesterséges beavatkozás­nak lett az eredménye. S talán épen innen magyarázható az a sajátos jelenség, hogy nálunk a közvélemény a kereskedelemmel szemben mindig kirívó animo- zitással viselkedett, magyar em­ber idegenkedett a gondolattól hogy gyermekeit kereskedelmi pályára nevelje. Ha érthető is, üogy a magyar nemzet ezirányú fejlődése kezdetben nehezen in­dult meg, a háború és az azt követő évek nehéz tanulságai alkalmasak voltak annak belát- tatására, hogy a kereskedelem a közgazdasági életnek ép oly jelentős tényezője, mint a mező- gazdaság vagy az ipar. A szanálással együttjárő pénz­szűke rendkívül súlyos megpró­báltatások elé állította a magyar kereskedelmet. A közönség vá­sárlókedve módfelett megcsap­pant, úgyhogy a forgalom a mi­nimumra csökkent. Ezzel szem­ben a hitel terén alig állott be lényegesebb javulás. A pénz még mindig drága, úgyhogy a keres­kedők inkább lemondanak az üzleti forgalom fejlesztéséről, semhogy olyan magas kamatok fizetésére vállaljanak kötelezett­séget, melyeket az üzlet forgalma nem bír meg. Ellankadt a vál­lalkozási kedv az egész vonalon. Nemcsak azok a cégek sodródtak el, melyek nem álltak a legbiz­tosabb alapon, de válságba ke­rültek azok is, melyeknek aktívái felülmúlták ugyan passzíváikat, de vagyonaik nem voltak gyor­san mobilizálhatók. Azok a ke­reskedők is, kik átvergődtek a nagy válságon, bátortalanokká lettek. Rettegnek drága hitel igénybevételivel raktáraikat ki­egészíteni. A helyzeten csak a hitelpolitika alapos megrefor­málása segíthet. Az eddig foly­tatott hitelkorlátoző politika csak pánikot okozott és pusztításhoz vezetett. Azok a vérmes remé­nyek, melyek a belföldi tőke élő- csalogatására irányultak, szét­oszlottak azon 'egyszerű okból, hogy nincs belföldi töke. Tőke nőikül pedig nincs gazdasági élet. Tőkét kell tehát termelnünk, vagy szereznünk. Belföldi tőke termelését viszonyaink lehetet­lenné teszik. A belföldi tőketer- melás csak úgy valósítható meg, ha előbb tőkét szerzünk külföld­Budapest, május 15. M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. A napirenden levő választó- jogi javaslathoz elsőnek Dénes István szól hozzá. A javaslatot nem fogadja el, mert szerinte az a földmunkások 50°/o-át zárja ki a választójogból. Rámutat arra, hogy a választójog szövegezése ős indokolása ellentmondásban vannak egymással. A javaslat tudniillik általános választójog­ról beszél, az indokolás pedig azt magyarázza, hogy miért nem lehetett a választójogot általá­nossá tenni. Kijelenti, hogy a kormány a választójogot az iskolai képzett­séghez köti. Beszéde további torán Rakovszky Iván belügy­miniszter 1918 évben a válasz­tójogi bizottságban elmondott beszédét ismerteti, к (Rakovszky Iván megjegyzi, hogy Dénes hamisan idéz ) Dénes döntő bi­zonyítékokat lát arra nézve, hogy a javaslatnál a kormány nem törődik a nép széles réte­geivel. Dénes István tiltakozik az ellenzéki földmives lapok betil­tása ellen. Memorandumot he­lyez a Ház asztalára, amelyben a szervezkedési szabadság sérel­mét tárja fel. A kormánytól az általános tit­kos válaszlasztőjogot követeli. ről, melynek segítségével az állami- és magángazdaság be­ruházásokat fog eszközölhetni. A krízis még tart és megbé­nítja egész közgazdasági éle­tünket. Addig, mig a mezőgaz­dasági hitel kérdése nem nyert megnyugtató megoldást, a ke­reskedelem sem számíthat jelen­tékenyebb támogatásra. A keres­kedőtársadalom tehát egyelőre önmagára van utalva. Össze kell magát szednie s egy hatal­mas önsegélyezési akcióval le­hetővé kell tennie a maga ré­szére a hitelt. Ennek sikerén fordul meg jóformán a magyar kereskedelem léte vagy nemléte. Angyal Lajos A javaslatot nem fogadja el. Utána Ernszt Sándor szólal fel. Rámutat arra, hogy nagyon mag kell gondolni minden lépést, amelyet a választójog alkotásá­nál teszünk, mert ettől függ a nemzet jövendő állapota. Ha- sonlőképen nem helyesli, hogy a javaslat nyílt szavazás mellett a szavazatot kötelezővé teszi. Beszédét azzal fejezi be, hogy ha nincs is szélsőséges állás­pontja, azért demokrata, mert szükségesnek tartja, hogy a nemzet széles rétegei döntsék el a nemzet sorsát. Mindent meg fog tenni, hogy a nemzetet fel­világosítsák és politikailag éretté tegyék. A javaslatot nem fogad­ja el. Cserti József szólal fel ezután. Kijelenti, hogy az általános tit­kos választójog híve. A tárgya­lás alatt levő törvényjavaslat rendelkezései közül különösen kifogásolja az elemi iskolai bi­zonyítvány felmutatásának kö­telezettségét. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök javaslatára kimondotta a Ház, hogy a leg­közelebbi ülését kedden tartja A mai napon az ülés 2 órakor őrt véget.: eçy Istenben, hiszek eçy háziban, Hiszek egy Isteni örök igazságban ; Hiszek Magyarország feltámadásában !»' 500 püsptik a chikagói eucha­risztikus kongresszuson. Chikagó, május 15. MTI. Az amerikai katholikueok nagyban készülnek az eucharisztikus kon­gresszusra, amelyet 1926 ban fognak megtartani] Ohikagóban. Az eucharisztikus kongresszus iránt rendkívül nagy az érdek­lődés. Körülbelül 500 püspök megérkezését várják a világ minden részéből. Leszállították a bankok a kamatlábat. Budapest, május 15. MTI. A bankok leszállították a kamatlá­bat és az azonnal felmondható értékek után 7 százaiéit, az egy hónapra felmondható értékek után 10 százalék, a három hó­napra lekötött értékek után 12 százalék évi kamatot fizetnek. Megtérő lélekkel ment az akasz­tófa alá Molnár-Tóth József. Páter Somogyi helyreigazítja a lapok közlését. Budapest, május 15. Somogyi Károly páter karmelita atya aki a szerdán kivégzett Molnár-Tóth József tömeg-gyilkosnak a ki­végzés előtti éjszakán a siralom házzá átalakított cellában az utolsó vigasztalást adta, annak megállapítását kérte, hogy a la­poknak az a híradása, amely szerint Molnár-Tóth József cini­kusan elutasította volna a kínált lelki vigaszt és vádolta volna a papokat, nem felel meg a való­ságnak. Ezzel szemben a való tény az, hogy a tömeggyilkos a hajnali órákban teljesen megtört, papot hivatott és páter Somogyi Károllyal a siralomházzá átalakí­tott cellában 20 percig imádr kozott ^buzgón, megcsókolta* a feszületet és töredelmes gyónás után bocsánatot kért a pátertől eddigi cinikus viselkedéséért. Kijavítják az Érsekkert padjait. Sok panasz hangzott már el az­iránt, hogy az Ersekkertet fel­kereső és üdülés után vágyó közönség nem tud megpihenni sehol, mert az érsekkerti gyér számú padok olyan állapotban vannak, hogy azokra leülni élet, illetőleg ruha-veszélyes. A vá­rosi tanács most tervbe vette, hogy az összes padokat kijavit- *t#rja. A kijavítási munkálatok a legközelebbi jövőben megkez­dődnek. felső kereskedelmi iskolai tanár. Választójogi vita. Ernszt Sándor álláspontja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom