Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-16 / 110. szám

1925. május 16

Az E. N. panaszkönyve.

Miért nem ad vizet a tárkányi kút ?

Több oldalról panasz érkezik szerkesztőségünkhöz arról, hogy a tárkányi kutak pont most, a melegebb napokon, nem adnak vizet. Eger különben egyike azon városoknak Magyarországon, ahol a mésztartalom csaknem élvezhetetlenné teszi a vizet. Vízvezeték híjján azért kívánja a közönség, hogy legalább az a néhány tárkányi kút szolgáltasson vizet, mely élvezhető, kitűnő ‘forrásvíz.

Mivel a panaszos közönség nagyrésze a tárkányi kutak vízhiánya miatt a dohánygyárat okolja és abban a hitben van, hogy a dohánygyár szándékosan tartja vissza a jó vizet, ma délelőtt kérdést intéztünk a dohánygyár vezetőségéhez, ahonnan a következő választ kaptuk :

— A dohánygyár ellen teljesen alaptalan a panasz a tárkányi vízzel kapcsolatban. Most azért nincs víz, mert a vezetékben valami hiba állott be. A hibát most vizsgálják a műszaki közegek. A dohánygyár május 12 óta oly kevés vizet kap a tárkányi vezetéken, ami a munkásság részére sem elég.

SZÍNHÁZ.

Krizantém.

• A nagyságos asszonyt már láttam valahol« c. cinikus hangú vígjátéknak olyan csekély az erkölcsi alapja, hogy egri sikerére nem lehetünk büszkék s nem is szivesen foglalkozunk vele. Az emberi élet legszentebb érzelmeiből és értékeiből űz frivol gúnyt három felvonáson át. Szinte glorifikálja a házasság- törést, bravúrnak, erénynek mutatja az erkölcstelen kicsapongást Sajnáltuk a jobb sorsra érdemes szinészeket, akik ebben az ethikai talajt teljesen elvesztett darabban is tehetségük javát adták. Orlay Valéria és t/MsfAGyula derűs jelenetei szűnni nem akaró tapsokat arattak. Mindketten egymáshoz méltó előkelő értékei a drámai társulatnak, kedvencei az egri közönségnek.

Csütörtökön este a Krizantém c. operett a közönség nagyobb érdeklődése mellett került színre. Bellák Aranka pajkos kedélye, rugalmas táncai ; Halmi Vera és Márkus Lajos páros jelenetei, mindkettőjük éneke ; Molnár Lili táncosnői termete és könnyed táncai ; no meg a sikernél elmaradhatatlan Ekecs Ferenc táncos komikusnak sziporkázó jókedve Kürthy Károlynak, közönségünk e másik kedvencének, kacagtató figurájával, a siker jegyében peregtették le előttünk a tarka operett-estét. Leimberth Ferenc karnagy és zenekara ismét egyik főértékét jelentették az operettnek. (r.)

* Tánciskola Blaguez Elek tánciskolája ma nyilik meg a Gye- nes vendéglő lánctermében.-Д

Az egri városi fürdők eladásának ügye.

Befejező nyilatkozatok.

Tekintetes Szerkesztőség!

B. lapjuk április 30. számában vállalatom igazgatósága által a lap ápr. 28. számában közzétett nyilatkozatra Radii Károly képviselő testületi tag részéről újabb válasz jelent meg, amely különösen az én működésemmel személyeskedő hangon foglalkozik.

Mindenek előtt azt kívánom leszögezni, hogy a cikkíró sajnálatos tévedésben van, amidőn cikkének személyeskedő hangját azzal okolja meg, hogy arra az igazgatóság közleményének és az én ezt kisérő levelemnek személyeskedő hangja jogoeitja fel. Hogy a cikkben semmiféle személyeskedés nem volt, azt bármely olvasó igazolhatja, de kizárja ezt társelnökünk magas személyisége is, akinek fölülbirálata után jelent meg a nyilatkozat. Hogy kisérő levelemben sem volt személyeekedés.azt a főszerkesztő Ur, akihez a levél intézve volt van hivatva igazolni.

Nyilatkozatommal mindezidáig vártam, mert igazgatóságom vé leményét óhajtottam kikérni, a- mely igazgatóság egyedül jogosult ténykedésem elbírálására. A május 7-én tartott igazgatósági ülés, amelyen Csekő Gábor társelnökünk elnöklete alatt Ba- boceay Sándor, dr.Barsy István, Gáspárdy Gyula, Isaák Gyula, Jankovics Dezső, Kánitz Dezső, Trak Géza és dr. Erlach Sándor igazgatőxági tagok voltak jelen, ebben az ügyben a következő határozatot hozta :

»Az igazgatóság a maga részéről szükségtelennek tartja, hogy Radii Károllyal szemben ez ügyben hírlapi polémiába bocsátkozzék, és Bárány Géza ügyv. igazgatót, a Radii Károly részéről az Egri Népújságban jogtalanul ért személyes élű támadásokkal szemben teljes bizalmától bizto sitja.«

A kívánt elégtételt megkaptam s teljesen érthető, hogy igazgatóságom hírlapi polémiát folytatni tiem óhajt, mert különösen a vállalat megalakulásáuak a cikkiró által kifogásolt előzményeit illetőleg m8gát érdektelennek tartja.

Ami már most a cikknek személyemmel foglalkozó egyes részeit illeti Rgyen szabad a t. közönség helyes tájékoztatására a következőket közölni.

Ügyv. igazgatói jutalékomat illetőleg, én elég szerényen 5 millió К-t kértem. Ezzel szemben az igazgatóság 15 millió K-t állapított meg, az idei jövedelem terhére, amely összeg a múlt évi bruttó bevétel 2.5 •/o-ának felel meg. A közgyűlés ezt jóváhagyta azzal, hogy a jövőbeni jutalékot esetről esetre fogja az üzleteredményhez képest megállapítani. Téves tehát az az állítás, hogy én 5 millió К-t, ezen kívül még 15 millió К-t és még 2,5'/» bruttó utáni jutalékot kaptam, amint azt a cikkíró állítja. Hogy pedig a jutalék a folyó évi jövedelem terhére utaltatott ki, ez egyáltalán nem szokatlan, sőt az összes pénzintézetek és vállalatoknál megengedett és elfogadott szokás.

Hogy valaki milyen önzetlenül és szívvel lélekkel szolgálja a közérdeket, annak megitélése a

város közönségére tartozik. A közönség van hivatva elbírálni a cikkíró közszereplését is, amelyet én sohasem tettem birálat tárgyává. Hogy azonban ezzel kapcsolatban azt kifogásolja, hogy én 5 évi vállalati szolgálatom alatt két Ízben külföldi utón voltam, a hozzám oly közel álló világhírre szert tett egri üszők kiséretében, azt igazán nem mertem volna hinni.

Ezek a ’kellemes és gyakori külföldi utazgatások«, nevet és dicsőséget hoztak a magyar és az egri névnek, mint bármely, még oly önzetlen közszereplés is, s ezt kifogásolni, ezért valakit megtámadni, az én lelkületem előtt érthetetlen. Nem vesztem el a támadás következtében kedvemet, a jövőben is vezetni fogom ezt a lelkemhez nőtt derék uszőgárdát, mert meg vagyok győződve arról, hogy még igen sok dicsőséget fogunk a magyar névnek és városunknak szerezni.

Ami végül a városnál történt nyugdíjaztatásom ügyét illeti, az teljesen a törvényes formák között, a vármegyei tiszti főorvos által kiállított orvosi bizonyítvány alapján, a városi képviselőtestület egyhangúlag hozott és senki által meg nem felebbe- zett határozata alapján történt. Ez ellen senki, sem akkor, sem azóta kifogást nem emelt, mert hiszen közismert dolog, az orvosi bizonyítványban is megállapított azon egészségi állapotom, mely szerint »mérnöki munkálatok végzésére szemgyönge- ségem következtében alkalmatlan vagyok«, természetesen ez nem zárja ki azt, hogy más könnyebb, szememnek megerőltetésével nem járó foglalkozást ne űzhessek.

Az a beállítás pedig teljesen helytelen, hogy én önző érdekből a magam részére alkottam meg a vállalatot, mert 1918. év tavaszán, illetőleg nyarán, amidőn a vállalat megalakult, egyáltalán nem volt szó arról, hogy annak vezetését én veszem át. A vállalatot különben is, amint közismert dolog az egri pénzintézetek, budapesti bankunk és a város alapitolta s engem csak akkor kértek fel annak vezetésére, midőn köztudomású lett, hogy egészségi állapotom miatt a képviselőtestület nyugdíjazni fog.

Ezekben óhajtottam cikkírónak válaszolni, s talán megjegyzéseimet nem kifogásolja, mert védekezni, téves alapokon nyugvó támadás ellen kötelességem Vállalatom és magam is megyük tovább a megkezdett utón, dolgozunk a váijos érdekében, hogy az mielőbb fürdő város lehessen. Azonban türelem kell mindenhez. A mai idők nem alkalmasak nagy alkotásokra, de legyen meggyőződve mindenki, hogy ha az alkalmas idő elérkezik, be fogjuk bizonyítani, hogy nem került méltatlan kézbe Eger városnak most cikkiró előtt elveszettnek látszó kincse, és az igazgatóság összeállítása teljes garanciát nyújt arra, hogy a város közönségének annak idején nem biztosított domináló szerepe lassanként, de annál biztosabban a város nagyobb '

anyagi megerőltetése nélkül visz- szaszereztessék.

Midőn jelen soraim közzétételéért köszönetét mondok a tek szerkesztőségnek .

Eger, 1925. május 9.

készséges hive Bárány Gáza ügyv. igazgató.

*

Bárány Gézának, az Egr Városfejlesztő R. T. igazgatójának, közleményére a következőkben kénytelen vagyok észrevételem megtenni.

Ha a kérdéses igazgatósági gyűlésen jelen volt igazgatósági tagoknak célzatosan felsorolt névsorával netalán abban a Mezemben volt, hogy engem a fürdő ügyben elfoglalt álláspontom és magatartásomban elhallgattathat, akkor tévedésben van.

Hogy az (igazgatóság hírlapi polémiába velem nem bocsátkozik, az érthető, mert a fürdők eladása ügyében megjelent három cikkemben foglalt való tényállásokat és azt, hogy a Város- fejlesztő R T. a várossal szemben vállalt szerződéses kötelezettségeinek nem tett eleget, megdőnteni nem lehet, az az utolsó betűig valóság.

Hogy az igazgatóság bizalmáról íovábbra is biztosítja, az az igazgatóság és részvénytársaság belügye. Ezzel én nem törődöm.

A 2 V* % jutalékot illetőleg, nem azt írtam, hogy azt az 1925. évre kiutalták, hogy a folyó évtől kezdődőleg a* brutto bevételből megszavazták és a folyó év .terhére 15 millió korona jutalékot előlegeztek.

Hogy a városi fürdők eladása ügyében megjelent három cikkem való tényállását és álláspontomat a város közönségének а 993/4%-a helyesli és magáévá teszi, ez kétségtelen és a leghatározottabban állítom.

Engem városi képviselőtestületi tagságom alapján a város és a nagyközönség érdekében elfoglalt álláspontomtól eltéríteni a Városfejlesztő R. T. soha semmi körülmények között nem fog. Fokozott, vasakarattal fogom szolgálni a város érdekeit és nem fogok nyugodni különösen addig, amíg meggondolatlan lépésünket jóvá nem tesszük azzal, hogy Isten áldotta természeti kincsünket, fürdőinket a város vissza nem szerezte és háládat- lanságát jóvá nem tette.

Radii Károly.

*

A szerkesztőség megnyugvással állapítja meg, hogy az egri fürdők eladása körül kifejlődött vita ügye mely sajnálatos félreértés következtében személyes térre terelődött, a fennebbi nyi- latkozatekkal ismét a tárgyilagosság medrébe került s a vitázó felek most már az indokolatlanul! felmerült személyi ellentétek teljes elsimításával fogják folytatni közérdekű tevékenységüket, melynek városunk eddig i* — szó, ami sző — sokat köszönhet.

Értesítés. A Szent Rókus és Szent Rozália temetők 1925. évi fűhasználata e hő 17-én délután 2 órakor nyilvános árverésen a makiári alsóvárosi temetőben bérbe fog adatni.