Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-16 / 110. szám

1925. május 16 Az E. N. panaszkönyve. Miért nem ad vizet a tárkányi kút ? Több oldalról panasz érkezik szerkesztőségünkhöz arról, hogy a tárkányi kutak pont most, a melegebb napokon, nem adnak vizet. Eger különben egyike azon városoknak Magyarorszá­gon, ahol a mésztartalom csak­nem élvezhetetlenné teszi a vizet. Vízvezeték híjján azért kívánja a közönség, hogy legalább az a néhány tárkányi kút szolgál­tasson vizet, mely élvezhető, ki­tűnő ‘forrásvíz. Mivel a panaszos közönség nagyrésze a tárkányi kutak víz­hiánya miatt a dohánygyárat okolja és abban a hitben van, hogy a dohánygyár szándékosan tartja vissza a jó vizet, ma dél­előtt kérdést intéztünk a dohány­gyár vezetőségéhez, ahonnan a következő választ kaptuk : — A dohánygyár ellen teljesen alaptalan a panasz a tárkányi vízzel kapcsolatban. Most azért nincs víz, mert a vezetékben valami hiba állott be. A hibát most vizsgálják a műszaki kö­zegek. A dohánygyár május 12 óta oly kevés vizet kap a tárkányi vezetéken, ami a mun­kásság részére sem elég. SZÍNHÁZ. Krizantém. • A nagyságos asszonyt már láttam valahol« c. cinikus hangú vígjátéknak olyan csekély az erkölcsi alapja, hogy egri sike­rére nem lehetünk büszkék s nem is szivesen foglalkozunk vele. Az emberi élet legszentebb érzelmeiből és értékeiből űz fri­vol gúnyt három felvonáson át. Szinte glorifikálja a házasság- törést, bravúrnak, erénynek mu­tatja az erkölcstelen kicsapon­gást Sajnáltuk a jobb sorsra érdemes szinészeket, akik ebben az ethikai talajt teljesen elvesz­tett darabban is tehetségük ja­vát adták. Orlay Valéria és t/MsfAGyula derűs jelenetei szűnni nem akaró tapsokat arattak. Mindketten egymáshoz méltó előkelő értékei a drámai társu­latnak, kedvencei az egri kö­zönségnek. Csütörtökön este a Krizantém c. operett a közönség nagyobb érdeklődése mellett került színre. Bellák Aranka pajkos kedélye, rugalmas táncai ; Halmi Vera és Márkus Lajos páros jelenetei, mindkettőjük éneke ; Molnár Lili táncosnői termete és könnyed táncai ; no meg a sikernél elma­radhatatlan Ekecs Ferenc táncos komikusnak sziporkázó jókedve Kürthy Károlynak, közönségünk e másik kedvencének, kacagtató figurájával, a siker jegyében peregtették le előttünk a tarka operett-estét. Leimberth Ferenc karnagy és zenekara ismét egyik főértékét jelentették az operett­nek. (r.) * Tánciskola Blaguez Elek tánc­iskolája ma nyilik meg a Gye- nes vendéglő lánctermében.-Д Az egri városi fürdők eladásának ügye. Befejező nyilatkozatok. Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjuk április 30. számában vállalatom igazgatósága által a lap ápr. 28. számában közzétett nyilatkozatra Radii Károly kép­viselő testületi tag részéről újabb válasz jelent meg, amely különö­sen az én működésemmel szemé­lyeskedő hangon foglalkozik. Mindenek előtt azt kívánom leszögezni, hogy a cikkíró sajná­latos tévedésben van, amidőn cikkének személyeskedő hangját azzal okolja meg, hogy arra az igazgatóság közleményének és az én ezt kisérő levelemnek sze­mélyeskedő hangja jogoeitja fel. Hogy a cikkben semmiféle sze­mélyeskedés nem volt, azt bár­mely olvasó igazolhatja, de ki­zárja ezt társelnökünk magas sze­mélyisége is, akinek fölülbirálata után jelent meg a nyilatkozat. Hogy kisérő levelemben sem volt személyeekedés.azt a főszerkesztő Ur, akihez a levél intézve volt van hivatva igazolni. Nyilatkozatommal mindezidáig vártam, mert igazgatóságom vé leményét óhajtottam kikérni, a- mely igazgatóság egyedül jogo­sult ténykedésem elbírálására. A május 7-én tartott igazgató­sági ülés, amelyen Csekő Gábor társelnökünk elnöklete alatt Ba- boceay Sándor, dr.Barsy István, Gáspárdy Gyula, Isaák Gyula, Jankovics Dezső, Kánitz Dezső, Trak Géza és dr. Erlach Sándor igazgatőxági tagok voltak jelen, ebben az ügyben a következő határozatot hozta : »Az igazgatóság a maga részé­ről szükségtelennek tartja, hogy Radii Károllyal szemben ez ügy­ben hírlapi polémiába bocsátkoz­zék, és Bárány Géza ügyv. igaz­gatót, a Radii Károly részéről az Egri Népújságban jogtalanul ért személyes élű támadásokkal szemben teljes bizalmától bizto sitja.« A kívánt elégtételt megkaptam s teljesen érthető, hogy igazga­tóságom hírlapi polémiát foly­tatni tiem óhajt, mert különösen a vállalat megalakulásáuak a cikkiró által kifogásolt előzmé­nyeit illetőleg m8gát érdektelen­nek tartja. Ami már most a cikknek személyemmel foglalkozó egyes részeit illeti Rgyen szabad a t. közönség helyes tájékoztatására a következőket közölni. Ügyv. igazgatói jutalékomat illetőleg, én elég szerényen 5 millió К-t kértem. Ezzel szem­ben az igazgatóság 15 millió K-t állapított meg, az idei jövedelem terhére, amely összeg a múlt évi bruttó bevétel 2.5 •/o-ának felel meg. A közgyűlés ezt jóváhagyta azzal, hogy a jövőbeni jutalékot esetről esetre fogja az üzletered­ményhez képest megállapítani. Téves tehát az az állítás, hogy én 5 millió К-t, ezen kívül még 15 millió К-t és még 2,5'/» bruttó utáni jutalékot kaptam, amint azt a cikkíró állítja. Hogy pedig a jutalék a folyó évi jövedelem terhére utaltatott ki, ez egyálta­lán nem szokatlan, sőt az összes pénzintézetek és vállalatoknál megengedett és elfogadott szokás. Hogy valaki milyen önzetlenül és szívvel lélekkel szolgálja a közérdeket, annak megitélése a város közönségére tartozik. A közönség van hivatva elbírálni a cikkíró közszereplését is, ame­lyet én sohasem tettem birálat tárgyává. Hogy azonban ezzel kapcsolatban azt kifogásolja, hogy én 5 évi vállalati szolgá­latom alatt két Ízben külföldi utón voltam, a hozzám oly közel álló világhírre szert tett egri üszők kiséretében, azt igazán nem mertem volna hinni. Ezek a ’kellemes és gyakori külföldi utazgatások«, nevet és dicsőséget hoztak a magyar és az egri névnek, mint bármely, még oly önzetlen közszereplés is, s ezt kifogásolni, ezért valakit megtámadni, az én lelkületem előtt érthetetlen. Nem vesztem el a támadás következtében ked­vemet, a jövőben is vezetni fo­gom ezt a lelkemhez nőtt derék uszőgárdát, mert meg vagyok győződve arról, hogy még igen sok dicsőséget fogunk a magyar névnek és városunknak szerezni. Ami végül a városnál történt nyugdíjaztatásom ügyét illeti, az teljesen a törvényes formák kö­zött, a vármegyei tiszti főorvos által kiállított orvosi bizonyít­vány alapján, a városi képvi­selőtestület egyhangúlag hozott és senki által meg nem felebbe- zett határozata alapján történt. Ez ellen senki, sem akkor, sem azóta kifogást nem emelt, mert hiszen közismert dolog, az or­vosi bizonyítványban is megál­lapított azon egészségi állapo­tom, mely szerint »mérnöki mun­kálatok végzésére szemgyönge- ségem következtében alkalmat­lan vagyok«, természetesen ez nem zárja ki azt, hogy más könnyebb, szememnek megeről­tetésével nem járó foglalkozást ne űzhessek. Az a beállítás pedig teljesen helytelen, hogy én önző érdek­ből a magam részére alkottam meg a vállalatot, mert 1918. év tavaszán, illetőleg nyarán, ami­dőn a vállalat megalakult, egy­általán nem volt szó arról, hogy annak vezetését én veszem át. A vállalatot különben is, amint közismert dolog az egri pénz­intézetek, budapesti bankunk és a város alapitolta s engem csak akkor kértek fel annak vezeté­sére, midőn köztudomású lett, hogy egészségi állapotom miatt a képviselőtestület nyugdíjazni fog. Ezekben óhajtottam cikkíró­nak válaszolni, s talán megjegy­zéseimet nem kifogásolja, mert védekezni, téves alapokon nyug­vó támadás ellen kötelességem Vállalatom és magam is megyük tovább a megkezdett utón, dol­gozunk a váijos érdekében, hogy az mielőbb fürdő város lehessen. Azonban türelem kell minden­hez. A mai idők nem alkalma­sak nagy alkotásokra, de legyen meggyőződve mindenki, hogy ha az alkalmas idő elérkezik, be fogjuk bizonyítani, hogy nem került méltatlan kézbe Eger vá­rosnak most cikkiró előtt elve­szettnek látszó kincse, és az igazgatóság összeállítása teljes garanciát nyújt arra, hogy a város közönségének annak ide­jén nem biztosított domináló szerepe lassanként, de annál biztosabban a város nagyobb ' anyagi megerőltetése nélkül visz- szaszereztessék. Midőn jelen soraim közzététe­léért köszönetét mondok a tek szerkesztőségnek . Eger, 1925. május 9. készséges hive Bárány Gáza ügyv. igazgató. * Bárány Gézának, az Egr Városfejlesztő R. T. igazgatójá­nak, közleményére a követke­zőkben kénytelen vagyok észre­vételem megtenni. Ha a kérdéses igazgatósági gyűlésen jelen volt igazgatósági tagoknak célzatosan felsorolt név­sorával netalán abban a Mezem­ben volt, hogy engem a fürdő ügyben elfoglalt álláspontom és magatartásomban elhallgattat­hat, akkor tévedésben van. Hogy az (igazgatóság hírlapi polémiába velem nem bocsát­kozik, az érthető, mert a fürdők eladása ügyében megjelent há­rom cikkemben foglalt való tény­állásokat és azt, hogy a Város- fejlesztő R T. a várossal szem­ben vállalt szerződéses kötele­zettségeinek nem tett eleget, megdőnteni nem lehet, az az utolsó betűig valóság. Hogy az igazgatóság bizalmá­ról íovábbra is biztosítja, az az igazgatóság és részvénytársaság belügye. Ezzel én nem törődöm. A 2 V* % jutalékot illetőleg, nem azt írtam, hogy azt az 1925. évre kiutalták, hogy a folyó évtől kezdődőleg a* brutto bevételből megszavazták és a folyó év .ter­hére 15 millió korona jutalékot előlegeztek. Hogy a városi fürdők eladása ügyében megjelent három cikkem való tényállását és álláspontomat a város közönségének а 993/4%-a helyesli és magáévá teszi, ez két­ségtelen és a leghatározottabban állítom. Engem városi képviselőtestü­leti tagságom alapján a város és a nagyközönség érdekében elfoglalt álláspontomtól eltéríteni a Városfejlesztő R. T. soha semmi körülmények között nem fog. Fokozott, vasakarattal fogom szolgálni a város érdekeit és nem fogok nyugodni különösen addig, amíg meggondolatlan lé­pésünket jóvá nem tesszük azzal, hogy Isten áldotta természeti kincsünket, fürdőinket a város vissza nem szerezte és háládat- lanságát jóvá nem tette. Radii Károly. * A szerkesztőség megnyugvás­sal állapítja meg, hogy az egri fürdők eladása körül kifejlődött vita ügye mely sajnálatos fél­reértés következtében személyes térre terelődött, a fennebbi nyi- latkozatekkal ismét a tárgyila­gosság medrébe került s a vitázó felek most már az in­dokolatlanul! felmerült személyi ellentétek teljes elsimításával fogják folytatni közérdekű tevé­kenységüket, melynek városunk eddig i* — szó, ami sző — sokat köszönhet. Értesítés. A Szent Rókus és Szent Rozália temetők 1925. évi fűhasználata e hő 17-én délután 2 órakor nyilvános árverésen a makiári alsóvárosi temetőben bérbe fog adatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom