Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-23 / 91. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 április 23. csütörtök. XLII évf. 91 sz. Előfizetési díj postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. T akarmány hiány a neve a legújabb gazdasági bajnak, mely már-már itt kopogtat az ajtónkon s mellyel szemben országunk a jelenlegi határok közé szorítva alig-alig védekezhetik. Mikor e sorokat Írjuk, bőséges tavaszi eső öntözi a földet s buján és zölden mosolyog reánk,,dús ezénaíermést Ígérve, a rét füve. Ám ez a termés csak a jövő ígérete immár, az első kaszálás hozadéka országos átlagban jóval alatta fog maradni a várt eredménynek. Még szomorúbbá teszi ezt a tényt az a körülmény, hogy a takarmány hiány ismétlődésére a jövőben is számítanunk kell. A birtokunkban maradt sík terület csapadékviszonyait, mint azt e helyen már kifejtettük, fölötte hátrányosan befolyásolja az utódállamok részéről az elharácsolt erdőkben folyó rablógazdálkodás. Mindenesetre a felvidéki és erdélyi erdők vandalizmus- számba menő, kíméletlen letárolása az egyik oka annak a ténynek, hogy mezőgazdasági termelésünk a legutóbbi években újból és újból a szárazság rémével találja szemben magát. Nem szabad tehát magunkat azzal áltatnunk, hogy az állattenyésztésünket s ezen át mező- gazdaságunkat is hátráltató takarmányhiány csak átmeneti jelenség. Sajnos, a rideg számok kedvezőtlen perspektívát nyújtanak. Réttel, legelővel, a cson- kaország aránytalanul mostohábban van ellátva, mint sűrű agrár népessége megkövetelné. Rétjeinknek, legelőinknek alig egynegyedét hagyta meg Trianon, holott korábbi lakosságunknak közel fele helyezkedett el az új határok között. Tetézi a bajt, hogy abraktakarmányok tekintetében is mostohán áliunk : árpánk, kukoricánk és zabunk oly kevés terem, hogy szükségleteink fedezésére még mintegy 3 millió métermázsa többlet kivántatnék. Vagy az ipari feldolgozást kell tehát nagy mértékben korlátoznunk, vagy a kenyérmagvakban elérhető fölösleg egy részét arra áldoznunk, hogy a takarmánymagvakban való hiányunkat pótoljuk. Ilyen a helyzet közepes termés esetén. Egy sovány esztendő mérlegét felállítani meg B6m kíséreljük. A fenneßbiekre is csak annak az illusztrálása végett kívántunk reámutatni, hogy a békeszerződés revízióját ezer más szemponttól eltekintve, még állatállományunk ellátásának biztosítása érdekében i® követelnünk kell. Ha már agrárországgá nyomo- rítottak’ós nem törődtek azzal, hogy vájjon lakosságunk meg tud-e élni : az emberiesség nevében legalább annyit hagyjanak meg számunkra a magyar földből, amennyi oktalan állataink ellátására szükséges. Elvégre az »utódoknak« sem érdeke, hogy elpusztuljon a pompásan nyírható magyar birka. Vagy hogy elfogyjon a magyar birkatürelem. X. Milyen külföldibe utaznak Egerből és Hevesmegyéböl az emberek? A múlt év őszén nagyon sokan utaztak Palesztinába. — Az utóbbi hónapokban feltűnően nagyszámú iparos utazott Franciaországba. Most, amikor elég tok olyan ismerősünk utazik az örök városba, Rómába, akik egyébként talán sohasem gondoltak ilyen útra, érdemesnek és érdekesnek tartottuk felvetni a kérdést, milyen külföldre utaznak Egerből éa Hevesmegyéből az emberek ? A vármegyeháza útlevéloszíá- lyán érdekes feleletet baptuuk erre a kérdésre. Eger és Heves- megye lakói a legtöbb útlevelet Cseh Szlovákiába váltják. A múlt év őszén meglepő sokan [utaztak ki Palesztinába ás néhány an Egyiptomba is. Az utóbbi hónapokban iparoeok, ipari munkások, mesteremberek, rendkívül sokan kértek útlevelet Franciaországba, állítólagos tanűlmányútra vagy tovább képzésre. Ebben az évben még C3ak egy útlevelet kértek Egyiptomba és Palesztinába. Egy fényképész | pedig Kubába utazott ki. Száznegyven gyermeket visznek Egerből svájci vagy hollandiai nyaralásra. A vasárnapi vizsgálat megdöbbentő eredménye. — Egerben a gyermekek túlnyomóan nagy százalékát nem tartják tisztán a szülök. Eger, 1925. április 22. A gyermeknyaraltatási akcióval kapcsolatban Egerből 640 gyermeket írtak össze, akiknek felülvizsgálását vasárnap délelőtt kezdte meg a városházán dr. Barabás Zoltán az Országos Gyermekvédő Liga által kiküldött orvos. A vizsgálatnál sem a szülők társadalmi állása, sem a vagyoni helyzet, sem a protekció nem játszott szerepet. Pusztán és szigorúan a gyermekek egészségi állapota volt döntő. Dr. Barabás alapos vizsgálat után a 640-ből 140 gyermeket vett föl abba a csoportba, melyet külföldi nyaralásra visznek. Ezek kéthetenként 30—40-es csoportokban indulnak el Budapesttől a gyermekvonattal részben Svájcba, részben pedig Hollandiába. A vizsgálat megdöbbentő jelenségeket észlelt az egri gyermekeknél. Megállapítást nyert, hogy a szülők legnagyobb része nem tartja tisztán gyermekét. Az orvos majdnem minden gyermeknél fedezett fel fejtetűt, soknál ruhatetűt is, néhánynak gondozatlan testén pedig a rüh-bőr borzalmas tünetei mutatkoztak. Sí A? népoktatás és a népegészségügy fölött felügyeletet gyakorló illetékes hatóságokat e helyről is felhívjuk, hogy ennek a szégyenteljes állapotnak minden erővel mielőbb vessenek véget. A gyermekek testi ápolásának ez a kegyetlen elhanyagolása beláthatatlan veszélyeket rejt magában és melegágya minden fertőző betegségnek. Itt keresendő az oka a gyermekhalálo- lozás szédítően megnövekedett arányszámának is. Ha ezen nem segítünk, ki meri majd félelem nélkül népiskolába adni gyermekét ? A nemzet, az ország, a szülő és a gyermekek érdeke parancsolja a legnagyobb tisztaságot, ami ellen még a szegénység sem lehet kifogás. Na sülyedjünk ezen a téren i® balkáni színvonalra, mi, kulturfőlényt emlegető magyarok ! Cankov bolgár miniszterelnök beszéde a szobranjében a terroristákról. Szófia, április 22. Bolgár Távirati Iroda. A szobranje tegnap délután összeült. A minisztereket, amikor a terembe léptek, hosszasan tartó lelkes éljenzés fogadta. Cankov miniszter-- elnök izgatott hangú beszédben ostorozta a terroristákat, akik éppen abban a pillanatban követték el merényletüket, amikor a kormány újabb fegyelmi rendszabályt kért elrendelni. A kormány már több Ízben adott kegyelmet és ennek áldását már régebben elkövetett merényletek tettesei élvezték. A zavargók azonban a kormány engedékeny magatartására azzal válaszoltak hogy hallatlan kegyetlenséggel újabb merényletet követtek el. A kormány emiatt kénytelen volt ostromállapotot kihirdetni. A miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után Rus- sev belügyminiszter részletesen beszámolt a kommunisták a űzőiméiről és hangoztatta, hogy Bulgária pusztán azért kéri a katonai létszám felemelésének megengedését, hogy megóvja a békét és fenntartsa a rendet. Az ostrom állapot jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot első olvasásra valamennyi párt elfogadta, kivéve a [szoeiáldemok- rata pártot. Ismét negyvenezer ember halt éhhaláit a vörös Oroszországban. London, április 22. MTI. A Daily News jelentése szerint Oroszország több tartományában, igy Karkovban, Caricinben és Odesszában újabb éhínség
