Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-04-23 / 91. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. április 23 Kivándorlók. Ebben az évben már több mint százan mentek ki Hevesmegyéböl Kanadába. — Az egri és pétervásárai járásokból való a legtöbb kivándorló. — A tiszafüredi és gyöngyösi járásokból úgyszólván senkisem vándorol ki. — Eddig körülbelül kétezer előjegyzés van Hevesmegyéböl az Egyesült Államokba is. Eger, 1925. április hó 22. pusztít. Mintegy 7000 gyermek hián van minden élelemnek. Eddig mintegy 29.000 gyermek és 10.000 felnőtt szenvedett éhhalált. Bor-ankét a Kamarában. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara kerületének bor- érdekeltsége e hő 21-én a Kamara helyiségében fontos szakértekezletet tartott, amelyen a kamarai kerület jelentős bortermelő és borkereskedő cégeinek, a hegyaljai, egri, gyöngyösi, daróci stb. borvidékek képviselői mellett a Mezőgazdasági Kamara és a Máv. miskolci üzletvezetőségének kiküldöttei is megjelentek. A szakértekezlet a lengyel— magyar kereskedelmi szerződés megkötésőneknyomán ujből megnyílt borkivitelünk fejlesztésének kérdésével foglalkozott s annak megszervezése és előmozdítása érdekében szükséges teendőket vitatta meg. A szerződést és az annak nyomán előállott helyzetet Holesch Kálmán kamarai titkár ismertette a általánosságban reámutatott azokra a kérdésekre, amelyek úgy a hazai borkereskedelem megszervezése, mint a magyar bornak kivitele s a külföldi piacokon való eredményes tőrfoglalása érdekében megfontolást érdemelnek. Az értekezlet örömmel üdvözölte a lengyel — magyar kereskedelmi szerződős megkötését, amely a magyar boroknak biztosított nagymérvű kedvezmény folytán módot nyújt boraink ezen régi jelentős felvevő piacának visszahődítására. Ennek érdekében az érdekeltség mindenekelőtt a szerződésnek Lecgyelország részéről való mielőbbi ratifikálását kívánja é3 szükségesnek tartja, a lengyel érdekeltséggel való közvetlen forgalomban útjában álló, illetve azt megnehezítő akadályok elhárítását, az útlevelek kiadásának, valamint azok láttamozásá- nak megkönnyítését, főleg a magas vizumdijak megfelelő mérséklését. Egyéb a borexport előmozdítása érdekében szükséges teendőkre nézve a Kamara az érdekeltségnek a kivitel megindulása után szerzett tapasztalatai és kívánságai alapján fog a kormánynak megfelelő javaslatokat tenni. A köz és nyilvános jeliegű kórházak új ápolási-díj átalányai A népjóléti és munkaügyi miniszter rendelete a köz és nyilvános jellegű kórházak népi ápolási díjátalányait 1925. évi május hő 1-től kezdve további intézkedésig a következő összegben állapítja meg: 50 ezer korona a budapesti Pasteur-intézeti kórházban, 36 ezer korona a gyöngyösi és a pásztói kórházakban. Hevesvármegyében felujult a háború előtt ismert kivándorlási láz. A nyugtalan szegény magyar újbői idegen földön keres ínségére javulást, boldogságot. A dollárok kétes világa csábítja ismét maga felé a kisparasztot, aki, megszűnvén a bányák és vállalatok sokasága, itthon nehezen talál jő munkát, megélhetést. A múlt évhez képest nagyban növekedett a hevesmegyei kivándorlók száma. A múlt évben ugyanis még mindenféle bányák és üzemek működtek a megye északi részén, sőt Borsodba is átjártak bányamunkára az egri ős pétervásári járások földmives napszámosai. De bezárták a bányákat, megálltak az üzemek, szélnek eredtek a -munkások és többen nem tudják megkeresni mindennapi kenyerüket. Idegenbe kívánkoznak, Amerikába. Azt hiszik, ott jobb lesz lesz, könnyebb lesz. Hiába mondják, magyarázzák nekik, hogy Amerikában is ijesztő a munkanélküliek száma és Kanadában nem lesz gyöngyélet az itthoni helyett « keserves ezenvedősek és nélkülözések várnak az idegenre az ismeretlen földön, elszántan, búsan mégis nekivágnak a nagy útnak. Egy sem akar örökre ott maradni. Csak Miskolcról jelentik: Borsodvármegye közigazgatási bizottsága feliratot intézett a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy szüntesse meg azokat a szinte hihetetlenül nagy differenciákat, melyek a Máv. és a kezelésében lévő vicinális vasutak tarifája között fannállanak. A közigazgatási bizottság ülésén az ügyet Tarnay Gyula dr. tette szóvá, aki arra mutatott rá, hogy a Boldva ős Eger völgyében kitűnő kőbányák vannak s ennek dacára az útépítéshez szükséges követ l6gnagyobb- részban más törvényhatóság területéről szerzik be. Mártha Miklós miniszteri tanácsos válaszában bejelentette, hogy a vármegye a kőanyag beszerzésénél rá van utalva a vasúti szállításra. Az alispán egyforma minőség mellett, mindég az olcsóbb ajánlatot fogadja el. ideiglenesen, míg pénzt szereznek, csak addig akarnak kinn maradni. Azután vissza kívánnak térni a családhoz. Valamelyik kóbor poéta verse cseng önkéntelenül is szivünkbe : .. . Mért szegődsz Kis András ily keserves bérre? — Két apró magzatom, nekik kell kenyérre ! Két árva magzatom, én két kis cselédem, Tallér hetvenöt cent mindennapi bérem. Ebben bz évben körülbelül százan mentek ki Heveemegyő- ből Kanadába. Többnyire az egri ős a pátervásárai járásokból. Mezőgazdasági munkások mind. A kanadai kormány ugyanis csak őstermeléssel foglalkozókat enged be az állam területére. Még többen is jelentkeznek, akik szintén Kanadába akarnak vándorolni. Érdekes ő* a viszonyokra jellemző, hogy a tiszafüredi vagy gyöngyösi járásokból még egyetlen kivándorló sem jelentkezett. Amerikába, az Egyesült Államok területére körülbelül 2000 hevesmegyei kivándorló jegyeztette elő magát. A kvótáról még nem érkezett meg a rendelet. így nem tudják, hogy hányán mehetnek ki az idén s hányán fogják majd onnan, a vizentulról, fáradt alfeo- nyatokon visszasóhajtozoi: . . . Két árva magzatom, én kicsiny családom, Fodros Tiszapartját már sohasem látom. . A vármegye területén kitűnő ' követ lehet beszerezni a monos béli bányából, amelyet keménysége miatt alig lehet törni s ezért a borsodi kőbányák általában zuzőtelepet is helyeztek üzembe. Az alispán a követ jelenleg Mónosbélről, Tokajból ős Tarczalből szerzi be, mert úgy tapasztalták, hogy a mőnosbéli kő csak Füzesabonyig konkur- rélhat a tarcaii ős tokaji kővel, ezért'csak a szükséges mennyiség 8—10 százalékát tudják fedezni a jobb minőségű borsodi kőből. Ezért történik meg az, hogy a bányák egymásután szüntetik meg üzemüket. Ifjúsági futballmérkőzés. Barát bíráskodása mellett ma délután főlnágykor foly t le a kaíh. felsőkereskedelmi és az áll. főreáliskola között a labdarugó mérkőzés, melyben a kereskedelmis- ták 4 : 0 arányban győztek. «mnms> -■mm« mm* vms$> «&&& A vicinális vasutak tarifapolitikája tönkreteszi a bányákat és iparvállalatokat. Fájó gazdasági sebre mutatott rá Borsodvármegye közigazgatási bizottsága. Az államadóssági címletek letétbehelyezésének határideje. Április 25-én végleg lejár az a határidő, amelyet a magyar kormány a háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek letőtbehelyezósére ,a jővátételi bizottság határozata alapján adott. A cimlettulajdonosoknak annál is nagyobb érdekük az, hogy a címletek az e célra kijelölt helyeken április 2 5-ike előtt le- tétbehelyeztessenek, mert ellenkező esetben a címletekben foglalt követelések nem lesznek a magyar állam ellen érvényesig hetők. A címletek letétbehelyezés ének szándékos elmulasztása a 9060.— 925. számú rendelet értelmében megfelelő büntetést von maga után azért, mert a mulasztás a kincstár megkárosításával járhat. Két tarnamérai földmives még csak most akar hazatérni Szibériából. Tizenegy esztendeje a pusztító világháború kitörésének. Hat-hát éve már a borzalmas béke kezdetének. Két tarnamérai magyar azonban még csak most gondolta rá magát, hogy a bérces Szibéria vadregényes, titokzatos erdőségeiből mégis csak jő lenne már nazatérni szép Magyarországra, a hevesi rónákra, rég elhagyott ős sokszor talán már el is felejtett övéikhez. A két messzire szakadt tarnamérai földmívelő «Dicsértessék»-kel köszöntő levelet írt haza és kéri hozzátartozóit, hogy segítsék őket visszatérésükben. Ez a visszatérés most már kissé körülményesebb, mint azelőtt volt. Meg kell ugyanis vizsgálniok a joggal félő és óvakodó magyar hatóságoknak, hogy vájjon nem a kommunizmus ölelő karja tartotta-e eddig visz- sza a most már hazakivánkozó két magyart és valóban azok-e, akiknek mondják magukat; nem Kun Béla küldöttei akarnak-e hamis név alatt visszajutni, hogy azután földalatti munkával Bulgária vagy Portugália sorsára juttassák csonka országunkat. Ezért most már a hazatérésre való engedélyt a hozzátartozóknak a külügyminisztériumnál kell kérelmezniük. Ha a külügyminiszter a kérelemnek helyt ad, átteszi azt a belügyminiszterhez. A belügyminiszter azután engedélyezi a hazatérést és lekül- di az illetők személyazonossági lapjait a vármegye alispánjához. A hazatérni szándékozó személyeknek mindegyikéért kát- két megbízható itthoni polgárnak kell jőtállnia.
