Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-04-21 / 89. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925. április 21. kedd. XLII. évf. 89 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra . 40.000 K | Egét* és félévi előfizetést — nem fogadónk el. -----­Negyedévre 120.000 K POLITIKAI MÄPILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség s Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Az adósság nem az a borzasztó fekete ördögf amilyennek festeni próbálják. A termeléshez töke is szükségei tetik 8 ha [ez az eszköz hiányzik a ládafiából, bizony csak elme­gyünk érte a szomszédba, nem tesszük ölbe a kezünket tétlenül. Még a fogyasztás céljára szánt hitel is indokolt lehet: termelő erőnket ideig-óráig talán csak így tudjuk fenntartani és oly időkre átmenteni, mikor érvé­nyesülésére a kedvező alkalom elkövetkezik. Dőreség volna az adósságtól való beteges irtózás­ból éhen halni, mikor idővel a mi időnk is majd csak eljő. Mindezek megfontolásához a nehéz viszonyok nyomása alatt mindnyájan eljutottunk. Az'ál­lam, a régi megrögzött adósság­csináló, könnyedén; a polgárság­nak az ősdiságig konzervatív s a félizegségig puritán elemei keserves vívódás eredmőnyeké- pen. A városok részben a nyo­mor vasmarku szorítása alatt, részben a korszellem tovaragadó árjával úszva. A lapostarisznyájú Eger igen előkelő társaságban házalhatna kölciönért, ha a kormány az egységes megoldás címén gátat nem vetne a városok külön-kü- lön kölcsönakciői elé. A dúsgaz­dag Kecskemét is alig pár hát előtt vett fel pillanatnyi pénz­zavara enyhítésére függő köl­csönt, a százjezerholdas Debre­cen pedig kereken 360 milliár- dot kér kölcsön egy külföldi pénzcsoporttól. Meg is kapja, ha a kormány bele nem avat­kozik. Városunknak is vannak nagy- jelentőségű feladatai, melyek megoldása egyrészt jókora anya­gi erómegfeszítést igényel, más­részt a jövő évtizedek polgárai­nak ia érdekében áll, de egyben minél előbb kívánatos volna. A lakásínség enyhítése, a közutak fokozatos további rendbehozása, a villanygyár állótőkéjében a természetszerűleg jelentkező deterioráciő pótlása, kedvezőbb közegészségügyi viszonyok te­remtése végett és a fürdőváros idegenforgalmának emelése ér- dekében vízvezeték létesítése, közüzemeink fejlesztése: egytől­egyig olyan problémák, melyeket felszínen tartani s megoldásukért minden lehetőt megtenni elen­gedhetetlen kötelességünk. Még akkor is, ha a fejlődés magas­latára a hitel örvényein keresztül vezet az út. K-ny. Valorizálni kell a biztosításokat. A békebeli biztosítások ma kifizetett összegeiért nem érdemes a biztosító intézethez menni. — A hadikölcsönök elértéktelenedésére hivatkozva, nem lehet a valorizáció elöl elzárkózni. Az utolsó időben a Kúria leg­felsőbb fokon számos nyugdij- vslorizáciős pörben Ítélt s dön­tése a hazai biztosító társasá­gokat nyugtalanítja, mart attól tartanak, hogy a legfelsőbb bíró­ság döntése meg fogja érlelni a békebeli biztosítások valorizáció­ját. Egyes hazai társaságok ve­zetői maguk is érzik, hogy nehéz lesz a kisemberek ostroma elől kitérni és ezen irányú követe­lésüket bizonyos fokig hono­rálni kell. A vezető körök belátják, hogy azok a biztosítási összegek, ame­lyeket békében a biztosító felek a maguk részére kikötöttek, ma oly kevés, hogy azokért a biz­tosító intézethez menni sem ér­demes, mert az utazási költségek többet tesznek ki, mint amekkora összeget a biztosító fái kap. A békebeli biztosítások legnagyobb része ugyanis négy-ötezer korona körül hullámzott. A kérdés rendezésére a kor­mány részére kellene az első lö­kést megadni. Mi elfogadjuk a biztosító társaságok érveléséi, hogy a biztosított összegeket száz százalék erejéig nem valo­rizálhatják, mert a háború alatt dijtartalékaik legnagyobb részét hadikölcsönökbe fektették és ezek náluk épúgy elértéktelenedtek, mint a magánegyáneknél. Azt azonban nem hajlandók elárul­ni, hogy dijtartalékaik hány szá­zalékát fektették hadikölcsö­nökbe, hány százalékát értéke­sítették át — értéküket nem vesz­tett — záloglevelekbe, hány szá­zalék erejéig kötöttek külföldi biztositó intézetekkel viszont­biztosításokat és éppen ezért károsodás esetén hány százalék erejéig téríttetnek meg a költsé­geik a külföldi társaságok ré­széről. Ezeket a kérdéseket kellene a biztositó intézetek felügyeleté­vel megbízott állami hivatalnak kifürkészni, ezekre a kérdésekre kellene a biztositő feleknek fel­világosításokat kérni és akkor a valorizáció kérdése könnyen megoldható lenne, anélkül, hogy a biztositő intézetek, amelyek- nsk fennmaradására feltétlenül szükség van, tönkremennének. Mindaddig, amig ezek a kér­dések tisztázva nincsennek, a valorizációt ezen a téren meg­oldani nem lehet, de a kisembe­rek érdekeinek megvédése cél­jából sürgős szükség lenne a kérdés rendezésére. Ne higyjék a biztosítótársaságok vezetői hogy annak kijelentésével hogy hadikölcsöneik elértéktelenedtek, a valorizáció ügye nyugvópont­ra jutott. Kötelességünknek tart’ juk, hogy ezt a kérdést állandó­an napirenden tartsuk és nem engedhetük meg, hogy még hosz- szú ideig egy pár papirkoronát fizessenek ki a 'biztosítottaknak az aranykoronák helyett, ame­lyeket keserves munkájukkal megszerezve békében befizettek, abban a reményben, hogy öreg­ségükre a nekik befizetett biz­tosítási összeggel nyugodt napo­kat szerezhetnek maguknak. Nagyon megromlanak a terméskilátások, ha az abnormis száraz időjárás tovább tart. A vetéshelyzetről érkezett legújabb jelentések alapján az OMGE-től a következő informá­ciót kaptuk: — A mostani esőzés, a jelen­tősek szerint, még mindig nem tudja pótolni az elmaradt csa­padékot és sem a tavasziakra, sem az ősziekre nem volt olyan hatással, amint az várható volt. Általában inkább csak a hegyes vidékek kaptak csapadékot és mig Ausztriában és Németország­ban az ünnepek alatt is voltak bőséges esőzések, addig nálunk csak elvétve ős kisebb mennyi­ségben fordult elő csapadék. Az Alföldön egyáltalában nem volt mostanában jelentős esőzés s különösen itt volna szükség a közeli napokban kiadós meleg tavaszi esőkre. Megfelelő időjá­rás esetén az elmaradt fejlődés teljes erővel megindul ős a ve­tések megfelelően bokrosodni fognak. Még szerencse, hogy a Dunántúlon a csapadék több­nyire elég volt a vetések mai előrehaladott helyzete mellett és itt már csak néhány helyen einyli a vegetáció a téli és tavaszi idő­járás abnomps szárazságát. A legrosszabb helyzetben a kősón vetett tavasziak és a.répa- vetős van, amelynek csírázásá­hoz több nedvességre volna szükség. Ezek a vetések az Al­föld egyes helyein még kikelni sem tudtak. Félő, hogy további szárazság esetén a vetések nagyon megrit­kulnak éa a néhol jelentős tavaszi egőrkárok pusztításait a nyár folyamán sem tudják behozni. A vörös rém Bulgáriában. Szófia, április 20. Bulgár T.I. A robbanás ügyében elhangzott személyes vallomások, nemkü- lömben a tanuk közlései kétség­telenné tették, hogy a merénylet az agrár-kommunisták müve, amelyet Yankov éa Minkov volt tiszteknek, a kommunista katonai csoport vezetőinek részvételével titkos bizottság határozott el. — A pokolgépet Minkov készítette, az elhelyezésben egy sekrestyés segédkezett, aki bevezette a ha- rangíoronyba a bombát vivő fiatalembert. A merényletnek célja az volt, hogy elpusztítsák a ki­rályt és a minisztereket és ily módon anarchiát támasszanak az országban. Keddi szentbeszédek a ferenciek templomába. P. Oslay Oswald ferencrendi zárdafönök a keddi beszédeket 21-én, d. u. 6 óra­kor megkezdi a barátok tem­plomában. Zár da főnökség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom