Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-04-21 / 89. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. április 21 Hogyan keres az oláh árvaszéki szolga ? Az aradi árvaszéken egy ré­gebbi aktacsomő keresése alkal­mával kiderült, hogy a fennálló szabályok szerint legalább száz évig megőrzendő akták tömege­sen eltűntek. Az árvaszék veze­tősége ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen, amely nyomozást indított. A ren­dőrség az élelmiszerpiacon talált meg a kofáknál néhány csomót az eltűnt aktákból. Hamarosan kiderült ezután, hogy a megyei árvaszéki hivatal két szolgája heteken keresztül lopkodta a fontos aktákat és kilőszámra adták el. Madárfészek a sínek alatt. A legtöbb madár igyekszik fészkét minél rejtettebb és nyu­galmasabb helyre rakni, hogy ellenségeitől védve legyen és hogy költés ideje alatt] a le­hető legnyugodtabban ülhessen a fészkén. A barázdabillegető, ez a min­denki által oly jől ismert ma­dárka azonban a többi madarak szokásától eltérően nevezetes arról, hogy fészkét a legelkép­zelhetetlenebb helyekre rakja. Rendkívül érdekes megfigyelőit végeztek Oravicabányán, ahol egy barázdabillegető a rendező- pályaudvar egyik vasúti 6inszála alá rakott fészket. A forgalmas pályaudvaron éjjel-nappal dübörögtek a fészek felett a vasúti kocsik, ez azon­ban annyira nem zavarta a ma­dárkát, hogy még öt fiókát ki is költött és fel is nevelt a kü­lönös helyre rakott fészkében. Kézi munka tanfolyam. A magyar kézimunka ipar ter­mékei, ma már külföldön is ke­resett iparművészeti cikkek. Bal­földön is fokozódó műőrtős, ér­deklődés és kereslet nyilvánul meg a tehetősebb, sőt a szeré­nyebb anyagi helyzetben lévő fejlettebb szépérzékkel bíró em­berek körében is irántuk. Ma már a jobb módú falusi házak ablakain, asztalán is ta­lálhatunk szép és értékes kézi­munka kőszitményekat. A városi gazdagok, sőt mega szegényebb inteilektuellek szobáiban pedig gyönyörű szőnyegeket és kézi munkadarabokat, melyek a ma­gyar háziipar fejlettségét, köz­kedveltségét és jövőjét dicsérik, ■ a melyek nem csak a lakás művészi díszéül vannak, hanem gyakorlati célokat is szolgálnak. Üzleti nyelven : a kézimunkák divatba jöttek, a háziiparművé- szetnek ez az ága egyre több embert foglalkoztat, sok szegény családnak, gyönge, nehéz te3ti munkára képtelen nőnek nyújt megélhetést biztositő keresetet. Gond és unaloműző, lelket, iz- léBt, jóérzést finomitő munka, melyhez külön hely, berendezés és befektetés sem kell. Nemzet­gazdasági, pedsgőgiai és szociá­lis érgek a vele való foglalko zás, a kézimunkaipar fejlesztése, felkarolása és minél szélesebb körben való ápolása és az itt-ott rendezendő kézimunka tanfolya­mok látogatottsága. Ezek a sorok egy felhívás folytán ötlöttek eszünkbe, melyet Matuska Jánosáé a művészi kézi­munka készítményeiről ismert egri uriasszony juttatott el hoz­zánk, melyben május 1-tő! kez­dődően uj, két hőnapig tartó kézimunka tanfolyamot rendez 14—20 éves lányok részére, te­kintet nélkül társadalmi és val­lási különbségekre. A tanfolya­mon való részvételre Knézich Károly utca 1. sz. alatt, kézi­munka szaténjában lehet április 20-átől jelentkezni. A jelentkezők ifőképen az u. n. filet, frivolitas és gobelin munkákban nyerné­nek tökéletes kioktatást. SZÍNHÁZ. Tilla. Herczeg Ferencnek hőt je­lenése* színjátéka külföldön sok­kal nagyobb sikert aratott mint itthon, Bhol a háborús esztendők rossz színházi konjunktúrájában került először színre. Az egri művész-gárda — ki nevezhetné műkedvelőknek a Tilla szombat­esti előadásának szereplőit? — egyik legnehezebb darabban tett8 próbára elismert erejét, amikor a világhíres úszóink ja­vára rendezett színházi előadás­ra pont a Tillát választotta ki. Tilla szerepét megérteni is ne­héz, nem eljátszani. É3 dr. Bú­zás Endréné nemcsak eljátszotta Tillát, hanem megértette és a nézőkkel is megérttette a sze­szélyes, nyugtalan, bizarr asz- szony furcsa lelkét. A nemcsak minden jelenésben, hanem szinte percről-percre ruháját, színét, szívét, lelkét változtató asszonyt olyan eleven, hű és tiszta elő­adásban mutatta be, amire csak magasabbrendű színi művészetre hivatott nő leh9t képes. Nem igen csalódunk hitünkben, mikor azt mondjuk, hogy ha Dr. Búzásné Vratarics Klára színi pályára lépett volna, már ma a legelsők között emlegetnék az ő drámai előadói tehetségét. Tisztán abból az önző jóakaratból kérjük, ne lépjen mégsem a világot jelentő deszkákra, mert mostanában ezek a deszkák negyon szomorú vi­lágot jelentenek. Azonkívül pedig kár volna Egerre is, ha elmenne, hisz ke­vés olyan szép előadásban van részünk mostanában, mint a Tilla előadása volf A Tilláé me­lyet figyelembe ajánlhatnak a Pesten vitázó hivatásos vidéki színházdirektoroknak: így lehet, így kell ízlésesen, élvezetesen jől játszani. így szabad játszani még a legléhább darabokban is. És komolyan mondjuk: Ha olyan nívón mozogna minden vidéki színház előadása, mint a szombatesti Tilla, nem volna pa­naszra okuk a direktoroknak, mert oiyan ház nézné azt végig, mint szombat esti Tillát. Dr. Búzás Endréné tiszta mű­vészetet sugárzó játéka mellett, mely egyébként külön tanul­mányra volna érdemes, Nagy László Belizárja méltó és hatal­mas alkotás volt. A kissé sze­relmes szerepből is nagy kon­túrokban bontakozott ki az egy­re fejlődő jelletnszinész. A har­madik jelenősken előadó, ábrá­zoló ereje állandóan fokozódott. Nem egyszer olyan magasságok­ban járt, amilyet csak valamikor Palágyi Lajos idejében látott az egri színpad. Dr. Búzás Endre, eki egyúttal mesteri kézzel, dicséretre méltó ízléssel rendezte a darabot, Ri- oni tengerész alakjának találó ábrázolásával különösen az opi- umos jelenősben mutatta be szín­padi tudásának széles skáláját. Dr. Karikás József (Tihanyi) kedves megjelenésével, meleg szívből fakadó játékával az egri mükedvelás horizontjának szin­tén egyik legmagasabb pontján áll szemünkben. Minden szere­pében ilyen közvetlen, termé­szetes, egyszerű. Radios Aranka (Klára) szere­pében ellentéte volt Tillának. Az álmok, ábrándok hófehér leánya, akinek azonban, hogy féltett jövő boldogságát megmentse, már megvan a körmönfont asz- szonyi logikája, amivel a demi­monde Tiliától eltávolítja vőle­gényét. Rövid szerepében, kevés szavával értékes alakítást muta­tott és megerősítette vélemé­nyünket, hogy Radios Aranka az egri műkedvelő színpadon egyik legtöbbet ígérő star. Czikó Katica és Bariha Béla szintén starok és rájuk is illik az előbbiekről mondott elisme- réeünk. Az előadás pompásan gördült, a szünetek rövidek voltak. Alig 10 óra után vége lett a darab­nak, melyet teltház nézett végig a legőszintébb tetszéssel. A közönség részéről több ol­dalról fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy a kedves és ritka szépségű előadást ismétel­jék meg, A Gárdonyi Társaság Hevesen f. hő 18-án, vasárnap tartotta felolvasó ülését az ottani közön­ség élénk érdeklődése mellett. A hangulatos feultúrür népről részletesen, helyszűke miatt, csak következő számunkban írhatunk. HÍREK — Eger, 1925 április 21. — Elindult a második zarándok csa­pat Rómába. A hercegprímás ál­tal vezetett második római za­rándokút résztvevőihez most az egri ciszt. főgimnázium csatla­kozott. Egerből 19 diák indúlt el dr. Balassa Brúnó, Baksa Kristóf, dr. Bartók Egyed és Tróján Alfonz tanárok vezeté­sével. Az útiterv szerint Rómát, Nápolyi, Szicíliát, és a görög partvidéket érintik és két hét múlva térnek vissza. Megkezdték a ciszterciták templo­mának renoválását. A földrengés által legjobban megrongált cisz­tercita templom renoválási műn1 kálatait a hét elején megkezd­ték. Remélhető, hogy a munká­latok fáz év folyamán teljesen befejezést nyernek és a templom átadható lesz rendeltetésének. Uj helyiérdekű vasútvonal. Miskolc­ról jelentik : Az Ormospuszta— Rudabánya vasútvonalat tegnap adták át a forgalomnak. Az uj vasutat az eddigi keskenyvágá- nyu iparvasut helyén építették az érdekelt borsodi bányák. Az uj vasútvonal 14 eddig a köz­lekedéstől elzárt községet kap­csol be forgalmába. Fontos tu­risztikai szempontból is, mer eddig Putnoktól 35 kilométerre kellett gyalogolni, vagy bociizni annak, aki az aggteleki cseppkő­barlangba akart jutni. Ruda- bányátől pedig csak 15 kilomé­terre van a barlang. Kényszeregyezségi eljárások. Az egri kir. törvényszéknél újabban a következő cégek ellen van kényszeregyezség: eljárás folya­matban: Kozmári János keres­kedő Kál. Friedmann Ernő bőr­kereskedő Gyöngyös. Lebovics Jenő kereskedő Tiszafüred. Apci Kereskedelmi Rószvénytárs. Apc. Juogreisz Dezső kereskedő Apc. Silbermann József és neje ke­reskedő Gyöngyös. Michelsläd- lor Gyula kereskedő Gyöngyös. Grünfeld Márton keresk. Pásztó. Schindelheim Sámuel kereskedő Gyöngyös. Rozinay László keres­kedő Gyöngyös. Bleier Adolf kereskedő Kál. özv. Schreiber Salamonná fakereskedő Kisköre és Klein Sándor füszerkereskedő Gyöngyös. Az Egri Műkedvelők Köre ma, kedden délután 6 órakor a Szé­chenyi út 22 szám alatt választ­mányi ülést tart. Hány motor jármű van Egerben ? A múltkori »pöfögős zokolások- kal< kapcsolatban aktuális kér­dés az, hogy hány motor-jármű szaladgál Eger utcáin ? Munka­társunk megközelítő pontosságú adatai szerint 22 személyautó, 3 teherautó és 8 motorkerékpár élénkíti városunk utcai forgalmát. Tolvaj cigányasszony. Folyó hó 19-én, vasárnap egy cigány­asszonyt vittek be a rendőr­ségre, mert tettenérték, amidőn a Vécsey űt egyik villájából egy vödröt akart eltulajdonítani. A rendőrségen megmotozták .és a motozás során 12 rőf vászon került elő, melynek eredetéről Veres (pej) Gyuláné eleinte nem kívánt nyilatkozni, utóbb mégis beismerte, hogy a vásznat Nősz- vajon Szepesi Sándorné ottani lakostól lopta el. Átkísérték a kir. ügyészséghez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom