Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-19 / 64. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona. Eger, 1925 március 19. csütörtök. XLII. évf. 64 sz. Síöftxetésí díj postai az&Ultással Egy hóra . 40.000 K | Égés* i% félévi elófixetéet Negyedévre 120.000 K | — nem fogadunk el. — POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Rémhirterjesztők. Már-már azt hittük, hogy a háborús idők egyik legveszedel­mesebb hiénája: a rémhirter- jesztő, véglegesen elmenekült zsákmány hiányában a megér­demelt feledés homályába. Frontmögötti bátorsággal, ve­zérkari jólértesüitüégg8l odaült kávéházi asztalodhoz vagy be­tolakodott csendes otthonodba, ahol egyetlen fiadért aggódtál s titokzatos arccal, sokat jelentő kézlegyintéssel súgta a füledbe : Vége! Budapest menthetetlen! óriási orosz győzelem, ötven­ezer fogoly, egész hullahegyek, pár nap alatt itt lesznek!! És így tovább, ezerféle variációban. Világraszóló győzelmeink fé­nyétől megriadva kullogtak el, de a kisebb-nagyobb balsze­rencse pillanataiban diadalitta­san sütkéreztek a napon : Ugy-e, hogy megmondtam ! Most egy szívóé, életre-halálra menő, bár békésebb fegyverek­kel küzdő háborút viv ez a bol­dogtalan nemzet. A pénzügyi talpraálláe, a betevő falat kenyér biztosításáért folytat gigászi küz­delmet s bizony minden fiának odaadó megfeszített munkájára s fegyelmezett önuralmára van szüksége, hogy a jövőt jelentő győzelmet kiverekedje. Jellemző azonban erre a mos­tani háborús levegőre, hogy a rémhírterjesztő hiénák ismét megjelentek. A kormány hiába mutat rá büszkén a sok millió aranykoronáé költségvetési fe­leslegre, a kedvező főbiztosi je­lentésekre, a stabil valutára, a rómhírterje8zíő titokzatos érzé­kével máris megezimatolja, hogy itt egy csendesen erjedő gazda­sági válság veti előre sötétlő árnyékait s ő ebben az árnyék­ban meglapuíva ismét megkezd­heti gyalázatos működését. Hiszen az nyilvánvaló, hogy ez a költségvetési felesleget el­ért szanálási akció tényleg sok áldozatot követel nap-nap mel­lett gazdasági vállalkozásaink közül, de mi most azok ellen emeljük fel tiltakozó szavunkat, akik egy csúnya játékot űznek törekvő vállalkozások üzleti be­csületével. Akik társaságban ár­tatlan arccal felvetik a kérdést, hogy : nem hallotta, hogy ez a cég, meg az a vállalat (régi jő megbízható cégek) nehéz hely­zetbe kerültek, kötelezettségeik­nek nem tudnak eleget tenni? S a legtöbbször teljesen alapta­lan kérdés biztos állítás formá­jában halad toyább s végzi rom­boló munkáját, megnehezítve becsületes dolgozó emberek amúgy is súlyos küzdelmét. Ha ily hírekre aztán |a hitele­zők mohón megrohanják a sze­rencsétlen, egyébként vagyonos, de a mai pénz- és hitelviszonyok közt készpénzzel nem rendel­kező céget, lehetetlen helyzetbe hozzák, esetleg tönkre is tehe­tik. így a csődbe vagy kény­szeregyezségbe kerülő cégek száma tényleg hullahegyekkő tornyosodig mely a gazdasági kibontakozásországűtjait elzárja az éltető munka s vállalkozások elől. Sürgős és súlyos intézkedése­ket kérünk a rémhírterjesztők Budapest, március 18. A nem­zetgyűlés mai ülését 7^2 óra- Kor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Kegyeletes szavakkal pa- rentálta el a kedden elhunyt Özv. Gróf Tisza Istvánnét. A nemzetgyűlés részvétének jegy zőkönyvileg adott kifejezést, majd felolvasták az összeférhe­tetlenségi bizottság átiratát. Mayer Károly és társai össze­férhetetlenségi ügyére vonatko­zólag a nemzetgyűlés a beje­lentést tudomásul vette. Az elnök bejelenti, hogy Hal­ler István összeférhetetlenségi ügyében az első tárgyalást áp­rilis 16-ra tűzték ki. Mikovényi Jenő a mentelmi bi­zottság előadója, több mentelmi ügyben tett előterjesztést. Ezután harmadszori olvasás­ban fogadja el a nemzetgyűlés az approprációs íörványjavalatot. A kézizálog kölcsön üzletről szőlő törvényjavaslat a védje­gyek forgalmáról szőlő javaslat és a tej termékek állami ellen­őrző jeggyel való ellátásáról szóló törvényjavaslat harmad­szori olvasását elhalasztják, mert a javaslatban stiláris hibák és ellen, a közönséget pedig nyu­galomra h megfontoltságra hív­juk fel. De elsősorban arra kér­jük a kormányt, hogy ne sokat mutató, de keveset jelentő szám­tani mutatványokra pazarolja idejét és alkőtő erejét, hanem törekedjék kézzelfogható hatású s a közvéleménybe szuggesztiv erővel bizalmat belesugárzó döntő győzelmet aratni a gaz­dasági háborúban : nyissa meg a hitelek bőséges csatornáját, indítsa meg az építkezéseknek, annyi sok más foglelkozási ág tápláló anyjának, munkafolya­matát, fektesse biztosabb és igaz­ságosabb alapokra az adósást stb. stb.: a lelkek meg fognak nyugodni, a bizalom ismét visz- szatér a szivekbe, a rémhirter­jesztők pedig nyom nélkül el­pusztulnak, mert ahol a bizalom jóhire uralkodik, ott a rossz­akarat rémhire nem verhet gyö­keret. Dr. Urbán Gusztáv. ellentmondások csúsztak be. A hibák kiküszöbölése végett a javaslatot vissza küldik a köz- igazgatási bizottságnak, Walkó Lajos kereskedelmi mi­niszter beterjeszti a nemzetközi kereskedelmi statisztikai hivatal létesítése tárgyában 1913. dec. 31-én Brüsszelben kötött nem­zetközi egyezmény becikkelye­zéséről szőlő törvényjavaslatot, továbbá a Baja—Kara helyi érdekű vasút részvénytársasággá való átalakulásáról szőlő tör­vényjavaslatot. Ezután a méter­mérték ügyében kötött nemzet­közi egyezmény becikkelyezésé­ről szőlő törvényjavaslat folyta­tólagos tárgyalására tér át a Ház. A javaslathoz Petrovácz Gyula szól hozzá. Kéri a kereskedelmi minisztert, szorítsa rá a fakeres- feedelmet és a rőfös kereskedel­met, hogy azok is térjenek át végre a méter rendszerre, mert a más rendszerekben való szá­molás csak arra jő, hogy a ve­vőket becsapják. Ugyancsak sür. geti, hogy a földmérés terén i a holdak és ölek helyett méU rekben számoljanak. Walkó kereskedelmi minisztt Vitanélküli nap a nemzetgyűlésen. A Ház ma minden javaslatot vita nélkül fogadott ei. — Eckhardt Tibor interpellációja a vármegyei tisztviselők státusáról. kijelenti, hogy a kereskedelmi minisztériumban épen most meg­vitatás tárgyát alkotja a felve­tett kérdés, de természetesen csak hosszú átmeneti idő után tudunk a métermérték rendszerre minden vonalon áttérni. — A javaslatot ezután úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadják. Ugyancsak vita nélkül fogadja el a Ház a kereskedelemügyi miniszter jelentéseit a különböző ügyekben kiadott rendeletekről. Következik a honvédség igaz­ságügyi szervezetének módosí­tásáról szóló törvényjavaslat, melyet szintén vita nélkül fogad el a Ház. A katonai büntetések módosí­tásáról szőlő törvényjavaslatot is vita nélkül fogadják el. A javaslat szerint a kémke­dést előzetes letartóztatás után rögtönitélő bíróság halállal is büntetheti. Ilyen ügyekben pol­gári egyének fölött is katonai bíróság ítélkezhet. Ezután áttérnek a mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalá­sára. Az előadók jelentéseit itt is vita nélkül fogadja el a Ház. A holnapi ülés napirendjének megállapítása után az interpel­lációkra tért át a ház. Eőri-Szabó Dezső Írásbeli inter­pellációjában kérdi a földmive- lésügyi minisztert, hajlandé-e intézkedni, hogy a komorói Sza­bolcs m.) földreformügynél ta­pasztalt visszásságok orvosol- tassanak. Eckhardt Tibor interpellációjá­ban kérdi: hajlandó-e a belügy­miniszter a vármegyei tisztvi­selők státusrendezését haladék­talanul megvalósítani. Rakovszky Iván belügyminir tér nyomban válaszol: Eg^ zottság most dolgozza k' letesen az összes á’1* selők státc fogja tv más s ságr do

Next

/
Oldalképek
Tartalom