Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-05 / 28. szám
Ára 2000, vasarnap 2500 korona. Eger, 1925 februftr 5. csütörtök. XIII évf. 28 sz. S3 Előfizetési di) postai szállítással Egg hóra . 40.000 K | Egész és félévi előfizetést Negyedévre 120.000 K nem logadnnk el. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Nekem ne szavalj, testvér, arról, hogy Kiemagyarország meg tud élni a saját emberségéből. Ne akard velem elhitetni, 8mit magad sem hiszel. »Nem élet ez, csupán fajulva tengés«. Az életnek arról a színvonaláról, melyet jő tíz év előtt mindnyá jan tartani tudtunk, szörnyűséges a dekadencia. Hogy mennyire lecsúszott az egyén és család, napról napra látjuk, unos-unta!an halljuk. De egy államnak is nehéz a sora. Ezrével bocsátja el a tisztviselőit, hatalmasan megnövelvén a munkanélkülieknek úgyis jókora s veszedelmes táborát. Tucatjával zárja be iskoláit, mikor a lelki elvadulás olyan ijesztő méreteket ölt, hogy még a felnőttek egy részét is Jpót-iskolázás alá kellene vonni. Kifelé erélyesen tagadjuk,négyszemközt kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy közéletünket kikezdte a korrupció. Jő mélyen kikezdte. Hová, milyen mélységekbe csúszik az a íáreadalocn, mely síig pár esztendő során ilyen hatalmas lendülettel indult meg a lejtőn ? ! A dán agrárdemokrácia példájára hivatkozol, testvér e egy kicsiny, »de boldog és viruló földműves Magyarországról* ábrándozol. És nem veszed észre, vagy nem akarod észrevenni, ami körülötted lörténib. Nem látod, vagy nem akarod látni, hogy az agrárállamok, divatosan szólva : megbuktak. Már tudniillik eddigi minőségükben. Az európai agrárállamok alig bírják a világpiaci versenyt a tengerentúli államokkal s az őstermelés egyetlen ütőkártyájára ma már nem lehet föltenni egy ország exisztenciáját. A két tized- rangú Balkán-állam, Szerbia és Románia, melyek még csak a közelmúltban is a kimondottan sanyarú sorsán tengődtek, lázasan iparkodnak iparos és kereskedő államokká álvedleni. Bár «győztek» és «hadikárpőllást» kaptak, nem röstellik Európát végigházalni — kölcsönőrt. Termelésre szánt kölcsönért, amelynek segítségével indusztrializá- lódni tudnák s a kitűnő piacot: a Balkánnak elmaradt népeit, a saját országukban termelt ipar mint soha. Ipar kell nekünk, testvér, az iparhoz pedig, mi tagadás: nyersanyag. Fa és szén (több és jobb szén !), vas ős só, ércek és — tenger. Mindezt pedig hiába keresem az Alföld közepén. Tehát . . . C. J. cikkekkel tudják majd, hazai kereskedők útján, elárasztani. Koncepciózus, távolbalátó, józan ős tetterős közgazdasági politika ez, testvér. Kár, hogy nem mi találtuk ki vagy száz esztendővel ezelőtt. De talán most se’ késő. Különben jobb későn is, A városi tanács megbízottja a kormánynál. Rendkívüli segélyt, kamatnéiküli kölcsönt, nagyobb mérvű hitelt és a lakásrendelet megváltoztatását kéri a földrengéstől sújtott Eger városa a kormánytól. Hat mérnöki bizottság folytatja az épületek helyszínelését. este Budapestre utazott, ahol Fass József népjóléti miniszternek, illetve a kormánynak, csütörtökön délelőtt terjeszti elő a város kérelmét. A város elsősorban nagyobb összegű pillanatnyi segély kiutalását kéri a népjóléti minisztertől. A kormánytól kamotnél- kűli kölcsönt kérnek a szegényebb polgárok építkezéseire. Az egri pénzintézetek részére pedig nagyobb mérvű hitel folyósítását kérik a Pénzintézeti Központtól, hogy a hitelképes, da nagyobb összeget igénylő magánosok építkezését is lehetővé segyék a pusztító földrengés után. A tanács ezen kívül megbízta Dr. Kálnoky Istvánt, hogy a geológusokkal is tárgyaljon és kérje meg, hogy a földrengés tudományának művelői Egerben és környékén nagyobb arányú földrengéstani vizsgálatot tartsanak. A polgármester és a városi tanács felkérésére tegnap és ma három, csütörtök reggeltől kezdve pedig hat mérnöki bizottság folytatja Eger épületeinek megvizsgálását. Ez a hat helyszínelő bizottság minden házat megvizsgál, kárt becsűi és javaslatokat tesz az életveszélyes kémények ée falak lebontására, alátámasztására. Ma különben már sok épületen megkezdték a sürgős javítást igénylő károk rendbehozását. Sok ház tetején állványok me- redeznek. Rakják a kéményeket és a leomlott tűzfalakat. A mérnöki bizottságok eddigi vizsgálatai szerint a károk jóval nagyobbak, mint eddig hitték. Sok értékes épületnek szerkezetében okozott rombolásokat a földrengés és ezeknek kijavítása csaknem új építkezés költségét jelenti. A városi tanács megbízásából Kálnoky István dr. tanácsos ma A magyar szölöszet nagy katasztrófa előtt áll. Minél előbb meg kell kötni Maillott Nándor báró és Farkas Budapest, február 4. (MTI.) A nemzetgyűlés mai ülésén a költségvetés első szónoka báró Maillott Nándor. Beszédében a szőlészet bajaival foglalkozik. Szőlészetünk nagyon nagy katasztrófa előtt áll. Kereskedelmi szerződések hiányában a magyar bor elvesztette külföldi piacait. Minél előbb meg kell kötni a kereskedelmi szerződéseket. Sürgős szükség van a szőlészetnek a hitelre is. Erről a helyről kéri a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a mezőgazdasági a kereskedelmi szerződéseket. Tibor beszédei a költségvetésről. hitel keretében gondoskodjék a szőlészet hiteléről Í3 hat hónapi lejárattal. Szükségesnek tartja borközraktárak létesítését. Kéri a pénzügyminisztert, szállítsa le a magyar borok luxus-adóját, ellenben a külföldi borok luxusadóját emelje fel, mert a Tokaj- Hegyaljai vidék (az egri is !) súlyos válságba került, már pedig a többtermelős záloga a magyar jövőnek. A szanálással kapcsolatban kifejti, hogy a terhek egyes magángazdaságukat már súlyos válságba sodorta, de nagyobb lenne a helyzet súlyossága, ha nem jött volna külföldi kölcsön. A kormány iránt bizalommal van, a költségvetést elfogadja. Farkas Tibor a következő szónok. A költségvetést bírálja. A költségvetés nem számolt az ország gazdasági helyzetével. Véleménye szerint nagyon sok megkönnyítést lshetne eszközölni. Összehasonlítja a költségvetés egyes szakaszait a francia költségvetéssel és azt a következtetést vonja te, hogy egyes minisztériumok központjában túlságos nagy a hivatalnokokszáma. A földmivelésügyi tárca bírálatánál az erdő- és mezőgazdaságok csekély jövedelmét kifogásolja. Bajok vannak a lótenyésztés körül is. A lótenyésztés vezetésével egy hivatása magaslatán nem álló férfi van megbízva. Nagy súlyt fektet a hidegvérű lovak tenyésztésére. — Megemlékezik a mezőgazdasági szakoktatásról, amely országos érdek. Hibáztatja, hogy a kormány kis összeget fordít a gazdasági akadémiák támogatására. A következő határozati javaslatot terjeszti elő : A nem zetgyűlés a [tárgyalás alatt levő pénzügyi javaslatot küldje vissza a pénzügyi bizottsághoz avval az utasítással, hogy hallgassa meg a takarékossági bizottság tagjait. — Szóvá teszi, hogy egyes képviselők mint állami tisztviselők kétszeresen veszik fel lakbérüket. A költségvetést nem fogadja el. Szcitovszky elnök enunciáciőt tesz amely szerint Farkas Tibor egyes képviselőket tesz felelőssé azért, hogy dupla lakbért vesznek fel. Kijelenti, hogy a képviselők kizárólag csak az elnöki utalványra vesznek föl lakbért. A maga részéről intézkedni fog, hogy május elsejétől a törvényes formáknak megfelelően utalványozzák ki a lakbért s amennyiben egyesek többletet élveztek volna, ez a többlet május 1-én levonásba kerül. Az aranykorona mai árfolyama hivatalosan dollárparitásban: Egy aranykorona = 14,724-50 papirkorona.
