Egri Népújság - napilap, 1925/1
1925-02-05 / 28. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1925. február 5 Budapest székesfőváros részvéttávirata Egerhez. Trak Géza polgármester ma a következő táviratot kapta : •Polgármester úrnak Eger. Értesülve arról a megdöbbentő elemi csapásról, mely Eger városnak oly nagy kárt okozott, Budapest székesfőváros közönsége nevében, legőszintébb részvétemet s a város közönségével együttérzésemet fejezem ki. Sipőcz, polgármester.» A miniszterelnök Genfbe utazott. Budapest, M. T. I. Bethlen István gr. miniszterelnök Szabóky Jenő államtitkár kíséretében a keleti pályaudvarról ma délelőtt 10 őrá 20 perckor Genfbe utazott Népszövetség pénzügyi bizottságának tanácskozására. Segítség a földrengés károsultjainak. Az egri pénzintézetek 12 millió koronás adománya Az egri pénzintézetek igazgatói ma délben közös megbeszélést tartottak és elhatározták, hogy a földrengés károsúltjai részére 12 millió koronát adományoznak. Ezen ösz- szegből 3—3 millió koronát adott az Egyházmegyei, Agrár és a Hevesmegyei Takarékpénztár, 1—1 millió koronát pedig a Hevesmegyei Hitelbank, az Egri Takarékpénztár és a Hevesme- gyei Népbank. Elhatározták továbbá, hogy közös kérelemmel fordulnak a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzintézeti Központhoz, hogy juttasson megfelelő olcsó és könnyen visszafizethető helyreállítási kölcsönt a károsult lakosság felsegítésére. A pénzintézetek ezen segítő akciójához a város polgármestere kérte a népjóléti ministérium és a pénzügyminiszter közbenjárását. Adventisták babonás félelemmel töltik el a földrengéssel kapcsolatban a nép lelkét. Nem tartanánk említésre méltónak sem, ha magunk nem tapasztaltuk volna nyugtalanító hatását, azokat a balhiedelmeket, jóslatokat, melyeket a tanulatlan néprétegek körében sokan köny- nyelműen terjesztenek. Az adventisták azzal igyekeznek az ő táborukba csalogatni a megriadt népet, hogy itt az utolsó ítélet és február 6.-án kénköves tüzes eső fogja elpusztítani a világot. Ez a felelőtlen és alapnélküli jóslás sok egyszerű embert idegbeteggé tett. A földrengés az Isten által nyert emberi ész számítása szerint befejeződött. Most már újabb földlökések nem várhatók. Ezért a hatóságok figyelmébe ajánljuk azokat, akik kitalált rémmesékkel riasztgatják a szombati nap elmúlt eseményeitől amigy is felzaklatott kedélyeket. Franciaország és a Vatikán között megszakadt az összeköttetés. Herriot egyházellenes javaslatát a kamara elfogadta. Párisból jelentik: A francia kamara tegnap megszavazta a vatikáni követség megszüntetéséről szőlő törvény- javaslatot. Sorot képviselő, köz- társasági párti, azt indítványozta, hogy a javaslatot ne tárgyalják le, hanem küldjék vissza a bizottsághoz. A baloldal szívesen fogadta ezt az indítványt ős nyomban szavazni akartak. Herriot miniszterelnök azonban kijelentette, hogy «Francia- ország belső és külső politikája kívül áll a hitvalláson.» Elismerte az államtanács határozatát, amely szerint Elzász-Lotharingiá- ban továbbra is fennáll a konkordátum, de nem követ, hanem misszióvezető fogja intézni a Vatikánnal az ügyeket. A kérdést mégis oly formában tették fel szavazásra, hogy aki a javaslatnak a bizottsághoz való visszaküldése mellett szavazott, az a vatikáni követség fenntartása mellett szavaz. A javaslatot eredeti szövegében 314 képviselő elfogadta, vagyis Franciaország megszakította a Vatikánnal a diplomáciai összeköttetést. Ezután a kommunisták heves zajongásba kezdettek, mire a szocialisták a Marseillest kezdték énekelni. Ezután a kommunisták az internacionálét kezdték éne- kelni. Herriot és a kormány több tagja erre elhagyta az üléstermet. * Herriot, a magát mindenhatónak képzelő szociáldemokrata miniszterelnök tehát elérte célját. De sikere csak pillanatnyi, mert az egyház kősziklán épült, Herriot uralma pedig már inog és rövidesen véget ér, mint Angliában Macdonald kollégájáé. A földrengés mérője. A Rossi-Forell és Mercalli-Cancani skála. — Rengés! területek Magyarországon. — Törési területek a föld kérgében. — Szeiz- mografikus megfigyelések az egri földrengésről. Eger, 1925. február 4. A szomorú aktualitás követeli, hogy a közönséget azokról a vizsgálódásokról is tájékoztassuk, melyeket a tudomány a földrengés megismerése végett folytat ős bemutassuk néhány szóval a földrengés erejének mérését. A földrengéstan vagy ezeiz- mografolőgia tudományában az olaszok és japánok mutattak föl legnagyobb haladást, de a magyar, Kövesligethy és Cholnoky is az egész világon elismert szaktekintélyek. E két tudós egyik egri tanítványa, Bárány László föreális- kolai földrajztanár a követke- j zőket ismertette velünk : A földrengés mérésére és ere- 1 jenek ábrázolására két skálát ! használnak. A Rossi-Forell skála, ! mely inkább csak a laikusok | számára való, 10 fokot használ a földrengésre. 1. A mikroszeiz- mografikus mozgás, amit csak műszer, pl. szeizmográf segítse- gével észlelhetünk. 2. Amit csak , némely nyugalomban lévő ember érez meg. Erre az alvó még nem ébred fel. 3. Amit már a munkával elfoglalt ember is érzékel. 4. A rengést mindenki megérzi és már a lámpák is kezdenek inogni. 5. Már az alvók is fölébrednes. Kezdődik a rengés. Képek megmozdulnak. 6. A lazább kémények dőlnek, lazább épületek repedeznek. 7. A repedések nagyobbodnak, a rombolások folytatódnak. 8. A harangok megkondulnak, a fák hajlonganak. Ilyenkor már tombol a lelkekben a pánik is. A 9. és 10. fok a katasztrofális földrengést jelzi, amikor minden rombadől, repedések támadnak a föld felületén stb. (Ilyen volt a messinai és a tokiói földrengés.) A tudomány egy másik skálát, az úgynevezett Mercalli-Cancani skálát használja a földrengés mértékének megjelölésére. Ez abból állapítja meg a fokokat, hogy a fold felületének egy pontja milyen gyorsan mozog a lökés hatása alatt. Ennek a skálának 12 foka van. A kecskeméti földrengés (1911 julius 8-án) pl. 9 fokos volt e skála szerint. Rengési területek. Az egri földrengés tektonikus volt. Ez azt jelenti, hogy oka nem vulkán vagy földalatti tűz működésében, hanem a föld kérgének, a talajnak bizonyos el- csuszamláséban keresendő. A geológusok Magyarországon két rengési területet ismernek. Egyik a Kecskemét-Jászberény-Gomba vidéke, a másik az északi kárpáti rengési terület. (Utóbbinak legnagyobb rengése a zsolnai földrengés volt.) E két reogési területnek Eger éppen a találkozó pontján fekszik. Mi tehát mindkét rengési terület megmozdulását érezhetjük. Itt föltőtlen nagy szerepe van a Bükk felépítésének is. A harmadkorban, mikor az Alföldet még tenger borította, az Eged, a Várhegy, a Mátra vidéke, működő vulkánok voltak, melyek gyakori kitöréseikkel nagy rétegváltozást, számtalan törésvonalat okoztak a föld kérgében. Két törés vonalat állapítottak meg az Eger patak medre mellett is. Innen vannak meleg forrásaink. Ilyen törésvonal mentén elcsuszamlás vagy eltolódás könnyen történhetett a föld kérgében. Nagyon üdvös volna, ha szakember jönne le Eger környékére és a rengés epicentrumát, a földrengés főfőszkőtkikutatná. A legtöbben azt a megfigyelést tették, hogy a rengés iránya északkelet-délnyugat volt. Sok kémény el is csavarodott, A tűzfalak többnyire a házak keleti és nyugati oldalain omlottak be. A tárgyak mozgása, edények eldülésa, lámpák ingása is ebbe az irányba volt leginkább észlelhető. HÍREK — Eger, 1925. február 5. — Személyi változások az egri fő- egyházmagyében Kegyúri bemutatás alapján Szérnán János tornaszentjakabi lelkész edelőnyi lelkésszé neveztetett ki. Helyébe Végh Ferenc került Devecserből. Gyóni József edelényi ideiglenes lelkész helyettes Gyöngyösrejkül- detett káplánnak, Urbán Gyula helyébe, aki erdöteleki admi- ni*ztrátorrá neveztetettki. Péczeli Imre erdőteleki adminisztrátor a pásztói lelkésszé kinevezett Harkabusz László helyébe, Egerbe jön káplánnak. Bátor Gáspár füzesabonyi káplán Diósgyőr- vasgyátba küldetett hitoktatónak, helyébe megy Tóth Gyula ksrácsondi kisegítő káplán..Szita Gyula eddigi diősgyőrvasgyári hitoktatót Miskolcra helyezték át. Katholikus népszövetségi agitáció. Kereesenden f. hó 2-án, Gyertyaszentelő ünnepén, a Kath. Népszövetség látogatott gyűlést tartott az iskola termében, melyet teljesen megtöltött a férfi társaság. A gyűlést emelaedett szavakkal nyitotta meg Szabó Antal prépost plébános, utána dr. Csepela Lajos tartott buzdító beszédet a katholikus egyesülés fontosságáról, a Népszövetség nagyszerű feladatairól. A hallgatók mind végig nagy figyelemmel kísérték az értékes előadást, melyet a prépost plébános rekesztett bs azzal, hogy a békeévek 100 taglétszámát igyekezni fognak elérni. Az Érne kulturális [előadása. Február 2-án, d. e. 11 órakor Frindt Jenő társadalmi kérdésekről értekezett a Kér. Szoc. Egyesületben. Magas színvonalú előadásában h társadalmi osztályok közötti ellentétet, de az áthidaló megértést is oly krisztusi szeretettel tárgyalta, hogy még a Ifgkérgesebb szívű hitetlen is a megnyugvás érzetét érezhette kebelében. A szeretet szavával megértő lelkekhez szólt Frindt Jenő: előadásának eredménye teljes biztossággal remélhető. A legközelebbi előadáson Kálnoky Viktor dr. jogi kérdésekről nyújt felvilágosítást.
