Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-07-18 / 165. szám

Ar» hétköznap 1000, vasarnap 1500 korona. Eger, 1924 július 19. szombat. XXL ért 166. sz.

Előfizetési di} postai szállítással 1 POLITIKÄI NÄPILB P>

Epji is éra. . 25.000 K I Egész és félévi előfizetést I

»teggedévre 75.000 K I »cm fogadunk ei. | Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Eladóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám II.

*

Torday Ányos dr.

a Ciszterci Rend bajai főgimnáziumának igazgatója.

Eger, 1924. julius 18.

Werner Adolf dr. után, kit nagyérdemű Rendje maga fölé emelt, ismét egy nagy vesztesége van Egernek: Tordai Ányos dr., kit bajai házfőnöknek s fő- gimnáziumi igazgatónak nevezett ki a zirci apát

A sok űrt, amelyet távozásával maga után hagy, aligha tudjuk betölteni, mert

— valljuk be — nagyon szegények vagyunk önzetlenül munkálkodó férfiakban. Különösen olyanokban, akik nemcsak szóval és névvel, hanem ernyededen szorgalmú tettekkel is mindenkor és mindenütt szívesen szolgálnak minden nemes ügyet.

Tordai Ányos dr. — hogy hevenyészve soroljuk föl közéleti tevékenységét — elnöktársa volt a Move hevesmegyei főosztályának, alelnöke a Tevéi egri körének, ügyvezető elnöke az Egri Dalkörnek, a Vöröskereszt-Egylet egri fiókjának titkára, tagja az egri ezinügyi bi zottságnak, a hevesvármsgyei szabadoktatási bizottságnak, a hősök emlékét megörökítő bizottságnak, választmányi tagja a Katolikus Körnek, a Kaszinó-Egyesületnek, az Egyesült Keresztény Ligának, az Ének- és Zene-Egyesületnek, a Tűzoltóéi Mentő-Egyesületnek, Védnöke az Egri Műkedvelők Körének, a Keresztény Sajtó- szövetkezet igazgatósági tagja, alelnöke & Gárdony i-mauzóleum - bizottságnak, fótit kára a Gárdonyi-Társaságnak, stb. atb.

Ezeken kívül szintén nem csak a címet viselte, hanem mindenütt dolgozott is

— a következő országos vonatkozású intézményekben : választmányi tagja a Magy. Irodtört. Társaságnak ; a Szent Iitván- Társulatnak, a Történelmi Társulatnak, a Magyar Nyelvtud. Társaságnak, a Magy. Tanárok Nemzeti Szövetségének, a Magy. Tankönyvírők Oraz. Szövetségének tagja.

És e sokoldalú elfoglaltság mellett, jeleskedett mint tanár, tanárkari jegyző és igazgatóhelyettes. Egyik legszívesebben látott előadója volt a fögimcáziumi tzabadliceumnak, amelyet évek óta irányít, mint rendező. Olyan rendkívüli fegyelmezett gondolkodás, akinek figyelmét a leg- aprólékosabb dolgok sem kerülik el.

Szinte csodálatos, hogyan telik ki a napnak 24 órájából annyi munka, amelyet idestova egy negyedszázada végez szóval, tettel és tollal. Mert az irodalom talaján roppant területet szántott fel Tordai Ányos dr.

I. Irodalmi próbálkozásait már 1898- ban, mint papnövendék, a szépirodalom terén kezdte és versei,' szépprózái és tudományos cikkei a régi Egri Híradóban, a Magyar Szemlében s a Katholikus Szemlében jelentek meg nagyobb számmal. Ez irányú működését a legújabb időkig foly tatta. Sokkal fontosabbnak tartjuk ennél azt a munkásságot, amelyet az ifjúsági ezini- irodalom terén fejtett ki. E nemből a következő munkái jelentek meg nyomtatásban:

1. Tinódi. Ifjúsági színjáték 3 képben, Budapest. Szent István-Társ., 1912.

2. A vén honvéd álma. Iskolai színjáték 3 képben. Bpest, Franklin, 1916.

3. Mikes Kelemen. Énekes ifj. színjáték. Zenéjét szerezte dr. Kaloviís Alajos. 4 felv. Bpest, Magyar Jövö, 1920.

4. A magyarság jussa. Irredenta jelenet. Ifj. poig. lapja. 1921.

5. Margit királyleány. 4 felv. éneke# színjáték, a melódiákat is ó izerezte. Bpest, Magyar Jövő, 1922.

6. Egri hangok, jelenet Petőfi életéből. Eger. 1923.

Mindegyik színdarabja számos előadásban került színre főkép a ciszterci, bencés, premontrei középiskolákban és az apáca- intézetekben s Mária kongregációkban.

E csoportba számítható még «Rózsás- kert* ciaaü 303 oldalas vallásos versgyűjteménye, melyet a Szent-István-Társulat adott ki 1922-ben.

II. Munkálkodása a tankönyv-irodalom terén. 1908-ban adta ki a Kivonat a magyar nyelvtan-, stilisztika-, retorika- e poétikából c. könyvet, mely azóta 5 kiadást ért. Dr. Bartha György kegyesrendi tanárral közösen szerkesztette a következő tankönyveket, amelyeket ma a legtöbb középiskola használ:

Stilisztika, I. kiadása 1912 bői. Retorika, I. kiadása 1923 bői. Poétika, I. kiadása 1914-ből.

Önállóan írta meg a Magyar Nyelvtan I., II, III. köteteit 1917-től s a Magyar Olvasókönyv I., II., III. köteteit 1916-tól, amelyek azóta 4—5 kiadást értek m9g.

Ezen kívül kiadásra készül a középiskolai oktatás számára «A magyar irodalom története» c. tankönyve is.

Ide számíthatjuk két módszeres tanulmányát :

a) Liber Sexti az I—IV. osztályban. Baja és Budapest, 1912.

b) A magyar nyelv tanítása a háború után (Magyar Középiskola, 1916. I. szám).

III. Az irodalomtörténet és esztétika terén részint kritikát és ismertetéseket, részben önálló kutatáson alapuló tanulmányokat írt. Kritikái és ismertetései legnagyobbrészt a Kaih. Szemlében, a Magyar Kultúrában, a Századokban jelenten meg.

Nyomtatásban megjelent önálló hosz- szabb tanulmányai, cikkei: Kódexeink

Mária-köJtéezete. Budapest, 1903. — Virágvasárnap kódexeinkben. Pécsi Közlöny, (két közi. 1905 ) — A nő irodalmunkban. Egri Híradó, 1906, hat közi. — A modern magyar irodalom. Egri Híradó, 1908. hat közi. — A magyar nőnevelés történetéből. Pécs, 1909. — Mátyás Flórián könyvtára. Pécs, 1909. — Klivényi kiadatlan versei, írod. tört. Köz). 1908. — A modern lira. Kath. Szemle, 1910. 28 old. — A háború költészete. Kath. Szemle, 1916. 36 old. — Kslocsay Alán. Békefi-Emlékkönyv, 1912. — Az egri vár költői. Egri Népújság, 1921 négy közlemény.

Nyomtatásban megjelent kisebb cikkei, jellemzései közül megemlítjük még a következőket: Madarász Flóris, Maczki

Valér, Perényi Kandid, Vajda Ödön, Arany Juliska, Tárkányi Bqla, Herczeg Ferenc, Rákoei Jenő, Gárdonyi utolsó napjai, A mikőfalvai passiőjáték, A sastollas vitézekhez és Napló a vörös világból.

Végül kéziratban sok előadása, felolvasása, beszéde, útirajza van, amelyeket helyszűke mi itt fel nem sorolha .unk.

Minden Ddmosthenesnél jobban beszél a tett. Az itt felsorolt adatok többet érnek minden hangulatos cikknél s mindennél jobban mutatják Eger veszteségét, amely a Torday Ányos dr. távozásával éri városunkat.

*

Életrajzi adatai a következők : 1879. augusztus 3-án született a borsodmegyei Hejőcsabán, egyszerű iparos osaládból. Szülőfalujában kezdte s Egerben végezte az elemi iskolákat. 1889-ben iratkozott be a ciszt. rend egri főgimnáziumába s a VI. oszt. elvégzése után 1895-ben belépett a cisztercita-rendbe. A noviciue-év leteltével mint rendi növendék folytatta a középiskolai tanulmányokat s 1898-ban érettségizett. A Rend előbb teológusnak szánta i a bécsi tud. egyetem teológiai fakultására íratta be, mint a Pazinaneum növendékét. Három év után bold. Vajda Ódon apátur helyet adott hosszas kérésének s áthelyezte a budapesti egyetem filozófiai fakultására. 1901—902-ben kezdte itt meg tanulmányait a magyar-latin irodalmi Bza- kon • már 1902. ápr. havában szaktárgyaiból alapvizsgálatot tett. Utána junius hóban áldozőpappá lett ünnepélyes fogadalommal. A Rend bajai főgimnáziumában, két hőnapi helyettes tanárkodás után, ismét folytatta az egyetemi tanulmányokat s 1903. ápr.-ban tanári szakvizsgálatot tett, júniusban pedig a magyar irodalomtörténetből, magyar nyelvészetből és magyar művelődéstörténetből doktorátust szerzett.

1903/904-ben a Rend székesfehérvári főgimnáziumában tanított, 1904. dec.-ben tanári diplomát szerzett s 1904-től 1909-ig a Rend pécsi, 1909-től 1913 ig a bajai,