Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-22 / 244. szám
Eger, 1924. október 22. szerda. XLI. évi. 244 . 82 Előfizetési di) postai szállítással Igg bóra . 35.000 K Egén és félévi előfizetést Negyedévre 105.000 E nem fogsdnnk eL. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BBEZNflYIMRESserkesztöség: Eger, Licenm Kiadóhivatal: Licenm! nyomda. Telefon szám 11. 11 rnthln Kfrdfs a «agyar jÍMHtgyűtfsben. Budapest, M. T. I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Jelenti, hogy a miniszterelnöktől egy értesítés jött arról, hogy a kormányzó Nagyatádi Szabó István földművelésügyi minisztert felmentette és a földművelésügyi minisztérium vezetésével Schandl Károly államtitkárt bízta meg. Ezután Hegyeshalmi Lajos összeférhetetlenségi ügyében hozott Ítéletről tesz jelentést a Háznak. Jelenti továbbá, hogy j Friedrich István és Drózdy Győző napi* rendelőtti felszólalásra kértek engedélyt. Drózdinak az engedélyt megadta, Fried- richnek nem. Friedrich a horvát ás rutén memorandumnak a Nemzetek Szövetségéhez való előterjesztése tárgyában akar felszólalni. Az elnök kérdi a Házat, megadja-e a felszólalásra az engedélyt? A Ház nagy többséggel az engedélyt megadja. Drózdy: A jegyzők ülésén foglalkoztak a személyével. A pocsai jegyző indítványára megvetést küldtek neki és lapjának beszüntetését sürgették. Kijelenti, hogy a jegyzői kart sohasem bántotta. Gömbös Dezső pocsai főjegyző büntetett előéletű ember. (Itt a főjegyzővel kapcsolatban olyan dolgokat hoz fel, amelyek a parlamenti illemet sértik, amiért az elnök rend- reutasítja.) Drózdy: Ha Gömbös Dezsővel szolidárisak a jegyzők, akkor üzenetüket visz- Bxakftldi nekik. Friedrich: Köszönetét mond a nemzetgyűlésnek, hogy alkalmat ad 'beszéde elmondására. A legutóbbi genfi tárgyalások úgy tintették föl a helyzetet, mintha Kőzép-Eurőpában már minden rendben volna, pedig Közép-Eurőpának több olyan kérdése van, amely még egyáltalán nem nyert elintézést. Ilyen kérdés a ruthén-kér- dés. 1908 decemberében a ruthén nép egyhangú határozatot hozott, amelyben a Wilson-elvekre támaszkodva kijelentette, hogy a jövőben is Magyarországhoz akar tartozni. Követelték, hogy akaratuknak népszavazás formájában kifejezést adhassanak. A saint-germaini béke alkalmával még maga Csehország sem ragaszkodott a ruthén földhöz, hanem azt az álláspontot foglalta el, hogy a ruthének maguk döntsenek a sorsukról. A saint-germaini békeszerződés egyáltalán nem támasztott igényt a ruthén földre nézve és annak Csehországba való bekebelezéséről egy sző sem esett. Mindezek ellenére a ruthén nép ma is, 5 évvel a békeszerződések után, cseh imperium alatt áll és elképzelhetetlenül szenved a jogtalan elnyomás alatt. Annak bizonyítására, hogy eredetileg a csehek sem követelték a ruthén földet, felhozza, hogy a háború után, 1918—1919 telén a csehek csak az Ung-vidákéig nyomultak elő és csak a magyarországi kommun alatt szállották meg a cseh csapatok Enoch francia tábornok alatt ezt a vidéket. Enoch tábornok akkor kiáltváDy- nyal fordult a ruthéa néphez hogy a megszállás csupán ideiglenes jellegű és annak célja az, hogy a magyarországi szovjet összeköttetését az oroszországi szovjettel megakadályozzák és ilyenformán Európa bolsevizálását lehetetlenné tegyék. — A ruthének a múlt ősszel memorandummal fordultak a Nemzetek SzövetA népszövetségi I. Ígér, 1924. október 21. Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos most terjesztette be a genfi népszövetség tanácsának ötödik jelentését, mely szeptember hónapról szól. Ez a jelentés a pénzügyi év első negyedére vonatkozó ideiglenes eredményeket tünteti fel. Ezek szerint az adatok szerint a kiadásoknál az újjáépítési tervvel kapcsolatban készöllt költségvetéssel szemban körülbelül 9%-os emelkedés mutatkozik. A bevételek emelkedése folytán a valóságos költségvetési hiány az előirányzott költségvetéssel szemben mutatkozó átlagos havi hiányt, előreláthatólag, csak csekély összeggel fogja meghaladni. Tekintve azt, hogy a pénzügyi évben junius egyike a legrosszabb hónapoknak, ez az eredmény egyáltaláb an nem mondható kedvezőtlennek. Az újjáépítési kölcsön biztosítékául lekötött bevételek tekintetében szeptember- hónap szolgáltatta eddig a legnagyobb eredményt. Az 1924/25. pénzügyi év első negyedében a vám, dohányjövedék, cukoradó és sőjövedék összege júliusban 184.039, augusztusban 206.116, és szeptemberben 238 615 millió papirkorona volt, amely ösz- szsg aranykoronára átszámítva júliusban 11.3, augusztusban 13.2, és szeptemberben 15.1 millió aranykoronát tesz. A szeptemberben elért nagy többletet leginkább a vámbevételek erős emelkedése szolgáltatta. A korona stabilizálódása következtében a magyar kereskedők képesek voltak külföldi ajánlatokat előnyösen igénybe venni, különben is a julius eleje óta a behozatal különféle megszorítását részben módosították, részben hatályon kívül helyezték, Valószínű, hogy a szeptemberi bevételek a lekötött bevételekből várható havi átlagot meg fogják haladni. Megállapítható, hogy az első évnegyedben elért bevételek oly arányban folytak be, amely az újjáépítési kölcsön évi szükségletét több mint •égéhez, melyben föltárták sérelmeiket ás ismételten követelték, hogy a vrilsoni alapon maguk dönthessenek sorsukon, mert máskép örökös tűzfészek marad a Kárpátok alja Közép-Európa testében. Lengyelország se hagyja ezt a kérdést megoldatlanul. — Magyarország nem tud ma segíteni. A Millerand-féla levélnek két pontja volt. Az egyik, hogy lesz még alkalom az igazságtalanul meghatározott határok kiigazítására, a másik az, hogy a Nemzetek Szövetsége garantálja a rutén nép önrendelkezési jogát, minthogy ezt a kérdést a Nemzetek Szövetsége napirendre fogja tűzni. (Az ülés tart.) főbiztos jelentése. ötszörösen fedezné, ha a hátralevő évnegyedekben ugyanilyen arányúak lesznek a bevételek. Az újjáépítési kőlesön szolgálatának október elsején esedékessé váló részletének fedezésére szükséges összegek a különféle külföldi államokban az újjáépítési kölcsön javára idegen pénzekből mutatkozó egyenlegekből vétettek, (Magyarországot és Csehszlovákiát kivéve) a megfelelő ellenérték papírkoronáüban a lekötött bevételek hozadékáből visszatartatván a kölcsön javára a Nemzeti Banknál helyeztetett el. A lekötött bevételek többi részét — 42.8 milliárd papírkorona kivételével, mely szeptember 30-án egyenlegként felmaradt — vagyis 214.5 milliárd papírkororoaát az állam részére fesza- badított. Az összes bevételek főösszege 602.1 milliárd papirkorona, ami átszámítva 35.5 millió aranykoronának felel meg. A szeptemberi költségbetésben a bevételeket 30.1 millió aranykoronával irányozták elő, eszerint az ideiglenes eredmények szerint 5‘4 millió bevételi többlet várható, ami a szeptemberi hiányt 111 millió aranykoronáról 5.7 millió aranykoronára szállítaná le. Nyolcvankét szobrot és emlékművet döntöttek romba a megszálló kulturnemzetek. Hivatalosan összeállított statisztika készült legújabban a megszálló »kulturnépek« által lerombolt szobraink és emlékműveinkről. A statisztika szerint Románia kultúrától dühöngő népe vezet az emlékművek lerombolásában. 82 szobrot és emlékművet semmisítettek meg eddig a megszállók. A megsemmisített műemlékek közül esik 38 román területre, 33 pedig cseh ős 11 szerb területre, Kossuth Lajosnak 14 szobrát döntötték le, a szabadságharcot megörökítő emlékek közül 12 esett áldozatul. Ferenc Józsefnek 6 szobra pusztult el. II. Rákóczi Ferencnek 5 szobrát döntötték le. A magyar írók és művészek szobrai és emlékei közül 17 esett áldozatul köztük 5 Petőfi-szobor. Ára 1500, vasárnap 2000 korona.
