Egri Népújság - napilap, 1924/2

1924-10-22 / 244. szám

2 fiG-ÜI ÍY&PÖJ»Áu 1924, október 22. Elhelyezték a Mészöly emléktáblát. Eger, 1E24. (tv. 51. A nemzet, mely kiválóinak érdemét az utódoknak is följegyzi, örökké él, ha az utódok el nem törpülnek és elődeiket megértik. Jeruzsálem, mely megfeszítő az igazsá­got, mely megkövezé az igazság aposto­lait — elpusztúlt és Jeruzsálem pusztulá­sára el lehetünk készülve mindannyiszor, valahányszor a farizeusok uralma válik valahol általánossá. Magyarország végpusztúlását az aka­dályozta meg, hogy a farizeusok uralmát le tudta törni ez igazak igyekezete. De amíg ez a törekvés diadalra jut­hatott, addig sok igaznak húllott vére. I vértanúk emlékét minden nemzedék tartsa tiszteletben. Eger képviselőtestülete nemrég adott kifejezést legfiatalabb vértanúja iránti ke­gyeletének, mikor a Rózsa-utca 8. számú háznak márványtáblával való megjelölé­sét határozta el. A tábla szövegét Breznay Imre, a Gárdonyi-Társaság alelnöke szer- kesitette. E HÁZBAN LAKOTT SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA M. KIR. HONVÉD-ŐRNAGY, KI 191». MÁJUS 3-AN A TIHAMÉRI ÖRHAZNÁL a komműn vörös terroristáinak golyójától VÉRTANÚT HALÁLT SZENVEDETT NEMZETI ÜGYÜNK VÉDELMÉBEN. HÁLÁS KEGYELETTEL EGER VÁROS KÖZÖNSÉGE Eger város tanácsának küldöttsége­ként Trak Géza polgármester, Glősz Kál­mán dr. és Kálnoky István dr. vasárnap délután megjelentek a vértanú családjánál és a márványtábla beillesztése alkalmából Trak Géza polgármester a következő sza­vakkal adott kifejezést a polgártársak ke­gyeletének : — Eger város hálás kegyelete a tör­ténelmi idők emlékezetes objektumává avatta e kis családi házat. A front-falon levő márványtábla, mint a hősiesség szimbóluma, elóvülhetetlenül hirdeti Mészöly Géza nagyságát, ki haza­szeretetéért vértanúi halált szenvedett a vörös terroristák gyilkos golyóitól. Azt gondolták a vészes idők gyilkosai, hogy a szent eszméket is kiölhetik, amikor a harcosokat pusztítják. Pedig azok a vér- capppek, melyek a golyók sebhelyén ki­buggyantak, az a pár sóhaj, — mely a szenvedésektől meggyötört test lelkének kiszállását kisérte, — a hazafias szent esz­mék erőforrásává, — acélozójává változtak. A mai súlyos idők körülményei utal­tak oda, hogy csak így, családi körben hódoljunk a gyászos idők immár dicsősé­ges emlékének. De azok az érzések, me­lyek az emlékezésből fakadnak, azok a tanulságok, melyek a nagy idők mártírjai­nak hősiességéből reánk háramlanak, — nemcsak e kis utca kerateiben, da szerte e történelmi városban élnek • irányítanak. Fogadja Méltőságos Asszonyom úgy a maga, mint családja nevében a város közönsége részéről kifejezett hődolatteljes üdvözletünket abból az alkalomból, hogy boldogult férjének Mészöly Gázának em­léke, márványba faragottan, a mai nem­zedék s az utókor kegyeletei ápolására bízatott. * A másik vértanúnak, Russzó János coffőrnek emlékezetére is rá fog kerülni a sor. Az emléktáblára adományokat szer­kesztőségünk is átvesz. Túl a Demarkációs Nagymagyarországot éltették a pozsonyi tót színházban. A pozsonyi tót színházban a Narodny Listy értesülése szerint a Ziska huszita vezér jubileumára előadott és a huszita mozgalmakat dissőitö színmű tegnapi megismétlésénél a közönség előa- dás közben nagy botrányt rendezett. A tüntetésre a Hlinba-j>Art lapjai már na­pokkal ezelőtt buzdították híveiket. Rö­viddel az előadás megkezdése után a tün­tetés is kezdetét vette, amely eleinte szi- szegéssel, dobolásokban és közbeszőlások formájában nyilvánult meg. A közönség közül ilyen kiáltások hangzottak el: — Éljen Róma ! Ki a csehekkel! Nem kell a Ziska l A Narodny Listy szerint Nagyraa- gyarországot éltető közbekiáltásokat is le­hetett hallani. A tüntetők végül büzbom- bát dobáltak a nézőtérre, mire a rendőr­ség beavatkozott és több tüntetőt letar­tóztatott. Csehszlovákiában esik a legtöbb adóteher egy-egy polgárra. Prágából jelentik: A Svehla-kormány tudvalévőén most ün­nepli uralma kétéves évfordulóját. Az év­fordulót az ellenzéki lapok a kormány eddigi működése eredményeinek különös módon való szemléltetésére használják fel. — Közük ugyanis a statisztikáját annak, hogy az egyes európai államok egy-egy polgárára mennyi adó esik. A sta­tisztika szerint Franciaországban egy la­kosra 1030, Olaszországban 830, Svájcban 770, Ausztriában 439, Csehszlovákiában pedig 1260 korona adó esik. Csehszlová­kiában tehát mindenki több adót fizet, mint akár Franciaországban. Ezek a ter­hek még emelkedni fognak, ha megálla­pítják, hogy Csehszlovákiának mennyi »felszabadítási költségé-ét kell fizetnie az antantnak. A dicső oláh hadseregnek elfogyott a lo­pott abraka. Bukarestből jelentik: Oláhor- ■zágban, különösen a katonaság között, valóságos éhínség tört ki. A minap hárman estek össze Buka­rest utcáján az éhségtől. Az oláh lapok hosszabb cikkekben keseregnek a »dicső« oláh hadsereg pusztulásán. A lapok sze­rint a legénység, a tisztikar, sőt még a ló- állomány is a lehető legaagyobb nélkülö­zésekkel küzd. Ennek oka főként az, hogy az állam egy-egy közkatona élelmezésére naponta csupán 11 leit fordít, ami nem fedezi még a katonai kenyér szükségleteit se, mert egy kilo barna kenyér hat és fél lei, már pedig egy oláh katonának na­ponta másfél kilő kenyérre van szüksége, mert hiszen úgyszólván ez az egyedüli tápláléka. A rossz élelmezés következményei a tüdővész terjedésében, a fegyelem ellazu­lásában és a katonaszökevények számának ijesztő növekedésében nyilvánulnak meg. Az elfogott katonaszökevények a szökés indokául egytől-egyig mind az éhséget jelölik meg. Da óriási károkat szenved a kincstár a lóállomány pusztulása következtében is. Egy-egy ló élelmezésére ugyanis húsz leit irányoztak elő. Vegyük azonban figyelembe azt, hogy a tisatikar sem tud a fizetésből megélni és mellékjövedelem után kell lát­nia — kézenfekvő tehát, hogy a megszo­rult tisztikar a parfőm és puderssámláit — itt-ott a lovaktól elhúzott abrakpénzekből kénytelen fedezni. kis hírek a nagyvilágból. Külföld. A spanyolok föladják a ma­rokkói frontot. — A Cseking hadsereg le­tette a fegyvert. — Anglia tizenkétszeresen túljegyezte a németországi kölcsönt. — Konstantinápolyban ezer görög alattvalót letartóztattak. — Novemberben Nápolyban ül össze a nemzetközi menetrendi konfe­rencia. — Franciaországban leszállítják a katonai szolgálat idejét. — Somán csapa- tok összetűztek egy bolseviki bandával. — Olaszországban letörik az élelmiszeruzso­rát. — Az osztrák szocialisták tervszerűen rontják az ifjúság erkölcsét. Magyarország. Apponyi Albert gróf jászberényi beszámolójában részletesen ki­fejtette politikai kifogásait a mai kormány- rendszerrel szemben. — Korányi Frigyes báró a pénzügyminisztérium élén marad a költségvetés elkészítéséig — A buda­pesti államrendör6éget újra belekapcsolják az Egyedi-gyilkosság bizalmas nyomozá­sába. — A jövő héten kezdődnek a magyar- cseh tárgyalások — Lord Byron ünnepély volt a Kisfaludy-Társaságban. — A n- szinszkői reformátusok s Népszövetséghez akarnak fordulni. — A stabil korona sür­gőssé tzazi a forgalmi adó reformját. — A debreceni egyetem rektora erélyes fel­hívásban intette rendre az ifjúságot. — A Faluszövetség 10 milliót adományozott testnevelési célokra. — Stromfeld Aurél beszédet mondott egy szociálista gyűlésen. — Fölavatták a pécsi leánygimnáziumot. — A kultuszminisztériumban újabb ta­nácskozás volt az állami színházak ügyé­ben. HÍREK — Eger, 1924. október 22. — Ki megy el az ilyen beszéden . . .? Az apjuk, (egy boroshordó) hajnalig járta a zárórán túl is tartó korcsmát. Mikor hazakerül, az anyjuk érthető felháborodás­sal korholja : — Én takarékoskodom, te meg haj­nalig köitesz. — Mennyit költöttől már megint?! Azzal kiment az udvarra, mert vir­radat után a baromfiaknak friss víz és némi takarmány kell. Az eléjeröppenő tyúkok közül az egyik tarkára pályázik az anyjuk és azon tölti tovább a mérgét : — Hej tarkám, tarkám, ez így nem mehet, kihislallak és leváglak. Legutóbb már esak négyet költöttéi! A boroshordőnak is basznál a haj­nali szellő, mert jobban vált tőle az esze. Amit a következő kifogás igazol: — Nahát anyjukom, ki tudna teveled kijönni a föld kerekségén ? Hát most meg már az a bajod, bogy az a szegény pára »sem költ eleget! Halálozás Részvéttel vettük a hírt, hogy Fodor István kántortanitó a Tarna- zsadónyon eltöltött 39 évi működés után 59 éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. — Temetése a község lakói és kartársainak nagy részvéte mellett ment végbe. Misszió Ózdon. P. Oswald és az egri szentferencrend még egy tagja a héten ózdon miseiót tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom